„Miért indítja el a Bizottság a készségek unióját?
Európa készségválsággal néz szembe, amely veszélyezteti versenyképességét, innovációját és a globális kihívásokhoz való alkalmazkodási képességét.
- A szakemberhiány és a készséghiány általánosan tapasztalható, öt kkv-ból közel négy nehezen talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat, különösen az olyan áttörést jelentő technológiák területén, mint a mesterséges intelligencia és a kvantuminformatika. Ez a hiány valószínűleg tovább növekszik majd azzal párhuzamosan, hogy az előrejelzések szerint a munkaképes korú népesség létszáma a 2022. évi 265 millió főről 2030-ra 258 millióra csökken.
- Az oktatási rendszerek nem tartanak lépést a technológiai változásokkal: a fiatalok közel fele nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, és a matematika, a szövegértés és a természettudományok terén egyre rosszabb teljesítményt mutatnak. Emellett a felnőtteknek csupán 40%-a vesz részt oktatásban vagy képzésben, ami messze elmarad a 60%-os célértéktől. A felnőtt lakosság csaknem fele nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel annak ellenére, hogy a digitális jártasság a munkahelyek 90%-án követelmény.
- A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM-tárgyak) terén jelentkező, nemek közötti egyensúlyhiány, a vonzerő hiánya és a széttagolt irányítás tovább súlyosbítja a problémát.
Ha nem avatkozunk be sürgősen, tovább súlyosbodik a munkaerőhiány a hiányszakmák jellemezte ágazatokban. Ez korlátozza Európa gazdasági növekedését, globális versenyképességét, dekarbonizációs erőfeszítéseit és válságokkal szembeni ellenállóképességét.
Hogyan kezeli a stratégia ezeket a kérdéseket?
A készségek uniója négy területre összpontosít annak érdekében, hogy Európában mindenkinek lehetősége legyen szilárd készségalapokat kialakítani, valamint egész életen át tartó továbbképzésben és átképzésben részt venni:
- a minőségi életvitelhez és a színvonalas munkahelyekhez szükséges készségek fejlesztése erős oktatási alapok révén;
- az agilis munkaerő át- és továbbképzése a digitális és zöld átállás igényeinek megfelelően;
- készségáramlás az EU-ban a versenyképesség érdekében;
- a tehetségek vonzása, fejlesztése és megtartása Európa jövője érdekében.
Mától kezdve és az elkövetkező években folyamatosan a Bizottság – a lakossággal, a vállalkozásokkal, valamint az oktatási és képzési szolgáltatókkal szoros együttműködésben – a négy ág mindegyikét érintően több intézkedést is indít a készségek uniójának megvalósítása érdekében. További információk az egyes ágakról az alábbiakban olvashatók.
Milyen forrásokból finanszírozzák a készségek unióját?
Az oktatás és a készségfejlesztés olyan befektetések, amelyek számos előnnyel járnak. A jelenlegi uniós költségvetés több mint 150 milliárd eurót különít el az oktatásra és a készségfejlesztésre, többek között olyan programok révén, mint az Európai Szociális Alap Plusz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Erasmus+ és az InvestEU.
Ám ez csak egy része a finanszírozásnak. Alapvető fontosságú az uniós alapokon túlmutató finanszírozás és kezdeményezések mozgósítása mind a köz-, mind a magánszektorban. E célból a készségek uniója intézkedéseket terjeszt elő a következők érdekében:
- a képzésbe, továbbképzésbe és átképzésbe történő magánberuházások ösztönzése;
- a tagállamoknak nyújtott segítség ahhoz, hogy megfelelően kiaknázzák az uniós finanszírozási lehetőségeket, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoporttal és más multilaterális vagy nemzeti fejlesztési bankokkal kialakított partnerségeket.
Hogyan lesz hatékonyabb a szilárd oktatási alaphoz szükséges alapkészségek fejlesztése?
A színvonalas munkahelyek és a minőségi életvitel megalapozásához a készségek megszerzését erős oktatási és szakképzési rendszerek révén kell biztosítani, az élethosszig tartó tanulás szemléletének figyelembevételével. Az alapkészségekre vonatkozó cselekvési terv kísérleti jelleggel elindítja az alapkészségek fejlesztésére szolgáló programot. Ez az alapkészség-hézagok kiváltó okaira összpontosít, és lehetővé teszi a korai azonosítást és beavatkozást. Sor kerül az uniós tanár- és készségprogram kidolgozására is, és az Iskolák Európai Szövetségei égisze alatt megvalósuló kísérleti programok ösztönözni fogják a bevált innovatív gyakorlatok megosztását.
Milyen intézkedéseket javasol a Bizottság az EU-ban tapasztalható szakember- és munkaerőhiány kezelésére?
A javasolt intézkedések az oktatás és képzés különböző szintjeit és típusait, a tanulók különböző csoportjait és különféle készségszinteket érintenek. Ezek az intézkedések a lehető legtöbb embert ösztönzik a munkaerőpiaci részvételre.
A szakképzésnek az EU versenyképességének és innovációjának támogatásában betöltött szerepére összpontosítva az új európai szakképzési stratégia kezelni fogja a készséghiányt és a strukturális munkaerőhiányt azáltal, hogy növeli a szakképzés vonzerejét, kiválóságát, minőségét és munkaerőpiaci relevanciáját. A stratégia törekszik a szakirányok megválasztásához fűződő, nemi és egyéb diszkriminatív sztereotípiák leküzdésére is, és biztosítani fogja, hogy a szakképzés a felsőoktatáshoz hasonlóan elismert tanulási pálya legyen.
Az intézkedések közé tartozik a stratégiai ágazatokban dolgozó munkavállalók szélesebb körének továbbképzésére és átképzésére irányuló megerősített és észszerűsített készségfejlesztési paktum is. Ehhez jó kiindulópont a meglévő paktum sikere: a résztvevők vállalták, hogy 2030-ig 25 millió munkavállaló továbbképzését biztosítják. A Bizottság felkéri a paktum tagjait, hogy legalább kétszerezzék meg kötelezettségvállalásaikat.
A Bizottság emellett áttekinti az uniós készségakadémiák bevezetésének lehetőségét, és e tekintetben megerősített fellépést szorgalmaz annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak azok a készségek, amelyek a jelenlegi és jövőbeli gazdasági igények kielégítéséhez szükségesek. Az akadémiák segítséget nyújtanak az olyan stratégiai ágazatoknak, mint a védelem és a digitális technológia, beleértve például a mesterséges intelligenciát, a kvantuminformatikát és a félvezetőket.
Hogyan fogja a stratégia megkönnyíteni a képzettséget szerzett emberek számára az Európán belüli szabad mozgást?
Biztosítanunk kell, hogy a tudás, a készségek és a képesítések – függetlenül azok megszerzésének helyétől és módjától – Unió-szerte átláthatóak, megbízhatóak és elismertek legyenek. Ez hozzájárul az egységes piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásához.
A készségek hordozhatóságára vonatkozó kezdeményezés elő fogja mozdítani, hogy a készségek láthatóbbá és hordozhatóbbá váljanak. Szükség esetén megkönnyíti a képesítések elismerését. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek a képesítésüknek megfelelő pozíciókban helyezkedhessenek el, és hogy az egységes piacon belül javuljon a készségkereslet és a készségkínálat összehangolása.
A megszerzett készségek és képesítések egységes értelmezésének és átláthatóságának megkönnyítése és felgyorsítása érdekében a kezdeményezés elő fogja mozdítani az interoperábilis digitális tanúsítványok használatát is.
A közös európai diploma a színvonalas tanulási célú mobilitás kiemelt kezdeményezése, amely megkönnyítheti a közös innovatív európai tanulmányi programok kidolgozását. A Bizottság folytatni fogja az ezzel kapcsolatos munkát is. Erősíteni fogja továbbá az európai egyetemi szövetségeket, és meg fogja vizsgálni, hogy mi lenne a felsőoktatási intézmények szövetségeinek megfelelő európai jogi státusza. A Bizottság emellett dolgozni fog egy lehetséges európai szakképzési oklevél létrehozásán is.
Miként oldható meg, hogy a legkiválóbb tehetségek Európába jöjjenek és itt is maradjanak?
A készségek uniója intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy Európába vonzza a harmadik országok tehetségeit, majd e szakemberek Európában is maradjanak. Ez olyan intézkedéseket is magában foglal, amelyek vonzóbbá teszik az európai oktatási és képzési rendszereket az Unión kívüliek számára, és egyúttal megkönnyítik a harmadik országbeli állampolgárok felvételét. Az olyan programok, mint a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések új vetülettel bővülnek: a „Choose Europe” (Válaszd Európát) kezdeményezés fokozza Európa vonzerejét. Az Erasmus Mundus ösztöndíjak és a „Tanulj Európában” kampány nagyobb hangsúlyt kapnak. Ily módon az EU a világ legkiválóbb tehetségei közül többek számára lesz vonzó.
A Bizottság emellett létrehozza a jövőbeli uniós tehetségbázist. A vízumstratégiának köszönhetően az EU-n kívülről érkező hallgatók, kutatók és képzett szakemberek számára gyorsított eljárások állnak rendelkezésre. Ez segíteni fogja a hiányosságok áthidalását olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az egészségügy, az informatika és az építőipar. A méltányos munkakörülmények előmozdítása és a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének támogatása vonzóbb célponttá teszi Európát a tehetségek számára, és egyúttal segíti kibontakoztatni az EU jövőbeli gazdasági rezilienciáját és innovációs potenciálját.
Hogyan fogja segíteni a készségek uniója a munkavállalókat, különösen azokat, akik az átállásban érintett munkahelyen dolgoznak?
A zöld és/vagy digitális átállás nyomán a legtöbb munkahely bizonyos mértékben meg fog változni. Mindenkinek szert kell tennie a szükséges készségekre ahhoz, hogy sikerrel vegye az átállás akadályait.
A készségek uniója azoknak is hasznos lesz, akik már elhelyezkedtek, hiszen több intézkedést is javasol a tehetségfejlesztésre és -megtartásra. Jó példa erre a kísérleti Készséggarancia, amely lehetőséget kínál a szerkezetátalakításban érintett vagy a munkanélküliség kockázatának kitett munkavállalók számára, hogy új munkahelyen helyezkedjenek el és tovább építsék karrierjüket.
A megerősített és észszerűsített készségfejlesztési paktum a stratégiai ipari ökoszisztémákban fog hozzájárulni a munkavállalók továbbképzéséhez. Az immár kibővített Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége egyre több – köztük a munkaerőpiacról kimaradt – felnőtt számára teszi lehetővé a továbbképzést.
Hogyan fogja segíteni a készségek uniója a vállalkozásokat?
A készségek uniója azt hivatott biztosítani, hogy az európai vállalkozások megtalálják a fenntartható növekedés és a minőségi munkahelyek megteremtéséhez szükséges készségekkel felvértezett szakembereket. Mivel a mesterséges intelligencia, a robotika, az adatközpontú folyamatok és a tiszta átállás átalakítják az iparágakat, a jelenlegi és jövőbeli szakemberhiány kezelése kritikus fontosságú ahhoz, hogy az EU megőrizze globális versenyképességét.
A készségek uniója keretében javasolt intézkedések a kis- és középvállalkozásokat, a növekvő innovatív vállalkozásokat és a startupokat is támogatni fogják. A kkv-k alkotják az uniós gazdaság gerincét, és az összes vállalkozás mintegy 99%-át képviselik. Mégis ötből közel négy kkv-nak nehézséget okoz, hogy megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat találjon.
A javasolt intézkedések elősegítik azon készségek elsajátítását, amelyekre az uniós vállalkozásoknak szükségük van, különös tekintettel az alapkészségekre, valamint az olyan jövőorientált készségekre, mint a STEM-készségek és a fejlett digitális készségek. Az intézkedések emellett a munkáltatók segítségére lesznek abban, hogy gördülékenyebben alkalmazhassanak külföldi szakembereket, akár harmadik országokból is.
Mi a helyzet a fiatalokkal?
A készségek uniója a következőkre összpontosít:
- a felsőoktatás hozzáférhetőségének javítása a tanulók szélesebb köre számára, valamint a hallgatók eredményességét szolgáló, jóllétét támogató szolgáltatások előmozdítása,
- a közös innovatív európai tanulmányi programoknak köszönhetően szélesebb körű lehetőségek, valamint a közös európai diploma, illetve az európai szakképzési oklevél elismerése EU-szerte,
- az Erasmus+ program megerősítése annak érdekében, hogy az inkluzívabbá és mindenki számára hozzáférhetőbbé váljon, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező – akár szakképzésben részt vevő – tanulókra.
Hogyan járul hozzá a stratégia a gyengülő szintű alapkészségek tendenciájának visszafordításához az EU-ban?
Az alapkészségek fejlesztésére szolgáló program a tagállamok segítségére lesz abban, hogy a tankötelezettség végére minden gyermek megfelelő szintű alapkészségekkel rendelkezzen, különös hangsúlyt fektetve a korai beavatkozásra és a személyre szabott támogatásra.
Az ifjúságba való befektetés egyúttal a jövőbe való befektetés is. Az intézkedések közé tartozik egy uniós tanári és oktatói program, amelynek Európa-szerte célja az oktatók munkakörülményeinek, képzési és karrierlehetőségeinek javítása, valamint az iskolák közötti határokon átnyúló együttműködés és mobilitás javítása.
Az Erasmus+ programot is megerősítik annak érdekében, hogy az inkluzívabbá és mindenki számára hozzáférhetőbbé váljon, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulókra.
Melyek a megvalósítás lépései? Hogyan alakul a készségek uniójának irányítása?
A Készségek Európai Megfigyelőközpontja konkrét ágazatokra és régiókra bontva stratégiai adatokkal szolgál és előrejelzést készít a (jelenlegi és jövőbeli) készségállományokról, a készségek gyakorlati igénybevételéről és a készségigényekről, valamint az oktatási és képzési rendszerek teljesítményéről.
A legfontosabb érdekelt feleket, köztük üzleti vezetőket, oktatási és képzési szolgáltatókat és szociális partnereket tömörítő készségekkel foglalkozó magas szintű európai testület átfogó, ágazatközi betekintést és iránymutatást nyújt az uniós politikai döntéshozók számára a készségekkel kapcsolatban, így biztosítva az összehangolt jövőképet és a humán tőkénk megerősítéséhez szükséges határozott fellépés kijelölését.
A testület támogatni fogja a Bizottság munkáját a humántőkéről szóló EU-27 ajánlással és az európai szemeszter ciklusában megjelenő országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban.”
Forrás:
Kérdések és válaszok a készségek uniójával kapcsolatban; Európai Bizottság; 2025. március 5.
