„A stratégiai és az operatív településfejlesztési tervezés nem felcserélhető, a korábbi minisztériumi irányítás mégis azonosságjelet tett a kettő közé, így a városok túlnyomó része a rendelkezésre álló finanszírozási források elköltése illetve lekötése után, az új fejlesztési időszak elindulása előtt másfél évvel is csak projektötletekkel rendelkezik. Ez a rész strukturális problémák mélyebb rétegeit feltárva többek között bemutatja, hogyan szorították ki a gyakorlatból az érdemi, projekt szintű operatív településfejlesztési tervezést, ami nélkül például a fenti képen látható fejlesztési eredmény sem jöhetett volna létre.
A magyar településfejlesztés kulcskérdése nem pusztán a pénz: az Európai Unión belüli tagállami szintű intézményi, jogi és szakmai alapok összehangolt rendszere nélkül a források felhasználása rendszerszinten torzul. Az elmúlt két évtizedben a középítési beruházások túlsúlya az EU strukturális és kohéziós alapjaira tolódott, így a hazai szabályozás és gyakorlat fokozatosan az uniós eszköztár logikájához idomult. Ez önmagában nem hiba, az viszont strukturális problémák forrása, hogy a településfejlesztési tervek megvalósításának komplex, sokféle szakterületet érintő jellegéhez és nagyobb időigényéhez az uniós finanszírozás invariáns kötöttségei (különösen a rövid projektciklusok) nem illeszkednek. Közben a TOP/TOP Plusz irányító hatósági gyakorlata a szakmai kontroll kárára uralta a fejlesztések orientálását: a stratégiai és az operatív településfejlesztési tervezés összekeveredett, a valódi projektelőkészítés pedig visszaszorult. Az eredmény: a konkrét településfejlesztési döntések jól megtervezett projektek helyett végig nem gondolt projektötletek alapján születnek. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Zöld Átállási Finanszírozási Keretterv (ZÁF), a Digitális Átállási Akcióterv (DIA) és az Üzleti Modell (ÜM) irányító hatósági útmutatói a zöld kötvények felé terelnek akkor is, amikor nincs bevételi fedezetet biztosító, közvetlen városfejlesztési bevételt termelő helyi fejlesztés sem zöld kötvény, sem meglévő piaci finanszírozási gyakorlat és hozzáértés sem a településfejlesztés állami irányításában, sem önkormányzati működtetésében. Mindeközben közeleg a 2028-2034 közötti új hétéves uniós ciklus rajtja: a meglévő strukturális hibák továbbörökítése stratégiai tévedés és óriási nemzetgazdasági kár lenne. E cikksorozat három része feltárja az okokat, tisztázza a tervezési szintek szerepét, és jelzi a korrekció irányát. A tét a városaink élhetősége és versenyképessége.
Második rész: A strukturális problémák mélyebb rétegei…”
Forrás:
A településfejlesztés kormányzati irányításának strukturális problémái a 2021-2027 fejlesztési időszakban és a korábbiakban / II. rész; Bajnai László; Építészfórum; 2026. június 8.
