„Az Európai Számvevőszék a mai napon két véleményt adott ki az Európai Bizottság arra irányuló jogalkotási javaslatairól, hogy az Európai Versenyképességi Alap és a Horizont Európa program révén fellendítse a versenyképességet, a kutatást és az innovációt az Európai Unióban. Ez a kettő az első azon vélemények sorában, amelyeket a Számvevőszék a 2028–2034-es uniós költségvetésre vonatkozó javaslatokról fog kiadni. A számvevők független szakértői tanácsadást nyújtanak a költségvetés kialakításával, irányításával, teljesítménymérési keretével és pénzügyi kontrollintézkedéseivel kapcsolatban. Tanácsaikkal nemcsak az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot kívánják előmozdítani, hanem az uniós források hatékony és eredményes felhasználását is.
A Bizottság 2025. július 16-án új rendeletekre tett javaslatot, amelyek létrehozzák az Európai Versenyképességi Alapot (EVA), ezt a kulcsfontosságú európai technológiák és stratégiai ágazatok támogatására szolgáló költségvetési eszközt, valamint a Horizont Európa néven ismert 10. kutatási és innovációs keretprogramot. E két program együttesen biztosíthatja az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára a zökkenőmentes átmenetet az alapkutatástól az alkalmazott kutatásig. Az EVA-ra vonatkozó javaslat a védelmi kutatási és innovációs tevékenységekre vonatkozó egyedi programot is fog tartalmazni. Az EVA és a Horizont Európa együttes költségvetése 409 milliárd euró lesz, ami a 2028–2034-es időszakra javasolt teljes költségvetés egyötödének felel meg.
A Számvevőszék figyelmének középpontjában a következők állnak:
- Az Unió versenyképességébe, az uniós innovációba és kutatásba való beruházás uniós szintű szakpolitikai prioritás, és potenciálisan magas uniós hozzáadott értékkel is bír. Az utóbbi fogalomnak azonban sem az uniós jogszabályokban, sem az EVA-ról, sem a Horizont Európáról szóló javaslatokban nincsen közös meghatározása.
- A számvevők észrevételezik, hogy mindkét javaslat számos helyen hivatkozik az Unió horizontális prioritásaira, de sem a Bizottság, sem a tagállamok nem rendelkeznek átfogó és megbízható adatokkal az uniós forrásoknak a kapcsolódó célkitűzésekre történő felhasználásáról, és a javaslatok nem tárgyalják ezt a kérdést. Az is tisztázandó, hogyan kell alkalmazni a „kiválóság” elvét. Továbbá, amíg a Horizont Európáról szóló javaslat hivatkozik az európai szemeszter folyamatára, az EVA-rendelettervezet ezt nem teszi.
- Az EVA-ra vonatkozó javaslat lehetővé teszi források gyors átcsoportosítását a szakpolitikai területek között, sőt a tagállamok vagy más érdekelt felek kiegészítő hozzájárulásait is. A számvevők észrevételezik, hogy ez a fokozott költségvetési rugalmasság következményekkel járhat az állami támogatásokra nézve, amit tisztázni kell. Azt is tanácsolják, hogy határozzanak meg minimumkövetelményeket a rulírozó kapacitásra nézve (ez azt jelenti, hogy a program végrehajtása során a finanszírozást többször is felhasználják garanciákra, kölcsönökre vagy tőkerészesedésekre), és észszerűen alacsony szinten állapítsák meg az irányítási díjakat a programot végrehajtó partnerek (például az Európai Beruházási Bank vagy más pénzügyi intézmények) számára.
- Mindkét javaslat törekszik az egyszerűsítésre, egységes szabálykönyv, harmonizált kifizetési feltételek és egységesített adatcsere révén. Néhány alapvető fontosságú kérdést azonban még tisztázni kell, például a közbeszerzés, a költségfüggetlen finanszírozás alkalmazása és az egyszerűsített költségelszámolási módszerek tekintetében.
- A számvevők emellett rámutatnak bizonyos kockázatokra a megfelelés, az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a felhasznált források nyomonkövethetősége tekintetében. A kutatás különösen magas kockázatú kiadási terület, ahol a hibák gyakoriak és lényegesek. Különös figyelmet igényelnek bizonyos innovatív megközelítések, például a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés. Az olyan egyszerűsítések, mint például az átalányösszegek alkalmazása, enyhítik az adminisztratív terhelést, de az igénybevételükre vonatkozó szabályoknak egyértelműeknek kell lenniük.
- Mivel a finanszírozást közvetlenül vagy közvetve (pl. partnerségek, közös vállalkozások és az EBB révén) a Bizottság fogja kezelni, a Számvevőszék teljes körű ellenőrzési joggal rendelkezik. A Számvevőszék azonban azt kéri, hogy ellenőrzési jogait szavatolják a megbízott szervezetekkel, kedvezményezettekkel és harmadik felekkel kötött megállapodásokban.
- Végezetül az is újdonság a 2028–2034-re szóló javaslatokban, hogy egy horizontális rendelet – amelyet a Számvevőszék egy másik véleményében vizsgál majd meg – meghatározza a program teljesítményének nyomon követését, megvizsgálását és értékelését.
Háttér-információ
Az Unió hosszú távú költségvetése – az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) – valamennyi uniós szakpolitikai területen biztosítja a programok finanszírozását. Az új többéves pénzügyi keret 2028 és 2034 között összesen közel 2 billió eurót fog kitenni.
A ma kibocsátott két véleménnyel egy egész sorozat veszi kezdetét: a következő hetekben a Számvevőszék megvizsgálja az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó több más bizottsági javaslat pénzügyi megbízhatóságát is. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament, amelyek végül megállapodnak a költségvetésről, még azelőtt kikérték a Számvevőszék véleményét, hogy ők maguk megvizsgálnák a javaslatokat.
A vélemények jelenleg angol nyelven elérhetőek a Számvevőszék honlapján; a többi uniós nyelvi változatot hamarosan szintén közzétesszük.
Kapcsolódó hivatkozások
Forrás:
2028–2034-es uniós költségvetés: az Európai Számvevőszék véleménye az Európai Versenyképességi Alapról és a Horizont Európáról; Európai Számvevőszék; 2026. január 12.
