„A márciusban elfogadott európai egészségügyi adattérről szóló rendelet implementálása hatalmas munkát jelent Magyarország számára is, mondta Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinet szakdiplomatája, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.
Az európai egészségügyi adatok hasznosítása és biztonsága egyre fontosabb szerepet kap a digitális egészségügy fejlődésében, amely a gyógyítás és a klinikai kutatások alapvető szegmense, mondta Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinet szakdiplomatája, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.
Március 5-én közzétették az európai egészségügyi adattérről szóló rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ez a tagállamok számára 28 végrehajtási rendeletet jelent, az országoknak ki kell építeni az adattérhez szükséges infrastruktúrákat, Kontor Csaba úgy fogalmazott, hatalmas munka vár minden országra. Problémaként kiemelte, hogy nagy gond van a klinikai vizsgálatokkal, egy egyszerűsített keretrendszerre lenne szükség, hogy még több klinikai vizsgálatot végezhessenek a kutatócsoportok. 2029-től már a határokon átnyúló adatcserének is meg kell valósulnia. A következő határidő, tíz év múlva jön el, amikor 2035-től a harmadik országok bekapcsolását is meg kell valósítani, sorolta Kontor Csaba, egészségügyi szakdiplomata. A jogszabályok szerint az adatalanyok eldöntheti hogy adataikat, anonimizálva felhasználják-e kutatási célra. Az adatfelhasználáshoz adatkérelmet kell benyújtani, ezekért az adatokért díjazást is lehet kérni. A kutatók az adatfelhasználás után beszámolót kell készíteni, sorolta az információkat Kontor Csaba.
Az egészségügy digitalizációja számos előnnyel jár, de a kiberbiztonság terén is új kihívásokat jelent. A kórházi kibertámadások elkerülése miatt 2025-2026-ra az EU megalkotott egy cselekvési tervet. Ez tartalmazza a megelőzést, a felderítést, az elrettentést vagyis, az európai egészségügyi rendszerek kiberbiztonságát fenyegető szereplők visszatartását is.
A pazarlás ellen is segítenek az adatvezérelt technológiák
Magyarországon az GDP arányos állami és magánegészségügyi kiadások 2040-re elérhetik a 11,8 százalékot is, ma ez 9 százalék körül alakul, mondta előadásában Láng Róbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium egészségiparért és egészségturizmusért felelős miniszteri biztosa. Kiemelte, hogy az adatvezérelt technológiák sokat segíthetnek, a kiadások csökkentésében, a pazarló kiadások mérséklésére van szükség. Ma a globálisan keletkező adatállomány 30 százaléka az egészségügyben keletkezik. 2025-ben az egészségügyben az adathalmaz éves növekedési üteme elérheti a 36 százalékot is, hangzott el a konferencián.
A hazai egészség informatikai rendszerek, a digitális lehetőségek jelentősen hozzájárulnak, az egészségügyben dolgozók mindennapi munkájához, az ellátásszervezéshez, és a betegutak szervezéséhez is, mondta Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) egészségügyi ellátórendszerért felelős főigazgató-helyettese. A digitális adatrendszerek jelen vannak a járóbeteg-ellátásban, a védőnők munkájában, az ápolási területen, de gyógyszereléssel kapcsolatos informatikai megoldásokkal is napi szinten találkoznak az egészségügyben dolgozók. Akkor amikor adatkezelésről, az adatbiztonságról, adatfelhasználásról beszélünk, akkor nem mindegy, hogy ezek az adatok, hogyan jelennek meg a rendszerben, milyen minőségűek, mennyire strukturáltak, elemezhetők-e, hogyan használhatók fel. Nagyon sok adat van a hazai egészségügyi rendszerben, és fontos ezeknek az adatoknak az interoperabilitása is.
Még több foglalható időpontra van szükség
Az OKFŐ helyettese példaként említette, hogy a Járóbeteg Irányítási Rendszerben (JIR) az idei évben több mint 14 millió időpontot tudnak foglalni a páciensek, a JIR-t használó 74 intézmény több mint 6100 szakrendelést tart nyilván. Áprilisig a lakosság ötmillió időpontot foglalt le. A foglaltsági aránnyal kapcsolatban Szondi Zita kiemelte, vannak olyan szakrendelések melyek teltházzal működnek, de van sok szabad időpont is.Áprilisban az intézmények az időpontok 26 százalékát publikálták, az elvárható mennyiség 60 százalék lenne, vagyis van még bőven van teendő, fogalmazott a főigazgató-helyettes.
Előadásában kitért arra is, hogy a következő informatikai rendszer, aminek az implementációja már megtörtént, de még országosan nem terjesztették ki ez az ápolástámogató rendszer (ÁTR) lesz, ezeket a fekvőbeteg osztályokon használják majd a kórházak, a cél az, hogy valamennyi ápolási dokumentumot ezen a rendszeren keresztül töltsenek fel az ápolók. Az ápolástámogató rendszerek (ÁTR) bevezetése révén az ápolók valós időben, mobil eszközökkel rögzíthetik az adatokat, ami javítja az adminisztráció minőségét és hatékonyságát is.
Az európai egészségügyi adattér és a kapcsolódó jogszabályok célja, hogy egységes, biztonságos és interoperábilis adatkezelési környezetet teremtsenek az egészségügyi adatok számára, amely támogatja a hatékony gyógyítást, a klinikai kutatásokat és az innovációt. A betegek adatainak védelme és a kiberbiztonság kiemelt prioritás, amelyhez az EU és tagállamai folyamatos fejlesztésekkel és szabályozásokkal járulnak hozzá, hangzott el az egészségügyi konferencián.”
Forrás:
Feladatdömping jön az egészségügyben: kegyetlenül ránk töri az ajtót az átalakulás; Koncsek Rita; Economx; 2025. május 8.
