„Az új készségek iránti kereslet és azok kínálata – különösen az informatikában és a mesterséges intelligencia területén – átalakítja a munkaerőpiacokat, hatással van a bérekre és a toborzásra. A fejlett gazdaságokban nagyjából minden tizedik álláshirdetés legalább egy új készséget követel meg; ezek az igények gyakran először az Egyesült Államokban jelennek meg. A feltörekvő gazdaságokban ennek előfordulása körülbelül fele ekkora.
Ezek a készségek növelik az átlagbéreket és a foglalkoztatást, ugyanakkor erősítik a polarizációt: elsősorban a magasan képzett munkavállalóknak kedveznek, illetve – a szolgáltatások iránti nagyobb keresleten keresztül – az alacsonyan képzetteknek is, és hozzájárulhatnak a középosztály zsugorodásához.
Az MI-készségeket igénylő állások magasabb béreket kínálnak, ám e készségek terjedése összefügghet az alacsonyabb foglalkoztatással azokban a foglalkozásokban, amelyek erősen ki vannak téve az MI-hatásnak, és ahol az MI kevéssé kiegészíti (inkább helyettesíti) az emberi munkát. Ez külön kihívásokat jelent a fiatalok számára.
Egy Készség-egyensúlytalansági Index jelentős országok közötti különbségeket mutat. Azoknak a gazdaságoknak, ahol erős a kereslet, az oktatásra és az átképzésre kell helyezniük a hangsúlyt; ahol pedig erős a kínálat, ott a vállalatok „felszívóképességét” kell erősíteni innovációval és a hitelhez jutás javításával.”
Forrás:
Bridging Skill Gaps for the Future: New Jobs Creation in the AI Age; Florence Jaumotte, Jaden Kim, David Koll, Elmer Li, Longji Li, Giovanni Melina, Alina Song, Marina Mendes Tavares; International Monetary Fund; Staff Discussion Notes, No. 2026/001; DOI: 10.5089/9798229028196.006; 2026. január 14.
