„Nem csak az építészet bürokratikus kereteinek átszervezésére van szükség, de ennél sokkal szerteágazóbb társadalmi-kulturális mechanizmusok újragondolása is elengedhetetlen ahhoz, hogy magasabb minőségű épített környezetben éljünk – egészen a közoktatásig visszanyúlva. Makrai Sándor véleménycikke.
1. Az építész képzés művészeti képzésnek számítson minden felsőoktatási intézményben! (Ez bizonyos oktatási létesítményekben most is így van.)…
2. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a beruházó-megrendelő és a tervező építész közötti szerződésekben követelményként szerepeljen a tervező szerzői jogairól való teljes lemondás, beleértve az újra felhasználás, az átterveztetés és a publikálás jogát…
3. Be kell vezetni azt az alapvető törvényt, hogy minden középület, állami, önkormányzati –vagy egyéb közpénzből – épülő beruházás esetében nyilvános építészeti pályázatot kell kiírni!…
4. Felül kell vizsgálni az építészeti szakmai szervezetek feladatait! Jelenleg az építészeknek két helyen is (MÉK és Iparkamara) kamarai tagoknak kell lenniük…
5. Sürgősen elő kell mozdítani az épületek energiatakarékossá való átalakításának lehetőségét!…
6. Szociális bérlakások építésére lenne szükség!…
7. A médiában, különösen az állami televízióban szükséges volna olyan sorozatok készítése, melyek az építészeti alkotások elemzéséről, az építészet hétköznapi életünkben való megjelenéséről szólna, segítve ezzel a jövőbeni építtetők (családi házat vagy középületet megrendelők) műveltségének elmélyítését…
8. Az építészeti előírások TÉKA részbeni átalakítása is szükséges lenne! Meg kéne vizsgálni az épületek kubatúra szerinti szabályozását…
9. A településtervezésben elengedhetetlen volna új városrendezési kategóriák és szabályok bevezetése!…
10. Fontos, hogy az építészet Magyarországon is visszakerüljön a művészetek közé! Az általános iskolákban különösen a középfokú oktatási intézményekben a művészeti órák számának növelésére lenne szükség…
11. Meg kell változtatni az építési törvényt! Ki kell belőle venni a „polgári jó ízlésre” való célzást, mint abszurd fogalmat és ki kell belőle venni a konkrét személyekre való utalást is, mint építészeti iránymutatást. A magyar építészet sokkal gazdagabb annál, minthogy néhány építész nevével fémjelzett iskola vagy stílus irányadó lehetne a jövőt illetően…
12. Nagy állami beruházások esetén szükséges volna a szakmai egyeztetések lefolytatására, városrendezési és építészeti kérdések tisztázására, nem kifelejtve ebből például a szociológusokat vagy környezetvédőket sem…”
Forrás:
Az építészeti rendszerváltás 12 pontja; Makrai Sándor; Építészfórum; 2026. június 12.
