„Érdekképviseleti és szakmai szervezetek szerint semmilyen hatástanulmány nem támasztja alá a közoktatás államosításának szükségességét, hatékonyságát.
Az erről szóló állásfoglalást a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a Jegyzők Országos Szövetsége, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Magyar Faluszövetség fogadta el szerdán Budapesten.
Gémesi György, a MÖSZ elnöke a konzultáció utáni sajtótájékoztatón kiemelte: az önkormányzatok legnagyobb feladata eddig a közoktatás volt, e feladatukat azonban egyre nehezebben tudják ellátni, mert a normatíva a költségek felét sem fedezi. Ugyanakkor olyan módosító indítványok érkeztek az önkormányzati törvényhez – sok esetben ugyanazon frakciótól -, amelyek egymást is kioltják. Az államosítás óriási változást hozhat – mondta, megjegyezve, hogy a vagyon integrálása „komoly lehetőség” a költségvetés hiányainak pótlására. Azzal értett egyet, hogy amelyik fenntartó akarja, adja át az iskolát, de az nem megoldás, hogy a szakmai részt elveszi az állam, és az önkormányzatoknak marad a festés, a kertrendezés. Ezt megalázónak tartják – tette hozzá. Gémesi jelezte: több mint ezer polgármesterrel találkozott, és nagyon kis hányaduk értett csak egyet az államosításnak ezzel formájával.
Galló Istvánné, a PSZ elnöke megerősítette, nem tartják jó iránynak, hogy a közoktatás fenntartása állami kézbe kerüljön, ez központosítást jelentene, amihez központi létszámgazdálkodás és nagyon kemény ellenőrzési rendszer társulna. Nagy arányú intézménybezárási hullámtól, pedagóguselbocsátástól tartanak, nem látnak ütemtervet, nem látják a pontos számításokat sem, hogy ez mibe fog ez kerülni – sorolta, hozzátéve: meg kellene hallgatni a döntéshozóknak azt is, hogy a szakma mit mond.
Mendrey László, a PDSZ elnöke azt mondta: alapértéknek tekintik, hogy az iskola és „használói” között szoros kapcsolat legyen, ehhez az önkormányzati fenntartás jó lehetőséget adott. A most kínált megoldást zsákutcának nevezte, és azt mondta, nem látszik, hogy a megvalósításhoz szükséges forrásokat honnan teremtik elő. Szintén lehetséges következményként említette az iskolabezárásokat és a pedagóguselbocsátást.
Nánási Éva, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke kiemelte: jó helyen volt az önkormányzatoknál az oktatásigazgatás és a fenntartás, nagyon sok jó és kreatív megoldás született.
Rádiné Gémes Ildikó, a Magyar Faluszövetség képviseletében azt mondta, hogy az a „hibrid megoldás”, ami előttük áll, a kistelepüléseket fokozottan sújtja majd, és teljesen lehetetlenné válik, hogy visszaszerződjék az intézményeiket. Reményének adott hangot, hogy a végső változatban nem szerepel majd kistelepülési felső tagozatok megszűnése.
A szervezetek képviselői által elfogadott állásfoglalás rögzíti: nem vitatják annak szükségességét, hogy át kell tekinteni a közoktatásban az állam szerepét. Ennek azonban nem lehet az az eredménye, hogy a települési önkormányzatok elvesztik érdemi befolyásukat a közoktatási intézmények működését meghatározó kérdésekben – fogalmaztak.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a közoktatás nem töltheti be rendeltetését, ha kiragadják abból a társadalmi környezetből, amelyben működik, ahonnan a gyermekeket fogadja. Egyetértettek abban, hogy a közoktatás hatékony és törvényes, minden gyermeknek megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtó rendszere a helyi önkormányzatok nélkül nem szervezhető meg.
Elvárják a döntéshozóktól, hogy olyan megoldást találjanak, amely támaszkodik a település választópolgárainak közösségére, elismeri a szülői közösségek jogosítványait, és megteremti az állami beavatkozás lehetőségét minden olyan kérdésben, amely ahhoz szükséges, hogy a közoktatás egyenlő esélyeket biztosítson.”
Forrás:
Nincs szükség „hibrid megoldásokra”, így iskolaállamosításra sem, HVG.hu/MTI, 2011. december 7.
