„Bevezető
Az Európai Uniót eredetileg a tagállamok közötti gazdasági együttműködés, a kölcsönös tisztelet, valamint az Európai Unióról szóló szerződésben és az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (a továbbiakban együtt: Szerződések) rögzített, felhatalmazáson alapuló hatáskörgyakorlás intézményi keretei alapozták meg. Az EU ugyanis a hatáskör-átruházás elvére épül: a tagállamok döntik el, mely területeken kívánnak az intézményeken keresztül együttműködni. A hatáskörök közös gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elve az irányadó. A Szerződések ugyanakkor kifejezetten rögzítik, hogy az Unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, amely azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésében gyökerezik.3 A hatáskörgyakorlás értelmezése ezért nem pusztán technikai, hanem alkotmányos jelentőségű kérdés. Ennek értelmében az uniós fellépés akkor indokolt, ha a kitűzött célok tagállami szinten nem teljesíthetők kellő hatékonysággal, továbbá ha az intézkedés nem haladja meg a cél eléréséhez szükséges mértéket. A Lisszaboni Szerződés kifejezett célként kezelte a hatáskörmegosztás átláthatóbbá tételét és a döntéshozatal legitimációjának erősítését. Ennek részeként a Szerződések világosabban rögzítették a hatáskörök kategóriáit (kizárólagos, megosztott, valamint támogató, koordináló és kiegészítő hatáskörök), és megerősítették, hogy az Unió csak a tagállamok által közösen gyakorolt hatáskörökben járhat el. A gyakorlati tapasztalatok alapján a hatáskörök értelmezése és az uniós fellépés tartalmának alakítása az intézményi működésben folyamatosan visszatérő kérdés, melynek következtében számos tagállam részéről merült fel annak vizsgálata, hogy a hatáskörgyakorlás tényleges súlypontjai összhangban állnak-e a szerződéses felhatalmazással, illetve hol merülhet fel a túlterjeszkedés kockázata…”
Forrás:
Tanulmánykötet az Európai Unió hatásköreinek vizsgálatáról; Európai Uniós Ügyek Minisztériuma; 2026. március 18.
Lásd még:
A magyar kormány az uniós hatáskörök hatásköreinek rendszerszintű, szisztematikus átvilágításába kezd; eGov Hírlevél; 2025. november 9.
