Skip to main content

Találat: OECD

A kutatásértékelés reformja a tudomány fejlődése érdekében

„A jelenlegi kutatásértékelési gyakorlatok meghatározó szerepet játszanak a tudományos prioritások, a finanszírozás és a karrierutak alakításában, mégis gyakran szűk mérőszámokra támaszkodnak, amelyek nem képesek megragadni az együttműködést, a nyitottságot és a társadalmi hatást. Ez torz ösztönzőket teremthet, és nyomás alá helyezheti a kutatási rendszereket. Egyre nagyobb szükség van kiegyensúlyozottabb, költséghatékonyabb és átláthatóbb megközelítésekre, amelyeket nyílt adatok, valamint az MI gondosan szabályozott használata támogat. A kutatásértékelés reformja összehangolt intézményi fellépést igényel annak érdekében, hogy az értékelési gyakorlatok jobban igazodjanak a tudomány változó természetéhez...

Read more

Iparpolitikai kiadások 20 országban – Mit finanszíroznak valójában a kormányok?

„Az iparpolitikai kiadások húsz országban növekedtek, de nem olyan mértékben, mint ahogyan azt a vita sugallja. Ennél is fontosabb, hogy a támogatások jellemzően nem a versenyképességüket erősítő, hanem inkább a versenyképességüket vesztő ágazatokba áramlanak. Ez a blogbejegyzés azt vizsgálja, hogy miért van ez így, és mindez mit jelent a szakpolitikai döntéshozatal szempontjából. Bár az iparpolitikáról szóló vita nagy része annak hatékonyságára, lehetséges piactorzító hatásaira, valamint arra összpontosít, hogy a kormányok túl sokat vagy éppen nem eleget költenek-e, egy húsz országra kiterjedő új...

Read more

Üzenet haza – A küldetésorientált innovációs szakpolitika

„Az OECD legújabb jelentését Új határok kijelölése a küldetésorientált innovációs szakpolitikákban címmel 2026. április 14-én publikálta, amely a modern állami szerepvállalás és az innováció kapcsolatát elemzi egy változó globális környezetben. A jelentésből Magyarország számára is fontos üzenetek olvashatóak ki. A küldetésorientált szakpolitikákról A misszióorientált megközelítés relevanciája több aktuális globális folyamattal magyarázható. A társadalmi kihívások sürgető jellege: A klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és a pandémiák utáni egészségügyi rendszerek megerősítése olyan feladatok, amelyeket a hagyományos, inkrementális innovációs politika nem képes megoldani. Ezek a kihívások...

Read more

Új határok kitűzése a küldetésorientált innovációs politikákban

„A misszióorientált innovációs politikák (MOIP-ok) az összetett társadalmi kihívások kezelésének fontos szakpolitikai eszközévé váltak; a 2010-es évek vége óta világszerte több mint 260 misszió indult. Gyors terjedésük egyszerre erősítette a velük kapcsolatos várakozásokat és hívta fel a figyelmet a kapcsolódó kockázatokra, ezzel is hangsúlyozva a tervezési és végrehajtási megközelítések további megerősítésének szükségességét. Ez az OECD-jelentés a döntéshozók és kutatók között egy éven át folytatott párbeszéd tanulságaira építve azt vizsgálja, hogyan lehet a missziókat megfelelően meghatározni, a releváns szereplőket és erőforrásokat mozgósítani, elősegíteni...

Read more

Az állami tulajdonlást erősítő jó gyakorlatok

„Az állami tulajdonú vállalkozások (SOE-k) felelősségteljes, elszámoltatható és integritáson alapuló irányítása a jó vállalatirányítási gyakorlatok révén fontos ahhoz, hogy ezek a vállalkozások hozzájárulhassanak a versenyképességhez, a gazdasági rugalmassághoz és a fenntartható fejlődéshez. Ez a jelentés gyakorlati útmutatást nyújt a kormányok számára az erős és hatékony állami tulajdonosi politikák kidolgozásához. Az OECD állami tulajdonú vállalatok vállalatirányításáról szóló iránymutatásaira és a nemzetközi tapasztalatokra támaszkodva a jelentés felvázolja egy átfogó tulajdonosi politika legfontosabb elemeit, és lépésről lépésre bemutatja annak kidolgozását, végrehajtását és nyomon követését. A...

Read more

Felkészülés a kvantum-számítástechnikára az üzleti szférában – Főbb akadályok és támogatási mechanizmusok

„A tanulmány azt vizsgálja, hogy a vállalkozások hogyan készülnek fel a kvantum-számítástechnika üzleti alkalmazására. A kvantum-felkészültséget egy feltáró jellegű, képességépítési folyamatként határozza meg, és leírja a vállalatok által a fejlesztése érdekében tett gyakorlati lépéseket. A tanulmány 10 ország és olyan állami és magánszervezetek tapasztalataira támaszkodik, amelyek támogatják a kvantum-számítástechnika bevonását az üzleti tevékenységbe. Az elemzés négy fő akadályt azonosít: korlátozott technológiai érettség; nem egyértelmű felhasználási esetek és üzleti vonatkozások; a hozzáférés és a személyzet képzésének magas költségei; valamint a kvantum-számítástechnikai szakértelmet az...

Read more

Az OECD „Going Digital” mérési ütemterve 2026-ra

„Az OECD digitális mérési ütemtervének (az ütemterv) célja, hogy támogassa és ösztönözze a digitális mérési tevékenységek összehangolt megközelítését a nemzetközi statisztikai rendszer kulcsfontosságú szereplői között. Tíz intézkedést tartalmaz, amelyek célja az országok digitális átalakulás és annak hatásainak nyomon követésére való képességének fejlesztése. Az ütemterv tükrözi azt a felismerést, hogy a nemzeti statisztikai rendszereknek alkalmazkodniuk és bővülniük kell ahhoz, hogy megfelelően tükrözzék gazdaságaink és társadalmaink digitalizációját, a lebontott adatok pedig bizonyítékalapot szolgáltatnak annak azonosításához, hogy hol léteznek digitális szakadékok, és kik vannak a...

Read more

Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere

„A digitális átalakulás széles körű és összetett hatásokkal jár a gazdaságban és a társadalomban, ami megnehezíti a közpolitikai célok közötti kompromisszumok megtalálását. Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere (a Keretrendszer) segíti a kormányokat és az érdekelt feleket abban, hogy integrált megközelítést dolgozzanak ki a szakpolitikai döntéshozatalhoz az inkluzív digitális jövő alakítása érdekében. A Keretrendszer hét egymással összefüggő szakpolitikai dimenziót tartalmaz, amelyek kiállták az idő próbáját: * hozzáférés a kommunikációs infrastruktúrákhoz, szolgáltatásokhoz és adatokhoz; * a digitális technológiák és adatok hatékony felhasználása;...

Read more

Az OECD.AI Index

„Ez a technikai tanulmány bemutatja az OECD.AI Indexet, egy összetett (kompozit) mérési keretrendszert, amelynek célja annak értékelése, hogy az egyes országok miként hajtják végre az OECD mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó ajánlását. Az index felépítése a megbízható MI-re vonatkozó nemzeti szakpolitikák és a nemzetközi együttműködés öt szakpolitikai területe köré szerveződik, és összehasonlítható áttekintést nyújt az OECD tagországok nemzeti MI-ökoszisztémáiról. Az index 28, kifejezetten MI-re vonatkozó indikátort integrál, amelyek hivatalos statisztikákból, adminisztratív nyilvántartásokból, felmérésekből és innovatív adatforrásokból származnak, és öt komponensbe rendeződnek: MI-kutatás és...

Read more

Az OECD útmutatója a felelős MI-rendszerek kellő gondosságú fejlesztéséhez és alkalmazásához

„Ez az útmutató azt a célt szolgálja, hogy támogassa a vállalkozásokat a multinacionális vállalatokra vonatkozó irányelvek (MNE Guidelines) és a MI-elvek (AI Principles) alkalmazásában. Az útmutatót olyan eszköznek szánják, amelyet a MI-rendszerek értékláncában részt vevő multinacionális vállalatok használhatnak. Az 1. fejezet bemutatja a felelős üzleti magatartáshoz kapcsolódó átvilágítás (RBC due diligence) fogalmát, és áttekintést ad a MI-kockázatkezelés tágabb szakpolitikai környezetéről. Ismerteti továbbá a célközönséget, valamint azt, hogyan használható ez az útmutató eszközként a kockázatkezelési keretrendszerek közötti eligazodáshoz. Az OECD átvilágítási keretrendszere, amelyet...

Read more
Page 1 of 15 1 2 15