Skip to main content
Európai Uniógazdaság

Versenyképességi Tanács (Belső piac és ipar), 2025. május 22-i ülés, Európai Unió Tanácsa

By 2025. május 25.No Comments

„Főbb eredmények

Nyilvános felület a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozattételhez

A miniszterek jóváhagyták a Tanács álláspontját a munkavállalók kiküldetéséről szóló elektronikus nyilatkozattételre szolgáló szóló rendeletről (általános megközelítés). A „kiküldetésben lévő munkavállaló” olyan munkavállaló, akit munkáltatója ideiglenes jelleggel – szolgáltatásnyújtás céljából – egy másik tagállamba küld. A rendelet célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése azáltal, hogy egy új, önkéntes online felületen keresztül lehetővé válik a kiküldetési nyilatkozatok felhasználóbarát módon, távolról és elektronikus úton való benyújtása.

A delegációk túlnyomó többsége támogatta az általános megközelítést, és hangsúlyozta, hogy az elektronikus nyilatkozattétel előnyöket kínálhat az adminisztráció egyszerűsítése, az egységes piac integrációja, a mozgás szabadsága, valamint a munkavállalói jogok védelme terén. Számos miniszter emlékeztetett a rendszer önkéntes jellegére, valamint arra, hogy fenn kell tartani a nemzeti hatóságok általi magas szintű ellenőrzést.

„A munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozattételre szolgáló nyilvános felület gyökeres változást jelent a szolgáltatások belső piacán. A fejlett digitális technológiák alkalmazása könnyebbé válik, a munkavállalókat pedig ezentúl gyorsabban, olcsóbban és könnyebben lehet majd másik tagállamba küldeni; a munkavállalók továbbra is élhetnek majd a jogaikkal, és ezzel a szolgáltatások egységes piaca közelebb kerül a kiteljesedéshez.” – Michał Baranowski, a Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium államtitkár-helyettese

A versenyképesség erősítése

A miniszterek irányadó vitát tartottak arról, hogy miként lehetne a hagyományosan erős iparágakra szabott iparpolitikákat kialakítani. A versenyképességi iránytűben több ágazatspecifikus kiemelt kezdeményezésre irányuló javaslat szerepelt a fontos iparágak tekintetében. E javaslatok között volt többek között az acél- és fémipari cselekvési terv, amelyet 2025. március 19-én mutattak be, és a gépjárműiparra vonatkozó ipari cselekvési terv, amelyet 2025. március 5-én nyújtottak be. A 2025. évi tervek között egy vegyipari csomag is szerepel.

A miniszterek eszmecserét folytattak arról, hogy miként lehet fokozni a hagyományosan erős iparágak versenyképességét úgy, hogy közben folytatjuk az éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében végzett munkát is. Számos miniszter hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a pragmatikus megközelítést, csökkenteni kell az energiaárakat és javítani kell az összeköttetési infrastruktúrát, biztosítani kell a nyersanyagellátás biztonságát, ösztönözni kell a technológiai fejlődést és biztosítani kell az ipar finanszírozását. Számos delegáció hangsúlyozta, hogy fontos biztosítani az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek iránti keresletet a közbeszerzések terén, továbbá számos delegáció szorgalmazta a jogszabályok egyszerűsítését és az adminisztratív terhek csökkentését, valamint sürgette a tisztességtelen verseny és a kibocsátásáthelyezés elleni fellépést a piacvédelmi eszközök hatékony használatával és az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) alkalmazásával.

Egységes piaci stratégia

Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság jólétért és iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnöke ismertette az egységes piaci stratégiát, amelyet a biztosi testület az előző napon fogadott el. A stratégia az ún. „Terrible Ten”-t célozza meg – az uniós vállalkozások tagállamok közötti terjeszkedését gátló legjelentősebb akadályokat tíz ágazatban. Hangsúlyozza, hogy nagyobb ambícióra van szükség a szolgáltatások, az egyszerűsítés és a digitalizáció terén, különösen a kkv-k esetében, valamint nagyobb politikai szerepvállalásra szólít fel egy-egy belső piaci „serpa” tagállamonkénti kinevezése révén.

A tagállamok üdvözölték a stratégiát. Számos delegáció jelezte, hogy kész együttműködni a stratégia végrehajtásában. A miniszterek kiemelték a stratégiát illető különféle nemzeti prioritásaikat. Ezek közé tartozik a kkv-k támogatása, az adminisztratív terhek csökkentése, az energia-, közlekedési és adatinfrastruktúrák összekapcsoltságának növelése, az eljárások digitalizációja, valamint a területi ellátási korlátok mérséklése.

Közbeszerzés: stratégiai célok és további lépések

A miniszterek vitát folytattak a közbeszerzés stratégiai eszközként betöltött szerepéről, tekintettel annak évi 2300 milliárd EUR értékű költségvetésére és mintegy 250 000 közigazgatási szerv, illetve regionális és helyi hatóság érintettségére. A lengyel elnökség feljegyzést készített, mely kiindulópontként szolgált a megbeszéléshez. Az ezt követő vita az elnökség által a miniszterekhez intézett két kérdés körül forgott. Az egyik kérdés azokra a további lépésekre irányult, amelyek segítségével a közbeszerzés révén meg lehet valósítani az EU számos és gyorsan változó stratégiai céljait, mint a verseny, a fenntarthatóság, a reziliencia, az innováció, a biztonság, a védelem és a versenyképesség. A másik kérdés azt célozta, hogy felmérjék a tagállamok álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti ajánlatkérő szervek milyen mértékű rugalmassággal rendelkezhetnek a célkitűzések kiválasztásában és azok megvalósításának módjában.

A miniszterek ismertették véleményüket az uniós közbeszerzési jogszabályok várható felülvizsgálatáról; ennek során különböző álláspontokat osztottak meg. Valamennyi delegáció és a Bizottság is hangsúlyozta, hogy egyszerűsíteni kell a meglévő európai jogi keretet a jogi aktusok számának csökkentésével, digitális eszközök bevezetésével és egyértelműbb szabályok meghatározásával. A miniszterek emellett megvitatták, hogy az EU különféle stratégiai céljai – például a környezetvédelmi célkitűzések, a szociálpolitika, a gazdasági szuverenitás és a nemzetbiztonság terén – milyen módon támogathatók közbeszerzések révén, továbbá azt is, hogy bevezethető-e és mikor egy uniós preferenciára vonatkozó rendelkezés. Számos delegáció amellett érvelt, hogy a nemzeti, a regionális és a helyi ajánlatkérő szervek rugalmasan, saját szükségleteikhez igazítva alkalmazhassák az új ágazati kritériumokat – ideértve az uniós preferenciát is. A miniszterek egyértelmű jelzést adtak arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálatnak elsősorban a közbeszerzési eljárások uniós szintű egyszerűsítésére – azaz a „hogyan közbeszereztessünk” kérdésére – kell összpontosítania, miközben továbbra is meg kell hagyni az ajánlatkérő szervek számára a döntés szabadságát arra nézve, hogy „mit közbeszereztessünk”.

A Tanács mint bürokráciaszűrő

A miniszterek második irányadó vitájának témája az volt, hogy miként lehetne javítani a jogalkotási folyamatot annak vállalkozásbarátabbá tétele érdekében. Az Európai Tanács a 2025. március 20-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az adminisztratív, szabályozási és jelentéstételi terhek sürgős egyszerűsítésére, továbbá azok drasztikus és sürgős csökkentésére van szükség. Következtetéseiben az Európai Tanács az uniós jogszabályok egyszerűsítésére szólított fel a világos, egyszerű és innovációbarát szabályozási keret támogatása érdekében. A 2025 januárjában bemutatott versenyképességi iránytű első horizontális stratégiai eszközként azonosítja annak biztosítását, hogy az uniós szabályozás a versenyképességet szolgálja. A miniszterek véleményt cseréltek két kérdésben is: hogyan tudja a Tanács hatékonyabban megvalósítani a saját minőségi jogalkotásra vonatkozó elveit, illetve hogyan tud valóban „a bürokrácia szűrőjeként” fellépni, előmozdítva a vállalkozásbarát szabályozási környezetet.

Minden miniszter egyetértett abban, hogy a szabályozás javítását és a folyamatok egyszerűsítését prioritásként kell kezelnie minden európai intézménynek, így a Bizottságnak, a Parlamentnek, és a Tanácsnak is. Több delegáció javasolt megoldásokat a jogalkotási folyamat javítására, például az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációkat, alapos hatásvizsgálatok elvégzését (többek között a jelentős módosítások esetében is), valamint a jogszabályok hatásainak értékelését, különösen a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatások tekintetében. Egyes delegációk olyan elvek alkalmazását szorgalmazták, mint az arányosság és a szubszidiaritás elve, valamint az „egy be, egy ki” elv (amely szerint új jogszabály előterjesztése esetén egy meglévő jogszabályt hatályon kívül kell helyezni), annak érdekében, hogy az új jogi aktusok hatékonyak legyenek, és ne jelentsenek indokolatlan terhet. Az elnökség megerősítette, hogy a minőségi jogalkotás prioritás marad az elnökségi trió számára.

Egyéb

Az „Egyéb” napirendi pont keretében a miniszterek tájékoztatást kaptak az alábbi témákról:

  1. A lengyel elnökség tájékoztatta a minisztereket az elnökség alatt tárgyalt jogalkotási javaslatok állásáról, így a következőkről:
    • a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló rendelet
    • a határokon átnyúló európai egyesületekről szóló irányelv
    • a válságkezelési kényszerengedélyezésről szóló rendelet
    • a játékok biztonságáról szóló rendelet
    • a mosó- és tisztítószerekről és a felületaktív anyagokról szóló rendelet
  2. A cseh, a francia, a lett, a magyar, a német, az olasz, a portugál, a spanyol és a szlovák delegáció emlékeztette a minisztereket arra, hogy folytatni kell a megbeszéléseket a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak szabályozásáról.
  3. A francia delegáció tájékoztatást adott az európai gépjárműiparra vonatkozó cselekvési terv gyors végrehajtásával kapcsolatban, beleértve az európai akkumulátor-értéklánc támogatását is
  4. A francia delegáció egy második tájékoztatást is adott a finanszírozásnak az ipar és az EU stratégiai autonómiája számára történő mozgósításáról európai és nemzeti szinten
  5. Franciaország egy harmadik tájékoztatást is adott a vámok amerikai hatóságok általi emeléséről, valamint a kapacitásfelesleg európai piacra való átirányításának kockázatával szembeni védekezésre irányuló intézkedésekről
  6. A dán delegáció tájékoztatta a minisztereket a soron következő dán elnökségnek a belső piac és az ipar területére vonatkozó munkaprogramjáról

A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Előkészítő dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

”

Forrás:
Versenyképességi Tanács (Belső piac és ipar), 2025. május 22.; Európai Unió Tanácsa, Versenyképességi Tanács; 2025. május 22.

Tags: