„…Napjainkban a világunkat átalakító erők új dimenzióban jelennek meg: az adatok szerepének felismerése és az azokhoz való viszonyunk radikálisan formálja mindennapjainkat. E változások tükrében a jelen kutatás célja az adatalapú működéssel járó élethelyzetek szabályozására tett európai uniós – és azon belül magyar – jogalkotási lépések vizsgálata. A terület vonatkozásában mind a szabályozással érintett viszonyok, mind a vonatkozó jog számottevő változáson ment keresztül az elmúlt évtizedben. Mostanra azonban megvalósíthatónak mutatkozik az „adatjogi paradigma” egységes szerkezetű elemzése, az eddig kialakított álláspontok összehangolása és szükség esetén akár újragondolása, kiegészítése. Mindezt – bár némi filozófiai alátámasztással – de személyes meggyőződésem által vezérelve, az egyensúly, mint egyéni és társadalmi szinten is kívánatos cél elérésének szellemiségében teszem, hiszen a világ időnként szélsőséges változásai9 közepette a fennmaradásunk egyik kulcsa az egyensúlyunk megőrzése lehet.
…
1.2.2. A kutatási kérdésekről
…
1. Az adatok jog általi pontosabb megragadhatósága érdekében milyen lényeges szempontokat érdemes figyelembe venni?
2. Hogyan definiálhatjuk az európai adatjogot, milyen mozgatóelvek és elhatárolási pontok azonosíthatók az egyes elemei között az adatalapú életviszonyok vizsgálatának tükrében?
3. Milyen alterületekre bontható az adatjog és azoknak milyen főbb jellegzetességei vannak?
4. Az adatalapú működés szempontjából milyen általános hiányosságok azonosíthatók a vonatkozó joganyaggal kapcsolatban?
5. A feltárt hiányosságok alapján milyen javaslatok tehetők?…”
Forrás:
Az európai adatjog jelene és lehetséges jövője; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2024 (A doktori védés időpontja 2026. január 13. volt.)
