„A Königsberg Consulting kutatása szerint a digitális ügyintézés technológiai feltételei adottak, de a bizalmatlanság, az információhiány és a társadalmi különbségek továbbra is korlátozzák a használatot.
Július 9-én megújult a Tárhely felülete, miközben a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) szolgáltatásai is folyamatosan bővülnek.
A Königsberg Consulting kutatása szerint a digitális ügyintézés terjedésének már nem kizárólag technológiai akadályai vannak:
* a használathoz érthető előnyök,
* megfelelő tájékoztatás
* és az állami szolgáltatásokba vetett bizalom is szükséges.A tanácsadó cég szerint a digitális átállásról csak akkor alkotható valós kép, ha a hozzáférés mellett a használatot, a távolmaradás okait és a bizalmat is mérik. A Panelstory közreműködésével, az idei szja-bevallási időszakban végzett, állításuk szerint reprezentatív kutatás alapján a válaszadók 72,7 százaléka használ okostelefont vagy más, internetezésre alkalmas okoseszközt. A technikai háttér tehát a lakosság jelentős részénél rendelkezésre áll. Ehhez képest az okoseszköz-használók 45 százaléka töltötte le a DÁP alkalmazását, és mindössze 10,6 százaléka mondta, hogy rendszeresen használja is azt.
A letöltések száma elfedi a valódi problémát?
A Königsberg közleménye szerint a DÁP-ot letöltők több mint 95 százaléka sikeresen aktiválta a fiókját, vagyis csak kis részük akadt el a regisztrációnál. A telepítőknek ugyanakkor csupán 32,7 százaléka tekinti magát rendszeres, aktív felhasználónak. A legnagyobb különbség tehát nem a letöltés és az aktiválás, hanem az aktiválás és a tényleges használat között látható. A letöltési és regisztrációs adatok ezért önmagukban kedvezőbb képet adhatnak a program társadalmi beágyazottságáról, mint amilyet az aktív használat mutat – írták az elemzésben. A telepítést elsősorban a közvetlen gyakorlati haszon ösztönzi. A DÁP-ot letöltők 48,4 százaléka az Ügyfélkapuhoz vagy a magyarorszag.hu szolgáltatásaihoz való hozzáférést nevezte meg elsődleges indokként.
Az EESZT egyszerűbb elérését 16 százalék, az adóbevallás könnyebb jóváhagyását 10,6 százalék említette. „Az adatok alapján nem önmagában az új technológia vonzza a felhasználókat, hanem azok a konkrét ügyek, amelyeket nélküle nehezebben vagy több lépésben tudnának elintézni” – világítottak rá az elemzésben. A távolmaradók döntését ezzel szemben nem lehet pusztán eszközhiánnyal vagy digitális kompetenciahiánnyal magyarázni. A DÁP-ot nem telepítők 30,1 százaléka a személyes vagy papíralapú ügyintézést részesíti előnyben a kutatás szerint.
További 14,6 százalék nem tudja pontosan, mire használható az alkalmazás, 14,5 százalék pedig biztonsági aggályok miatt marad távol. A kutatás nem a DÁP műszaki biztonságát vizsgálta, hanem a felhasználók biztonságérzetét. „Ez azért lényeges, mert egy technikailag biztonságos rendszer sem válik széles körben elfogadottá, ha az emberek nem bíznak az adatkezelésben és az azt működtető intézményekben” – magyarázta a cég közleményében.
A digitális állam nem attól sikeres, hogy hányan telepítenek egy alkalmazást, vagy hány új funkciót jelentenek be. Attól sikeres, hogy új társadalmi csoportokat von be, önálló ügyintézést tesz lehetővé, és közben képes bizalmat teremteni – fűzte hozzá a kutatáshoz Kádár Krisztián, a Königsberg Consulting ügyvezetője és partnere a közlemény szerint. „Kutatásunk alapján ma inkább az látszik, hogy a DÁP elsősorban a már digitálisan aktívakat szolgálja ki. A biztonsági fenntartásokat nem lehet pusztán műszaki tájékoztatással elintézni. Az elmúlt években sokakban gyengült az állami intézményekbe vetett bizalom, ezért nem szívesen adnak újabb adatot vagy hozzáférést az államnak. A fejlesztések mellé ezért átlátható adatkezelésre, rendszeres nyilvános mérésre és hiteles intézményi kommunikációra is szükség van” – folytatta.
A digitális átállás társadalmi különbségeket hagy érintetlenül?
A DÁP elterjedtségében jelentős társadalmi különbségek mutatkoznak. A 18–34 évesek 56,4 százaléka telepítette az alkalmazást, a 60 év felettieknél azonban 30,8 százalék ez az arány. A felsőfokú végzettségűek 52,6, az alapfokú végzettségűeknek pedig 36,1 százaléka töltötte le a DÁP-ot. A szolgáltatás jelenleg nagyobb arányban éri el azokat, akik életkoruk és végzettségük alapján eleve nagyobb valószínűséggel mozognak otthonosan a digitális térben – állapították meg. A különbség az önálló ügyintézésben is megjelenik. A 60 év felettiek ötöde segítséget kér az eSZJA használatához, míg a 18–59 évesek körében ez mindössze néhány százalék.
Az elemzésben úgy vélik, ha az állam a digitális csatornákat teszi alapértelmezetté, miközben az idősebb és alacsonyabb végzettségű csoportok egy része továbbra is közvetítőre szorul, a felületfejlesztés önmagában nem oldja meg a hozzáférési különbségeket. „Célzott tájékoztatásra, könnyen elérhető segítségre és a személyes ügyintézés valódi alternatívájának fenntartására is szükség van”.
Königsberg: Az eSZJA elterjedtsége nem azonos a digitális önállósággal
Részletezték, hogy az idén vagy tavaly adóbevallást készítők mintegy háromnegyede az eSZJA felületén hagyta jóvá vagy egészítette ki a NAV által elkészített tervezetét. Könyvelő segítségét 21,1 százalék vette igénybe, papíralapon pedig 5,2 százalék készítette el a bevallását. Az elektronikus felület tehát széles körben használt, de az adatok azt is mutatják, hogy a lakosság egy része továbbra sem önállóan intézi a bevallását. Ugyanebben a körben a megkérdezettek több mint 80 százaléka elégedett az eSZJA felületével. „A magas elégedettség ugyanakkor nem teszi okafogyottá az önállóság és a tudatosság kérdését. Egy kényelmes, automatizált szolgáltatás csökkentheti az adminisztrációs terheket, de attól még nem biztos, hogy a felhasználó érti, ellenőrzi és saját döntése alapján kezeli az ügyét” – írták a közleményben.
A Königsberg Consulting szerint a digitális állam tényleges használatáról ma csak korlátozott, nyilvánosan ellenőrizhető kép áll rendelkezésre. „A letöltési és regisztrációs összesítések nem mutatják meg, hogy kik, milyen gyakran, milyen ügyeket és milyen eredménnyel intéznek. A korábban nyilvánosan elérhető monitoringadatok eltűnése tovább nehezíti a folyamatok követését”.
A cég ezért rendszeresen publikált, társadalmi csoportok, szolgáltatások és használati gyakoriság szerint bontott adatsorokat sürget. Átlátható mérés nélkül nem dönthető el, hogy az új funkciók valóban új ügyintézői rétegeket vonnak-e be, vagy főként a már digitálisan aktívak kényelmét növelik.
A Königsberg Consulting a Panelstory közreműködésével 2026. április 14–28. között, az adóbevallási csúcsidőszakban végzett mintegy ötszáz fős lakossági kutatást. Az adatfelvétel részben online, részben hagyományos papíralapú önkitöltős kérdőívvel történt. Saját meghatározásuk szerint a minta nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatív.”
Forrás:
Kutatás: a DÁP használata még nem épült be a mindennapokba; Index.hu; 2026. augusztus 28.
