„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke „Az önkormányzati szektor néhány gondolata” címmel mondott beszédet 2025. november 5-én Budapest XVIII. kerületében, a Településfejlesztési Díj 2025 – A zöld átállás korában című rendezvényen. Beszédében három kiemelt célt fogalmazott meg az önkormányzati rendszer jövőjével kapcsolatban: az önkormányzati rendszer finomhangolását, a kisvárosi fejlesztési program kidolgozását és a polgármesteri hivatás társadalmi megbecsülésének erősítését.
Hanusi Péter beszédét azzal kezdte, hogy a magyar önkormányzati rendszer harmincöt éves évfordulója fontos alkalmat ad az átgondolásra és a megújulásra. „A legfontosabb célunk, hogy az elkövetkezendő időszakban áttekintsük a harmincöt éves magyar önkormányzati rendszert” – fogalmazott. Az elnök hangsúlyozta, hogy a magyar önkormányzatiság nemzetközi összehasonlításban is erős és értékes modell: „A magyar önkormányzati rendszer egy különleges ékszerdoboz a világ önkormányzatai között. Ez egy nagyon jó önkormányzati rendszer, bárhol megállja a helyét.”
Szerinte az elmúlt évtizedekben a decentralizáció és a centralizáció váltakozása mindkettő értékes tapasztalatokat hozott, de ideje „finomhangolni” a rendszert. „Szerintem eléggé nagykorúak vagyunk már ahhoz, hogy megnézzük, mi működött jól, és amin módosítani kell, azon módosítani szeretnénk” – fogalmazott az elnök. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzati rendszer megújítása során nem a teljes struktúra átalakítása a cél, hanem a jól működő elemek megőrzése és a szükséges módosítások elvégzése. Hozzátette, hogy ebben Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nagyon fontos szereplő és támogató, aki ösztönzi a közös gondolkodást az önkormányzatiság jövőjéről.
Mint az elnök elmondta, a TÖOSZ második kiemelt célja a kisvárosok fejlesztésének támogatása. Felidézte, hogy az elmúlt években a Magyar Falu Program az ötezer fő alatti településeket, a Modern Városok Program pedig a megyei jogú városokat segítette – a köztes, kisvárosi kategória azonban kimaradt. „Harmincöt éve viszont egy települési szegmens kimaradt” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a TÖOSZ ezért egy új kisvárosi program kidolgozásán dolgozik, amely minden ötezer fő feletti községet, nagyközséget és várost érint, a megyei jogú városok és a főváros kivételével.
Hanusi Péter kiemelte, hogy a program kidolgozása széleskörű szakmai együttműködésen alapul: csak eddig több mint hetven polgármester vett részt benne szakértőként. Emlékeztetett arra is, hogy korábban a Magyar Falu Program javaslatcsomagjának döntő része, mintegy hetven–nyolcvan százaléka beépült a kormányprogramba, ezért bízik abban, hogy a most készülő kisvárosi javaslatcsomag is hasonlóan sikeres lesz. Az elkészült dokumentumot a TÖOSZ elnöke tervei szerint december közepéig kívánja átadni Navracsics Tibornak, bízva abban, hogy az elkövetkező időszakban a program megvalósítása is kiemelt figyelmet kap.
Harmadik célként Hanusi Péter a polgármesterek jogállásának átgondolását és a hivatás társadalmi megbecsülésének növelését nevezte meg. „És van még egy fontos dolog a kisvárosi program mellett, amit szeretnénk elérni. Ez pedig nem más, mint a polgármesterek jogállásának az átgondolása. Miért fontos ez?” – tette fel a kérdést.
Az elnök példákkal érzékeltette, hogy a polgármesteri munka nem mérhető hagyományos munkaidőben: „Hol van a heti negyven óránk? Vagy nyolc óra túlóra? Hiszen ott vagyunk a hétvégéken is, a települési rendezvényeken, a sporteseményeken, amikor más a családjával pihen. Ez is a szolgálat része.” Kifejtette, hogy a polgármesteri munka folyamatos elérhetőséget és jelenlétet kíván, amit a jelenlegi jogi keretek nem tükröznek megfelelően. „Nem munkakört mondok, hanem hivatást mondok, mert a polgármesteri jogviszony az egy hivatás, az egy szolgálat” – hangsúlyozta az elnök.
Hanusi Péter rámutatott, hogy a polgármesterek legitimációja a demokratikus rendszer egyik legerősebb alapja. „Magyarországon közvetlenül választják meg a polgármestert, és ez egy akkora bizalom az emberek részéről, hogy a polgármester legitimitása megkérdőjelezhetetlen és nagyon-nagyon erős.” Hozzátette: a választók maguk minősítik a polgármesterek munkáját, ez pedig a legigazságosabb értékelés. „Ötévente nagyon megnéz a választópolgár, hogy dolgoztam-e, elvégeztem-e a feladatomat. Ez a legfontosabb, és ez nagyon jó, hogy így van” – vélekedett az elnök.
Hanusi Péter szerint mindez indokolttá teszi, hogy a polgármesterek munkáját és felelősségét önálló jogállási törvény ismerje el – akár az országgyűlési képviselők mintájára, de a helyi közösségekhez igazítva.
Beszédében az elnök bemutatta a TÖOSZ közösségét, amely 1744 települést tömörít. „Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy például a XVIII. kerület is csatlakozott hozzánk. A TÖOSZ-ban ugyanolyan szeretettel köszöntjük a három fővárosi kerületet, a három vármegyei önkormányzatot, a megyei jogú városokat, mint a legkisebb lélekszámú tagtelepülésünket. Mindenki egyformán értékes a Szövetségünkben.” A szervezet ezzel áttételesen több millió ember érdekeit képviseli, ami egyszerre megtiszteltetés és felelősség – mondta a legnagyobb hazai önkormányzati érdekképviseleti szervezet vezetője. Az eseményen Hanusi Péter a díjátadásban is közreműködött, és személyesen gratulált a díjazottaknak.”
Forrás:
Hanusi Péter a TÖOSZ három kiemelt céljáról beszélt; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2025. november 4.
