„2026. február 26-án Brüsszelben üléseznek az EU kohéziós miniszterei, a tanácskozást Makis Keravnos ciprusi pénzügyminiszter vezette. Navracsics Tibor kiemelte, hogy Magyarország ellenzi a kohéziós és agrárforrások egységes alapba vonását, mert szerinte ez veszélyeztetné mindkét szakpolitika eredményét. Hangsúlyozta, hogy hazánk a felfüggesztett források ellenére is hatékonyan használja fel az uniós pénzeket, és a visszatartott támogatások ügyében a választások után kívánnak újra tárgyalni.
Az Európai Unió kohéziós ügyekért felelős miniszterei 2026. február 26-án Brüsszelben üléseznek, amit a soros elnökséget ellátó Ciprus pénzügyminisztere, Makis Keravnos vezet.
A miniszterek várhatóan elfogadják az EU városaira vonatkozó napirendről szóló következtetéseket, valamint az Európai Tanács véleménycserét tart a 2021–2027-es kohéziós politika félidős felülvizsgálatról, illetve a jövőre vonatkozó tanulságokról. A brüsszeli Általános Ügyek Tanácsán részt vett Navracsics Tibor is, aki az ülésre érkezve tartott egy rövid sajtótájékoztatót.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter elmondta: Magyarország továbbra sem támogatja, hogy az Európai Unió a kohéziós politikát és a vidékfejlesztési agrárforrásokat egyetlen, egységes alapba vonja össze. A miniszter hangsúlyozta: „Nagy István agrárminiszter kollégámmal együtt mondhatom, hogy ez egyik félnek sem jó, és egyik szakpolitikának sem jó.” Hozzátette: Attól tartunk, hogy ez az egységes alap mind a kohéziós politika, mind pedig az agrárpolitika eddigi eredményeit veszélyezteti, ahogyan a célkitűzések elérését is. Magyarország a vita során világossá teszi, hogy ragaszkodik a kohéziós politika önálló eszközrendszeréhez.
A kohéziós politika meggyengítése hosszú távon káros
Navracsics Tibor szerint a kohéziós politika „most különösen veszélyes időszakát éli”. Úgy véli, egyesek szükséghelyzeti politikaként tekintenének rá, és válságkezelési eszközként használnák, miközben fennáll a kockázata annak is, hogy az új, versenyképességi fókuszú eszközrendszer „feleszi” a kohéziós politikát. A miniszter rámutatott: a felzárkóztatás és a versenyképesség között szoros összefüggés van, ezért a kohéziós politika meggyengítése hosszú távon is káros lenne.
A félidős felülvizsgálat kapcsán a miniszter közölte: Magyarország a kedvezőtlenebb politikai környezet ellenére is jól teljesít, „sőt árnyalatnyival jobban”, mint a 2014–2020-as időszakban. Bár „források vannak felfüggesztve”, és bizonyos pénzekhez nem fér hozzá az ország, ennek ellenére „hatékonyan használjuk fel az uniós forrásokat”.
Választások után folytatódhat a felülvizsgálat
A források átcsoportosításával kapcsolatban elmondta: Magyarország kéréseire az Európai Bizottság, illetve Raffaele Fitto alelnök rugalmasan reagált. „Több eredményt is sikerült elérnünk, és még most is folynak a tárgyalások, hogy a korhoz és az igényekhez igazítsuk a forrásfelhasználást. Elég jól állunk a tárgyalásokkal” – fogalmazott.
A visszatartott kohéziós források ügyében a miniszter közölte: másfél hónappal a választások előtt nem tartja célszerűnek a kérdés napirendre tűzését, arra a választásokat követően kíván visszatérni.
Navracsics Tibor emlékeztetett, hogy 2022-ben is a választások után indult új tárgyalási szakasz, és a június elején megalakult kormány decemberre valamennyi lényeges megállapodást alá tudta írni. Abban bízom, hogy a 2026-os választások után is, ha megkeressük az Európai Bizottságot, és a megerősített mandátum fényében felülvizsgáljuk a felfüggesztett forrásokat, ismét haladást tudunk elérni – mondta.
Arra a felvetésre reagálva, amely szerint az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint Magyarországnak vissza kellene fizetnie mintegy 10 és fél milliárd eurót, Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a kormány ezt képtelenségnek tartja. „Jogilag is, és minden más szempontból is” – tette hozzá.”
Forrás:
Navracsics Tibor: A választásokig nem tárgyalunk a befagyasztott EU-pénzekről; Simon Barbara Kincső; Index.hu; 2026. február 26.
