„A Tanács a mai napon következtetéseket hagyott jóvá a vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégiáról. A következtetésekben a környezetvédelmi miniszterek egységes felhívást fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy a kontinens és az uniós régiók előtt álló növekvő vízügyi kihívások kezelése érdekében határozottabban és összehangoltan kell fellépni Európa-szerte.
„A vízügyi reziliencia biztosítása nemcsak a környezet szempontjából lényeges, hanem társadalmaink biztonsága és stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú. A miniszterek a mai napon üdvözölték a Bizottság által előterjesztett stratégiát, amely holisztikus keretet biztosít abból a célból, hogy mindenki számára garantálja a tiszta vízhez jutást, egyúttal pedig versenyképesebbé tegye az EU gazdaságát. Közösen kell munkálkodnunk – minden szinten – annak biztosítása érdekében, hogy a vízgazdálkodás szerves részévé váljon azoknak a közös erőfeszítéseinknek, melyek az éghajlatváltozás kezelésére és a jövőbeli válságokra való felkészültségünk megerősítésére irányulnak.” – Magnus Heunicke, Dánia környezetvédelmi és a nemek közötti egyenlőségért felelős minisztere
A stratégia arról hivatott gondoskodni, hogy megfizethető áron mindenki tiszta vízhez jusson, miközben a vízgazdálkodás fenntartható és integrált megközelítése révén biztosítja az ökoszisztémák és a gazdaság rezilienciáját. A ma elfogadott következtetések fontos lépést jelentenek Európa vízkészleteinek megőrzése felé, fellépve a túlzott kiaknázással és a rossz gazdálkodással, az éghajlatváltozással, a környezetkárosodással és a szennyezési kockázatokkal szemben.
A miniszterek kiemelik, hogy sürgősen helyre kell állítani a vízkörforgást, amely nélkülözhetetlen Európa vízellátása és létfontosságú ökoszisztémái szempontjából. Rámutatnak, hogy ez kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozással kapcsolatos szélsőséges vízügyi eseményekkel (például árvizek és aszályok), valamint az édesvizekben és a tengeri környezetben megfigyelhető hőmérséklet-emelkedéssel szembeni hosszú távú reziliencia biztosításához.
A miniszterek hangsúlyozzák, hogy a vízszennyezést a szennyezés forrásánál kell megelőzni, többek között azáltal, hogy lépéseket teszünk az újonnan felmerülő szennyező anyagok (pl. a per- és polifluor-alkil anyagok, azaz a PFAS-ek) és egyéb káros vegyi anyagok vízbe jutása ellen.
Kiemelik a vízhez és a szanitációhoz való méltányos hozzáférés szükségességét, megerősítve a hálózatok korszerűsítésének, a vízveszteség csökkentésének és az elosztórendszerek fejlesztésének fontosságát annak érdekében, hogy a hozzáférésből senki ne maradjon ki.
A Tanács nyomatékosan hangsúlyozza továbbá, hogy a vízügyi reziliencia stratégiai jelentőséggel bír az EU versenyképessége, élelmezésbiztonsága és válsághelyzetekre való felkészültsége szempontjából. A következtetésekben a Tanács rámutat arra, hogy folytatni kell a reziliens infrastruktúrába, a digitális eszközökbe és a korai előrejelző rendszerekbe való beruházásokat a szélsőséges vízügyi események hatásainak enyhítése érdekében. Kiemeli, hogy a vízügyi reziliencia központi szerepet tölt be a válsághelyzetekre való felkészültségben, a társadalmi stabilitásban és a környezetbiztonságban, beleértve az olyan fenyegetésekkel szembeni védelmet is, mint a szabotázs, a kibertámadások és a vízellátás külső zavarai. A Tanács emellett azt szorgalmazza, hogy a vízinfrastruktúrát sürgősen fejleszteni kell, többek között a távoli területeken és a szigeteken.
Következő lépések
A következtetésekben a miniszterek felkérik a Bizottságot, hogy számoljon be a stratégia végrehajtása terén elért eredményekről, és 2027-ben végezzen félidős értékelést. Addig is ajánlott, hogy a tagállamok építsék be a vízügyi reziliencia szempontját nemzeti szakpolitikáikba és finanszírozási kereteikbe.
Háttér
A Bizottság 2025 februárjában kiadott egy sor jelentést, amelyekben értékelte az EU-beli vizek állapotát. Ezek az értékelések azt mutatták, hogy az EU 34%-át érinti a vízhiány, továbbá hogy a felszíni víztestek mindössze 37%-ának jó az ökológiai állapota, és csak kevesebb mint 30%-ának jó a kémiai állapota.
Ennek fényében a Bizottság 2025 júniusában előterjesztette a vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégiát, amelynek alapja az ENSZ 2023. évi New York-i vízügyi konferenciáján bemutatott, a vízügyi rezilienciára vonatkozó, 2050-re szóló uniós jövőkép. A stratégia a vízügyi rezilienciát úgy határozza meg, mint amely fontos az EU biztonsága, válsághelyzetekre való felkészültsége és stratégiai autonómiája szempontjából. Kiemeli továbbá annak gazdasági dimenzióját is, megállapítva, hogy a fenntartható vízgazdálkodás és az innováció lehetőséget nyújt Európa ipari bázisának, versenyképességének és globális vezető szerepének megerősítésére.
A stratégia három fő célkitűzést jelöl ki: a vízkörforgás helyreállítását és védelmét, víztudatos gazdaság kialakítását, valamint a tiszta és megfizethető víz biztosítását mindenki számára.
- A Tanács következtetései a vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégiáról
- A Tanács következtetései a vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégiáról – Nyilatkozat
- A vízügyi rezilienciára vonatkozó európai stratégia
- Víz (háttér-információk)
- Ülések
Forrás:
A Tanács holisztikus vízügyi stratégiát szorgalmaz a vízkészletek megőrzése és a reziliencia fokozása érdekében; Európai Unió Tanácsa; 2025. október 21.
Az eGov Hírlevél tájékoztató, szakmai kiadvány. Kiadója az eGov Kft.
E-mail cím: szerkesztoseg@egov.hu
© 2025 eGov Hírlevél.