„A kohéziós politikáért felelős miniszterek a mai napon következtetéseket hagytak jóvá a városokra vonatkozó uniós menetrendről. Erre az intézkedésre azt követően került sor, hogy a Bizottság 2025. december 3-án előterjesztette „A városokra vonatkozó uniós menetrend: a növekedés és jólét előmozdítása” című közleményét.
„Nagy örömömre szolgál, hogy mai ülésünkön jóváhagytuk ezeket a következtetéseket. Városaink központi szerepet játszanak az uniós prioritások – például a versenyképesség, az innováció és a fenntartható fejlődés – megvalósításában, valamint az EU kohéziós célkitűzéseinek elérésében. A városi dimenziót megfelelően figyelembe kell venni a jövőbeli szakpolitikai döntéshozatal és Európa jövőjének alakítása során.” – Mákisz Keravnósz, a Ciprusi Köztársaság pénzügyminisztere
Következtetéseiben a Tanács kiemeli azt a fontos szerepet, amelyet a városok a funkcionális városi területeikkel együtt a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a társadalmi befogadás és az innováció előmozdításában betöltenek. Elismeri továbbá, hogy a városok és a városi területek kiemelkedő szerepet játszanak a dekarbonizációban, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, illetve a környezet és a biológiai sokféleség védelmében. Emellett – többek között kibocsátáscsökkentő intézkedések bevezetésével – nagymértékben elősegítik a tiszta energiára való átállást. A városok a fenntartható, hozzáférhető, tiszta és hatékony multimodális közlekedési rendszerek előmozdításával – méretüktől függetlenül – jelentősen hozzájárulnak a városi mobilitás javításához.
Hangsúlyozva a városok támogatásának jelentőségét, tekintettel az előttük álló növekvő kihívásokra, a Tanács a következtetésekben rámutat arra, hogy a kohéziós politika hozzájárult az EU városi dimenziójának megerősítéséhez azáltal, hogy a 2021–2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) több mint 24 milliárd EUR-t fordítottak fenntartható városfejlesztésre. A szöveg kiemeli a kohéziós politika félidős felülvizsgálata keretében a városok számára kínált lehetőségeket is. Ezek közé tartozik például az, hogy a szakpolitika rugalmasságot biztosít a szociális, megfizethető és fenntartható lakhatás, az energetikai átállás, a vízgazdálkodás rezilienciája, a versenyképesség, a védelem és a készségfejlesztés kezelése terén.
A Tanács megjegyzi, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből (RRF) támogatható a városok helyreállítása és rezilienciája, különösen a zöld és digitális átállás kapcsán, de a közszolgáltatások nyújtása, valamint a szociális és megfizethető lakhatás biztosítása céljából is. Emellett elismeri az Európai Beruházási Bank szerepét a fenntartható városi közlekedéshez, a szociális, megfizethető és fenntartható lakhatáshoz, a dekarbonizációhoz, az energiahatékonysághoz, a körforgásos gazdasághoz és a zöld infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott finanszírozásban és tanácsadási szolgáltatásokban, többek között az uniós, a nemzeti és a magánfinanszírozás ötvözése révén.
Végezetül a következtetések újólag megerősítik, hogy a városok nélkülözhetetlen partnerek az uniós szakpolitikai döntéshozatalban, és adott esetben be kell vonni őket az európai intézményekkel folytatott párbeszédbe, konzultációba és végrehajtási eljárásokba. Emlékeztetnek emellett arra, hogy hosszú távú támogatást kell biztosítani az integrált városfejlesztéshez, a jelenlegi időszak eredményeire építve, a városokra vonatkozó uniós menetrendben foglaltak szerint.
- A Tanács következtetései az EU városfejlesztési menetrendjéről, 2026. február 26.
- A városokra vonatkozó uniós menetrend: a növekedés és jólét előmozdítása, a Bizottság közleménye, 2025. december 3.
- Ülések
”
Forrás:
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a városokra vonatkozó uniós menetrendről, hangsúlyozva a városok központi szerepét a gazdasági, társadalmi és területi kohézió kapcsán; Európai Unió Tanácsa; 2026. február 26.
