„Ez az útmutató azt a célt szolgálja, hogy támogassa a vállalkozásokat a multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvek (MNE Guidelines) és a MI-elvek (AI Principles) alkalmazásában. Az útmutatót olyan eszköznek szánják, amelyet a MI-rendszerek értékláncában részt vevő multinacionális vállalatok használhatnak.
Az 1. fejezet bemutatja a felelős üzleti magatartáshoz kapcsolódó átvilágítás (RBC due diligence) fogalmát, és áttekintést ad a MI-kockázatkezelés tágabb szakpolitikai környezetéről. Ismerteti továbbá a célközönséget, valamint azt, hogyan használható ez az útmutató eszközként a kockázatkezelési keretrendszerek közötti eligazodáshoz.
Az OECD átvilágítási keretrendszere, amelyet az MNE Guidelines ismertet, és amelyet az OECD „Due Diligence Guidance for Responsible Business Conduct” (a felelős üzleti magatartásról szóló átvilágítási útmutató) részletez, e dokumentum alapját képezi. Az MNE Guidelines és a kapcsolódó OECD RBC-standardok önkéntes elveket rögzítenek a felelős üzleti magatartásra vonatkozóan. Az átvilágítási keretrendszer az alábbi lépéseket határozza meg:
- 1. lépés: az RBC beépítése a vállalati politikákba és az irányítási/menedzsmentrendszerekbe
- 2. lépés: a tényleges és a lehetséges kedvezőtlen hatások azonosítása és értékelése
- 3. lépés: a kedvezőtlen hatások megszüntetése, megelőzése és mérséklése
- 4. lépés: az átvilágítási tevékenységek végrehajtásának és eredményeinek nyomon követése
- 5. lépés: a hatások kezelésére irányuló intézkedések kommunikálása
- 6. lépés: adott esetben a jóvátétel biztosítása, illetve az abban való együttműködés.
A 2. fejezet ismerteti az RBC-átvilágítási keretrendszert és gyakorlati megvalósítási példákat ad a MI-rendszerek fejlesztésében és használatában érintett vállalkozások számára. Az útmutatóban bemutatott átvilágítási keretrendszer minden egyes lépésének elején egy olyan „útiterv” is szerepel, amely rámutat az egyes lépésekhez kapcsolódó, meglévő keretrendszerekben található releváns rendelkezésekre, jelezve, hogy az átvilágítási keretrendszer adott lépését miként egészítik ki, illetve hogyan kapcsolódnak hozzá a kapcsolódó MI-kockázatkezelési keretrendszerek megfelelő előírásai.
Minden lépéshez „gyakorlati megvalósítási példák” tartoznak, amelyek tovább szemléltetik, hogy a támogató intézkedések és az átvilágítási folyamat miként ültethető át a gyakorlatba, illetve hogyan igazítható szükség szerint. A példákat úgy válogatták, hogy illeszkedjenek ehhez a kontextushoz; emellett támaszkodnak vezető MI-kockázatkezelési keretrendszerekre, asztali kutatásra, valamint szakértői konzultációkra. A gyakorlati példák nem egy kimerítő ellenőrző lista (checklist) elemei: nem minden példa lesz releváns minden helyzetben. Ugyanígy előfordulhat, hogy a vállalkozások egyes esetekben további példákat vagy megvalósítási intézkedéseket is hasznosnak találnak.
A meglévő MI-kockázatkezelési keretrendszerek ajánlásainak érdemi alkalmazásával — ideértve az ebben az útmutatóban ismertetetteket is — a vállalkozások számos olyan elvárásnak megfelelhetnek, amelyet az RBC-átvilágítási megközelítés támaszt. Bizonyos esetekben az RBC-keretrendszer további egyértelműséget ad, és hiányokat zár le más keretrendszerekhez képest, különösen az érintetti bevonás és a jóvátétel terén, amelyeket a meglévő keretrendszerek kevésbé átfogóan kezelnek.”
Forrás:
OECD Due Diligence Guidance for Responsible AI; OECD Publishing; DOI: 10.1787/41671712-en; 2026. február 19.
Lásd még:
AI principles; OECD
OECD Guidelines for Multinational Enterprises on Responsible Business Conduct; OECD Publishing; 2023. június 8.
