„A Magyar Közlönyben megjelent a kormányzati statútum módosítása. A változtatások pontosítják az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit, egyértelműsítik az államigazgatási szervek irányítását, és megerősítik a kormányzati döntéshozatal rendszerét. A módosítások döntő többsége szeptember 1-jén lép hatályba.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladatai között hangsúlyosabbá válik a közigazgatási minőség- és személyzetpolitika, a közszolgálati életpályával összefüggő feladatok, valamint a társadalompolitikai és kormányzati koordináció. A tudományos és technológiai miniszterhez kerül az e-közigazgatásért és az informatikáért való felelősséghez kapcsolódóan többek között a kiberbiztonság, a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás és a mesterséges intelligencia több kormányzati feladata.
Az egészségügyi tárcánál egyértelműbbé válik az egészségügyi intézményrendszer, a népegészségügy és az egészségbiztosítás irányítása, míg az oktatási és gyermekügyi miniszter feladatai kiegészülnek többek között a kora gyermekkori intervenció egységes irányításával és az óvodai nevelés rendszerével kapcsolatos felelősséggel. A szociális és családügyi miniszter feladatköre pedig a gyermekjogi politikával is kiegészül.
Egyértelműbb feladatmegosztás a nemzetbiztonság területén
A módosítás pontosítja a nemzetbiztonsági, védelmi és biztonsági feladatok rendszerét is. A Nemzeti Információs Központ és a Védelmi Igazgatási Hivatal szervezeti irányítását a Miniszterelnökséget vezető miniszter látja el. A többi polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálat irányítása változatlanul több tárca között oszlik meg: az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a belügyminiszterhez, az Információs Hivatal a külügyminiszterhez, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat pedig a honvédelmi miniszterhez tartozik.
A sajtóban megjelent hírekkel szemben a módosítás nem a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez rendeli a teljes nemzetbiztonsági és védelmi rendszer irányítását: e területek összkormányzati koordinációját továbbra is a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója látja el. A statútum kifejezetten rögzíti, hogy a főtanácsadó biztosítja a védelmi és biztonsági tevékenységekkel összefüggő, a kormány felelősségébe tartozó feladatok összkormányzati koordinációját, és koordinálja a NATO Reziliencia Bizottság szerveivel való kapcsolattartást.
A módosítás egyben megerősíti a Védelmi Kabinet szerepét. A Kabinet ügydöntő jogköre kiterjed többek között a honvédelemre, a közbiztonságra, a terrorizmus elleni küzdelemre, a kiberbiztonságra, a polgári hírszerzés és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítására, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolására.
Négy kabinet segíti a gyorsabb kormányzati döntéshozatalt
A statútum egyértelmű keretek között rögzíti a kormány kabinetjeinek működését. A Stratégiai Kabinet, a Gazdasági és Költségvetési Kabinet, a Fejlesztési Kabinet és a Védelmi Kabinet saját szakterületén ügydöntő jogkörrel működik. A Fejlesztési Kabinethez tartoznak többek között az állami beruházásokkal, az uniós források hazahozatalával és felhasználásával, a közlekedéssel, a lakáspolitikával, a közbeszerzésekkel, a terület- és vidékfejlesztéssel kapcsolatos ügyek.
A változtatások célja, hogy egyértelmű felelősségi viszonyokkal, kevesebb párhuzamossággal és gyorsabb döntéshozatallal működjön a kormányzat.”
Forrás:
Pontosabb és egyértelműbb feladatmegosztással működik tovább a kormány; Magyarország Kormánya; 2026. szeptember 1.
Lásd még:
139/2026. (VIII. 31.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
