„1. Miért javasolja ezt a negyedik omnibuszt?
A Bizottság nemrégiben közzétett versenyképességi iránytűje és Mario Draghinak az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentése hangsúlyozza, hogy fokozni kell Európa versenyképességét és hosszú távú jólétét. Ennek érdekében az EU-nak biztosítania kell, hogy a szabályozás arányos, célzott és támogatja az üzleti tevékenységet. A szabályozási terhek csökkentése lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy növekedjenek, minőségi munkahelyeket teremtsenek, beruházásokat vonzzanak, és biztosítsák a zöld és digitális átálláshoz szükséges finanszírozást.
E célból a Bizottság a mai napon egységes piaci stratégiát terjeszt elő, amely az egységes piacon még fennálló kereskedelmi akadályok felszámolására összpontosít. Ezzel párhuzamosan ez a negyedik egyszerűsítési salátarendelet teljesíti a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy egyszerűsíti az uniós szabályokat és csökkenti az adminisztratív terheket.
Ez a kezdeményezés a Bizottság február 11-i munkaprogramjában bejelentett szélesebb körű erőfeszítés részét képezi: egy sor „salátarendeletre” irányuló javaslat, amelyek a szükségtelen terheket okozó, egymást átfedő, túlzott vagy elavult szabályokra irányulnak. A cél az, hogy e megbízatás végéig legalább 25%-kal – a kkv-k esetében pedig legalább 35%-kal – csökkenjenek az adminisztratív terhek.
A mai javaslatok kiterjesztik a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat támogató intézkedéseket,összhangban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára bizonyos területeken már rendelkezésre álló intézkedésekkel. Olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek csökkentik a jelentéstételi követelményeket és az adminisztratív terheket mind a kkv-k, mind a dél-mediterrán országok számára. Felgyorsítja továbbá a digitális szabályozási keretre való átállást, megszünteti a termékekre vonatkozó jogszabályokban a papíralapú formátumra vonatkozó nehézkes követelményeket, és előmozdítja a közös előírások alkalmazását a szabványok hiánya miatt a vállalkozások előtt álló kihívások enyhítése érdekében.
A javaslatok az elemekre, illetve akkumulátorokra vonatkozó fenntarthatósági átvilágítási követelmények elhalasztását is magukban foglalják. Ez a késedelem több időt és rugalmasságot biztosít a vállalatok számára a zökkenőmentes átálláshoz és az átvilágítási kötelezettségek hatékony végrehajtásához, a Bizottság által közzéteendő iránymutatások segítségével.
Kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok
2. Miért javasolják ezt az új kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat fogalommeghatározását?
Ma a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat nagyvállalatként kezelik, amelyeknek pontosan ugyanazokat a megfelelési kötelezettségeket kell teljesíteniük. A mai javaslatok célja, hogy a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokat különálló, köztes vállalati kategóriaként ismerjék el, és elkerüljék a megfelelési kötelezettségek hirtelen kiugrását, amikor a vállalatok kinőnek a kkv-kategóriából.
A cél az is, hogy a dél-mediterrán országok a növekedésük során kihasználhassák a támogató környezet előnyeit, és a kkv-kat jobban ösztönözzék a növekedésre. Végezetül a fogalommeghatározás lefekteti a jövőbeli javaslatok alapjait, amelyek lehetővé teszik a dél-mediterrán országoknak nyújtott célzott szakpolitikai támogatást.
Az új fogalommeghatározás a Letta- és Draghi-jelentésekben foglalt ajánlásokat is követi. Mindketten jelezték, hogy egy ilyen új vállalatkategória bevezetése pozitív hatással lenne az egységes piac működésére és az európai versenyképességre.
3. Milyen előnyöket fognak kiterjeszteni a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra?
A Bizottság azt javasolja, hogy a kkv-kat támogató számos meglévő intézkedést terjesszék ki a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is.
Példák az általunk javasolt előnyökre:
- Az általános adatvédelmi rendelet eltérést biztosít a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások és szervezetek számára. Ez mentesíti őket az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásának vezetésére vonatkozó kötelezettség alól. Most azt javasoljuk, hogy ezt az eltérést terjesszék ki a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatokra és a 750-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató szervezetekre. Egyszerűsítésre törekszünk azzal is, hogy azt javasoljuk, hogy a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettséget csak a „magas kockázatú” adatkezelési tevékenységek esetében korlátozzák. A javasolt módosítások várhatóan évi 66 millió EUR megtakarítást eredményeznek a vállalkozások számára.
- Jelenleg a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén jegyzett kkv-k jogosultak rövid formátumú és szabványosított tájékoztató kibocsátására. Ezt az egyszerűsített formanyomtatványt most kiterjesztik a dél-mediterrán országok valamennyi nyilvános értékpapír-kibocsátására. Arra számítunk, hogy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának egyszerűsített formáját kidolgozó vállalatok (a teljes tájékoztató helyett) mintegy 20 000 eurót takarítanának meg. A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében a MiFID II irányelv és a tájékoztatóról szóló rendelet javasolt módosításaiból eredő teljes becsült költségmegtakarítás 12 700 000 EUR lenne.
- Az elemekről szóló rendelet értelmében a kkv-k mentesülnek a kellő gondosságra és az ellátási láncok visszakövetésére vonatkozó szabályok alól. A Bizottság javasolja, hogy ezt a mentességet terjesszék ki a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is. Ez a rendelet hatálya alá tartozó minden egyes közepes piaci tőkeértékű vállalat számára 40 000 EUR megtakarítást jelenthet.
Az egyes javasolt intézkedések részletes előnyeit az alábbi kérdések részletezik.
4. Hogyan járul hozzá ez a salátarendelet az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó 25%-os célkitűzéshez?
A salátarendelet számos olyan jogszabályt módosít, amelyekben már léteznek a kkv-kat támogató intézkedések. Ezen intézkedések közül többet kiterjesztenek a dél-mediterrán országokra, ami e vállalatok terheinek csökkenéséhez vezet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a salátarendelet minőségi előnyökkel is jár, például külön ügyfélszolgálatot vagy iránymutatást biztosít a dél-mediterrán országok számára.
Ezzel párhuzamosan az általános adatvédelmi rendelettel, az elemekről szóló rendelettel és az f-gázokról szóló rendelettel kapcsolatos intézkedések összességében csökkentik a bürokráciát.
Ezt a salátarendeletet bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely a módosított jogi aktusok meglévő hatásvizsgálataira támaszkodva évi 79,2–93,3 millió EUR-ra becsüli a vállalkozások által a salátarendelet révén elérendő megtakarításokat. Ezek a megtakarítások beleszámítanak a 25%-os célkitűzésbe.
5. Milyen jogszabályokat módosítanak ma?
A salátarendelet célzott módosításokat vezet be a következő nyolc jogalkotási aktushoz:
- Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) – (EU) 2016/679 rendelet
- Rendelet a dömpingelt behozatallal szembeni védelemről – (EU) 2016/1036 rendelet
- Rendelet a támogatott behozatallal szembeni védelemről – (EU) 2016/1037 rendelet
- A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv – 2014/65/EU irányelv
- A tájékoztatóról szóló rendelet – (EU) 2017/1129 rendelet
- Az elemekről és akkumulátorokról szóló rendelet – (EU) 2023/1542 rendelet
- A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelv – (EU) 2022/2557 irányelv
- A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló rendelet – (EU) 2024/573 rendelet
6. Mik lesznek a változások? Milyen előnyökkel jár ez a vállalatok számára?
A Bizottság számos uniós jogszabályt felülvizsgált annak érdekében, hogy azonosítsa az egymást átfedő, megterhelő vagy aránytalan követelményeket, különösen a kkv-k és a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében. Az átvilágítás számos lehetőséget tárt fel a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok jobb arányosságának biztosítására, továbbá az iparági és üzleti érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációk segítettek a módosítási javaslatok kidolgozásában.
A főbb változások és azok várható előnyei a következők:
- Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) – (EU) 2016/679 rendelet
A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak és a 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató szervezeteknek a továbbiakban nem kell létrehozniuk vagy frissíteniük a személyes adatok kezelésével járó tevékenységekre vonatkozó meglévő nyilvántartásaikat azokban az esetekben, amikor ezek a tevékenységek valószínűleg nem járnak magas kockázattal az érintettek jogaira és szabadságaira nézve.
- Rendelet a dömpingelt behozatallal szembeni védelemről – (EU) 2016/1036 rendelet és rendelet a támogatott behozatallal szembeni védelemről – (EU) 2016/1037 rendelet
Ez a két rendelet az EU piacvédelmi rendszerének részét képezi, lehetővé téve az Európai Unió számára, hogy kivizsgálja és kezelje a dömpinget és a nem uniós országok által nyújtott támogatásokat, és helyreállítsa az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon. A rendeletek szerinti egyszerűsített eljárások:
- ügyfélszolgálatot biztosít, amely tájékoztatást nyújt a dél-mediterrán országok számára a piacvédelemről, például az eljárásokról vagy az ügyek kezdeményezéséhez szükséges panaszok benyújtásának módjáról, valamint
- annak megkönnyítése, hogy a dél-mediterrán országok adatokat szolgáltassanak azokban a vizsgálatokban, amelyekben az uniós gazdasági ágazat széttagolt, lehetőség szerint a vizsgálati időszakoknak a vállalatok pénzügyi évéhez való igazítása révén.
- A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (2014/65/EU irányelv) és az (EU) 2017/1129 rendelet (a tájékoztatóról szóló rendelet)
A javasolt módosítások célja a következők kiterjesztése:
- a kkv-k számára a kkv-tőkefinanszírozási piacok SMC-khez való hozzáféréséhez jelenleg rendelkezésre álló támogatás, valamint
- a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának – a tőzsdei jegyzésről szóló jogszabály által bevezetett egyszerűsített tájékoztatónak – a használata a dél-mediterrán országok által tett nyilvános értékpapír-kibocsátások esetében, beleértve a multilaterális kereskedési rendszerekben való jegyzést is.
Ezek egyszerűbbé és kevésbé költségessé teszik a dél-mediterrán országok jegyzékbe vételét, potenciálisan vonzóbbá téve a dél-mediterrán országokba irányuló beruházásokat, és ezáltal megkönnyítve a finanszírozáshoz való hozzáférésüket.
A tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alóli új mentességek biztosítani fogják, hogy a hatóságok banki vagy biztosítási válság esetén gyorsan végrehajthassák a szanálási intézkedéseket. Elősegítik a csődhelyzetben lévő bankok és biztosítók szanálásának felgyorsítását, megőrzik az e vállalatok által kínált kritikus szolgáltatásokat, és biztosítják, hogy a dél-mediterrán országok ügyfélként továbbra is élvezzék e szolgáltatások előnyeit.
A dél-mediterrán országok teljes becsült költségmegtakarítása 12 700 000 EUR lenne (a MiFID II irányelv és a tájékoztatóról szóló rendelet módosításából eredő együttes költségmegtakarítás).
- Az elemekről és akkumulátorokról szóló rendelet – (EU) 2023/1542 rendelet
A javaslat a kkv-khoz hasonlóan mentesíti a dél-mediterrán országokat az akkumulátor-nyersanyagok kellő gondosságára és visszakövetésére vonatkozó szabályok alól. Csökkenti továbbá a nyilvános jelentéstétel gyakoriságát az összes érintett vállalat esetében az évesről a háromévenkéntire.
A mentesség kiterjesztése által érintett vállalatok száma a becslések szerint kicsi, de e dél-mediterrán országok esetében az éves megtakarítások vállalatonként körülbelül 40 000 EUR-ra becsülhetők.
Ugyanakkor az ambíciószint továbbra is a következő marad: az elemek túlnyomó többségét – kicsiket és nagyokat egyaránt – nagyvállalatok hozzák forgalomba az uniós piacon.
- A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelv – (EU) 2022/2557 irányelv
Minden tagállamnak 2026. január 17-ig stratégiát kell elfogadnia a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának fokozására. Ebben a stratégiában a tagállamoknak ismertetniük kell azokat a már bevezetett intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a kritikus fontosságú szervezetként azonosított kkv-k számára a kötelezettségek végrehajtását.
Annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a dél-mediterrán országok e tekintetben felmerülő potenciális igényeire, a salátarendelet azt javasolja, hogy a tagállamok ismertessék a dél-mediterrán országokra vonatkozó intézkedéseket is.
- A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló rendelet – (EU) 2024/573 rendelet
Az F-gázokról szóló, 2024-ben hatályba lépett rendelet előírja, hogy az F-gázokat tartalmazó termékek és berendezések valamennyi importőrének és exportőrének regisztrálnia kell az F-gázok uniós portálján. Jelenleg havonta mintegy 2000 új vállalat kéri nyilvántartásba vételét az F-gázok portálján, különösen a kkv-k, például a kisméretű használtautó-kereskedők. A javasolt módosítás az F-gázok portálján való regisztrációt a következőkre korlátozná:
- bizonyos éves F-gáz-küszöbértékeket túllépő importőrök
- bizonyos, rendkívül meleg F-gázokat tartalmazó termékek és berendezések exportőrei, amelyek az EU-ban tiltottak és kiviteli korlátozás hatálya alá tartoznak, pl. a mobil berendezések, például a személygépkocsik nem tartoznak e korlátozás hatálya alá.
Általános adatvédelmi rendelet
6. Miért javasolja ezt a változtatást?
Az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásáról szóló 2020. és 2024. évi jelentések széles körű konszenzust találtak az érdekelt felek, az adatvédelmi hatóságok és a tagállamok között arról, hogy bizonyos kihívások ellenére az általános adatvédelmi rendelet fontos eredményeket hozott az egyének és a vállalkozások számára.
A Bizottság által a kérelmekről szóló jelentések elkészítése során folytatott széles körű konzultációk során azonban a kkv-k képviselői felvetették azt a kérdést, hogy az általános adatvédelmi rendelet 30. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettségtől való eltérés túl szűk. Ezért jelentette be a Bizottság a versenyképességi iránytűjében, hogy javaslatot fog kiadni az általános adatvédelmi rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítésére.
7. Pontosan mi az eltérés a nyilvántartási kötelezettségektől?
Az általános adatvédelmi rendelet értelmében az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak, azaz a személyes adatokat kezelő személynek vagy szervezetnek nyilvántartást kell vezetnie a személyes adatok kezeléséről, beleértve többek között az adatkezelés célját, a kezelt adatok típusát, vagy azt, hogy az adatokat az EU-n kívüli országba továbbítják-e. Ezt a nyilvántartást az adatvédelmi hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.
Az általános adatvédelmi rendelet jelenleg úgy rendelkezik, hogy ez a kötelezettség nem kötelező a kkv-k vagy a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, kivéve, ha az adott szervezet általi adatkezelés valószínűsíthetően kockázatot jelent az érintettek jogaira nézve, ha az adatkezelés nem alkalmi jellegű, vagy ha az adatkezelés érzékeny személyes adatokat vagy bűncselekményekre vonatkozó adatokat is magában foglal.
Az egységes piac egyszerűsítésére irányuló javaslat kiterjesztené ezt az eltérést a dél-mediterrán országokra és a 750 főnél kevesebb személyt foglalkoztató szervezetekre. A javaslat egyszerűsítené e szervezetek nyilvántartás-vezetési kötelezettségét is azáltal, hogy csak „magas kockázatú” nagy volumenű feldolgozás esetén írná elő a nyilvántartás vezetését. A javaslat segít elkerülni azokat a helyzeteket, amikor a kkv-k továbbra is kötelesek nyilvántartást vezetni, még akkor is, ha nem magas kockázatúnak tekintett adatokat dolgoznak fel.
8. Hogyan fogja biztosítani a folyamatosan magas szintű adatvédelmet?
A javaslat a kkv-k, a dél-mediterrán országok és a 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató szervezetek nyilvántartás-vezetési kötelezettségére korlátozódik. Ez nem érinti a GDPR egyéb rendelkezéseit. A javaslat tiszteletben tartja az általános adatvédelmi rendelet kockázatalapú megközelítését is: A 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató kkv-knak, dél-mediterrán országoknak és szervezeteknek továbbra is nyilvántartást kell vezetniük, ha személyes adataik kezelése az általános adatvédelmi rendelet értelmében „magas kockázatúnak” tekinthető.
Papírról digitálisra
9. Miért javasolja ezt a változtatást?
Bár a Bizottság támogatja az „alapértelmezésben digitális” elvet, még mindig vannak olyan, termékekre vonatkozó uniós jogszabályok, amelyek a papírformátum használatát írják elő, vagy ezt a lehetőséget a tagállamokra bízzák. A kötelező papíralapú követelmények eltörlése arra fogja ösztönözni a hatóságokat, hogy újragondolják a beadványok vagy a vállalatok általi jelentéstétel feldolgozását. Ezeknek a beadványoknak és jelentéseknek az alapértelmezett digitális megoldások előmozdítása révén történő egyszerűsítése új ösztönzőket teremt az adatgyűjtésbe és -feldolgozásba az e-kormányzati megoldások révén történő beruházáshoz. Ez kikövezheti az utat az interoperábilis strukturált adatokon és az egyszeri adatszolgáltatás elvén alapuló papírmentes egységes piac felé.
10. Mit jelent ez a gyakorlatban/mely termékeket?
A javaslat előirányozza az EU-megfelelőségi nyilatkozat digitalizálását, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők közötti információcserét. A javaslat emellett lehetővé teszi a gyártók számára, hogy papír helyett digitális formátumban adjanak használati utasítást a végfelhasználóknak; előirányozza továbbá egy „digitális kapcsolat” beillesztését a forgalomba hozott termékeken feltüntetendő gyártói információkba.
Az érintett ágazatok a következők: kültéri zajvédő berendezések, hordozható nyomástartó berendezések, veszélyes anyagok korlátozása elektromos és elektronikus berendezésekben, kedvtelési célú vízi járművek, egyszerű nyomástartó edények, elektromágneses összeférhetőség, nem automatikus működésű mérlegek, mérőműszerek, felvonók, ATEX, alacsony feszültség, rádióberendezések, nyomástartó berendezések, tengerészeti berendezések, kötélpályák, egyéni védőeszközök, gázkészülékek, gépek, akkumulátorok és környezettudatos tervezés.
11. Milyen előnyökkel jár ez a vállalatok számára?
Felgyorsítjuk a digitális szabályozási környezet felé vezető utat, és tovább csökkentjük a vállalatok adminisztratív terheit, hogy erőfeszítéseiket az innovációra és a növekedésre összpontosíthassák. Amennyiben a javaslatok a mai napon elfogadásra és végrehajtásra kerülnek, az óvatos becslések szerint évente legalább 300 millió EUR teljes megtakarítást eredményeznek az igazgatási költségek terén.
12. Milyen előnyökkel jár ez a fogyasztók számára?
A használati utasítások digitális úton történő rendelkezésre bocsátása lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy könnyebben hozzáférjenek a termékkel kapcsolatos információkhoz, többek között különböző nyelveken, és megkönnyíti az információk frissítését. Emellett inkluzívabb lesz a fogyasztók egyes kategóriái számára, és lehetővé teszi audiovizuális anyagok felvételét.
Egységes előírások
13. Miért javasolja ezeket a változtatásokat?
A harmonizált uniós jogszabályok különböző alapvető (egészségügyi, biztonsági vagy egyéb) követelményeket határoznak meg az egységes piacon szabadon forgalmazott termékekre vonatkozóan. A harmonizált szabványok jelentik a vállalkozások számára a leggyakoribb és legegyszerűbb módot annak bizonyítására, hogy termékeik megfelelnek ezeknek az alapvető követelményeknek. Az uniós jog szerint a harmonizált szabványoknak való megfelelés alapján vélelmezhető, hogy a termék megfelel a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapvető követelményeknek. Ha nem állnak rendelkezésre harmonizált szabványok (időben vagy egyáltalán), a vállalkozások nem élvezhetik a megfelelőség vélelmének előnyeit. A megfelelőséget más eszközökkel kell igazolniuk, amelyek gyakran költséges és összetett megfelelőségértékelési eljárásokat foglalnak magukban.
A javaslat a Bizottság által elfogadott közös előírásokat vezet be jogilag elismert tartaléklehetőségként, amely a megfelelőség ugyanazon vélelmét hordozza magában.
14. Milyen előnyökkel jár?
Míg egyes jogi aktusok már tartalmaznak a közös előírásokra vonatkozó rendelkezéseket, a javasolt módosítások közös előírásokat vezetnek be azon jogalkotási aktusokra vonatkozóan, amelyek jelenlegi változatukban nem kínálnak ilyen lehetőséget. Ezt az alternatív lehetőséget egységesen javasolják a salátarendeletben szereplő jogi aktusok meghatározása, joghatása, feltételei és elfogadási eljárása tekintetében.
A javasolt módosítások a következő előnyökkel járnak:
- tartalékmegoldásként alternatív eszköz biztosítása az uniós szabályokban meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelés igazolására;
- Az uniós követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos jogbiztonság növelése a vállalkozások számára olyan helyzetekben, amikor nem léteznek harmonizált szabványok, nem állnak rendelkezésre vagy sürgős fellépésre van szükség;
- Megszünteti a vállalkozások számára a harmonizált szabványok hiányában a megfelelőség igazolásának nehézkes módszereivel kapcsolatos költségeket és a szabályozás összetettségét.
További információk:
Tekintse meg sajtóközleményünket
A javaslat szövegének megtekintése”
Forrás:
Kérdések és válaszok a IV. salátarendelet egyszerűsítéséről; Európai Bizottság; 2025. május 21. (uniós gépi fordítás)
Eredeti változat:
Questions and answers on simplification omnibus IV; European Commission; May 21, 2025
