„A Tanács ma következtetéseket hagyott jóvá az élettudományokkal kapcsolatos, az Unió versenyképességét szolgáló cselekvési felhívásról. Ezekben egyrészt üdvözli azt a törekvést, hogy az EU-t – a Bizottság közelmúltbeli stratégiájában körvonalazottak szerint – 2030-ra a világ legvonzóbb helyévé tegyük az élettudományok terén, másrészt pedig iránymutatással szolgál arra vonatkozóan, hogyan aknázhatjuk ki maradéktalanul az Unió lehetőségeit a versenyképesség javára. A Tanács ösztönzi a támogatást az értéklánc egészében – az alapkutatástól és az alkalmazástól kezdve a fejlett terápiás gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos intenzívebb kutatásig –, az EU vezető szerepét a klinikai vizsgálatokban, valamint a biotechnológia széles körű megközelítését. A Tanács a következtetésekben szorgalmazza továbbá az élvonalbeli technológiák – például a mesterséges intelligencia és a kvantuminformatika – alkalmazását az élettudományok területén, miközben hangsúlyozza, hogy fontos mind a készségfejlesztés, mind a tehetségek vonzása és megtartása. Ugyanakkor kiemeli azt is: vállalkozásbarát szabályozási keretre van szükség, amely csökkenti az adminisztratív terheket, valamint támogatja az innovatív kkv-kat és a fenntartható gyártási kapacitásokat. Végezetül a Tanács a következtetésekben felhívja a figyelmet arra, hogy az élettudományok terén összehangolt irányítási keretre van szükség, és mielőbb végre kell hajtani a javasolt intézkedéseket.
„A ma jóváhagyott tanácsi következtetések egyértelmű üzenetet közvetítenek: az EU-nak vezető szerepet kell betöltenie az élettudományok területén folyó globális versenyben. Ehhez sürgősen és határozottan kell cselekednünk, olyan összehangolt stratégiát alkalmazva, amelynek keretében törekvéseinket átültetjük a gyakorlatba.” – Christina Egelund dán felsőoktatási és tudományügyi miniszter
Globális vezető szerep az élettudományok terén
Az élettudományok létfontosságú szerepet töltenek be alapvető ismereteink előmozdításában és az innováció ösztönzésében olyan stratégiailag fontos területeken, mint az egészségügy, az élelmiszerrendszerek és a környezetvédelem. Az EU-nak kiélezett globális versennyel kell szembenéznie ezen a területen, ahol az olyan kihívások, mint az innovációs szakadék, a széttagolt ökoszisztéma és más strukturális akadályok azonnali fellépést tesznek szükségessé. A Tanács a kutatás és az innováció holisztikus, a teljes értékláncban meglévő kapacitásokra épülő megközelítésére szólít fel. A következtetések különösen ösztönzik a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények fejlesztését, és üdvözlik a kiválósági központok hálózatának létrehozását ezen a területen.
Klinikai vizsgálatok és egészségügyi adatok
A Tanács hangsúlyozza, hogy az Uniónak sürgősen foglalkoznia kell azzal a problémával, hogy a világszinten végzett klinikai vizsgálatoknak egyre kisebb hányada esik az Unióra, és az Unióban lefolytatott klinikai vizsgálatok hatása mérsékelt. Ennek megfelelően felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a több országra kiterjedő és több központban végzett klinikai vizsgálatok ökoszisztémáját, többek között azzal, hogy aktualizálja a szabályozási keretet, és beruházási tervet dolgoz ki a klinikai kutatásra vonatkozóan. Emellett rámutat arra is, hogy kihívást jelent az egészségügyi adatok kutatási és innovációs célra való felhasználása, és kiemeli, hogy le kell küzdeni a fennmaradó akadályokat annak érdekében, hogy meg lehessen erősíteni a betegségmegelőzést és kiváló minőségű egészségügyi ellátást lehessen biztosítani. Mindennek megvalósításához jobb koordinációra van szükség a meglévő klinikai vizsgálati projektek között, folytatni kell az egészségügyi rendszerek digitális transzformációját, és használni kell a mesterséges intelligenciát.
A lehetőségek megragadása és a készségek fejlesztése
A ma jóváhagyott következtetésekben a Tanács olyan ökoszisztéma kialakítására szólít fel, amely fellendíti a kutatást és az innovációt, megerősíti az innovatív kkv-k támogatását, és megőrzi Európa gyártási kapacitását. Ehhez elengedhetetlen a vállalkozásbarát szabályozási keret, amely csökkenti az adminisztratív terheket, és előmozdítja az innovációt. A Tanács várakozással tekint a Bizottság azon közelgő javaslatai elé, amelyekkel csökkenthető a széttagoltság, fokozható az egyszerűsítés, növelhető az átláthatóság, és lerövidíthető az ahhoz szükséges idő, hogy a kutatásintenzív biotechnológiai innovációk piacra léphessenek. E javaslatok közé tartozik az európai innovációs intézkedéscsomag és a biotechnológiai jogszabály. A Bizottság által bejelentett, az élelmiszerrendszerekre vonatkozó K+I programterv és a közelgő bioökonómiai stratégia várhatóan szintén fontos szerepet fog játszani a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a környezetvédelmi rendszerekben, biztosítva az élelmezésbiztonságot, az emberi és állati egészség védelmét, valamint a környezet védelmét.
Ideje cselekedni
A Tanács felkéri az uniós tagállamokat és a Bizottságot, hogy koordinálják erőfeszítéseiket az élettudományok szempontjából releváns kutatási infrastruktúrák, innovációs központok és kiválósági központok létrehozása és összekapcsolása terén annak érdekében, hogy biztosítsák az Unió K+I autonómiáját és technológiai vezető szerepét ezen a stratégiai területen.
Háttér
Az élettudományokkal korábban a Tanács két, 2003-ban elfogadott következtetésében foglalkozott: először az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó stratégia ütemtervről szóló következtetéseiben, majd az „Élettudományok és biotechnológia – európai stratégia” című következtetéseiben. Ezekben hangsúlyozta azokat a lehetőségeket, amelyeket az élettudományok és a biotechnológia kínálnak több ágazatban (például a gyógyszeriparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban vagy az energiaágazatban), és rámutatott a növekvő globális verseny kockázataira.
A 2025 januárjában előterjesztett versenyképességi iránytűben a Bizottság az élettudományokat és a biotechnológiát a növekedés fő motorjaiként azonosította, és bejelentette, hogy javaslatokat nyújt be egy európai biotechnológiai jogszabályra, egy bioökonómiai stratégiára és egy élettudományi stratégiára irányulóan. Ennek nyomán 2025. július 2-án közzétette azt a stratégiát, amelynek célja, hogy 2030-ra az EU a világ legvonzóbb helyévé váljon az élettudományok terén.
- A Tanács következtetései az élettudományokról, angolul
- Stratégia annak érdekében, hogy 2030-ra az EU a világ legvonzóbb helyévé váljon az élettudományok terén
- A Tanács következtetései az élettudományokra és a biotechnológiára vonatkozó stratégiáról, valamint a stratégiára vonatkozó tanácsi ütemterv, angolul
- A Tanács következtetései: „Élettudományok és biotechnológia – európai stratégia”, angolul
- Ülések
”
Forrás:
Tanács: az Uniónak vezető szerepet kell betöltenie az élettudományok területén; Európai Unió Tanácsa; 2025. szeptember 30.
