„A DIGITÁLIS ÁLLAMVEZETÉS TÍZ ALAPELVE
01 A KÖZÉRDEK ELSŐDLEGESSÉGE
A kormányzásban alkalmazott digitális rendszereknek a közérdeket kell szolgálniuk mint az államvezetés alapvető iránytűjét. Ennek kell lennie annak az elsődleges mércének, amely alapján a kormányzási megoldásokat megítéljük, és ehhez kell visszatérni akkor is, ha ezt a célt magánérdekek térítik el, vagy a technikai logika szorítja háttérbe.
02 AZ EMBER ÉS A GÉP KIEGÉSZÍTŐ VISZONYA
A jó kormányzás az algoritmikus korszakban olyan hibrid környezetek tudatos megtervezését és aktív irányítását igényli, amelyekben az emberi mérlegelésre és a gépi képességekre egyaránt szükség van. Nem elfogadható sem az irányítás nélküli automatizálás, sem az olyan kormányzás, amely nem rendelkezik a szükséges technikai képességekkel.
03 KORMÁNYOZHATÓSÁG MÁR A TERVEZÉSBEN
A közhatalmi kormányzásban alkalmazott rendszereket kezdettől fogva úgy kell megtervezni, hogy kormányozhatók, vitathatók és működésük szempontjából érdemben értelmezhetők legyenek. Ezeknek olyan alapvető tervezési követelményeknek kell lenniük, amelyek a rendszer teljes életciklusa során és valamennyi lehetséges működési konfigurációban érvényesíthetők. Nem lehetnek pusztán az üzembe helyezés után rájuk kényszerített korlátok.
04 RENDSZERSZINTŰ KOHERENCIA
A digitális infrastruktúrát, az adatokat, az algoritmikus rendszereket és a platformokat egységes rendszerként kell kormányozni, úgy, hogy a végponttól végpontig fennálló elszámoltathatóság a hardverrétegtől egészen az általa lehetővé tett döntésekig visszakövethető legyen.
A rendszerszintű koherencia egyaránt segít elkerülni a túlzott központosítás veszélyeit, ahol az elszámoltathatóság kizárólag felülről lefelé érvényesül, és a szabályozatlan széttagoltságot, amely felmorzsolja az elszámoltathatóságot.
05 HIBRID INTÉZMÉNYEK
Az algoritmikus rendszerek sebességéhez és léptékéhez igazodó kormányzás új intézményi formákat kíván, amelyek folyamatosan képesek fenntartani a legitimitást.
Ezek az intézményi formák hibrid jellegűek: a gépi képességek kiterjesztik az emberi mérlegelés hatókörét és pontosságát, miközben ott, ahol az elszámoltathatóság ezt megköveteli, az emberi döntési jogkör továbbra is alapvető marad.
Ilyen intézményeket nem lehet pusztán az ipari korszak intézményeiből levezetni, és nem hozhatók létre sem kizárólag emberi intézményekkel, sem önmagukban működő algoritmikus rendszerekkel.
06 ALKALMAZKODÓ KORMÁNYZÁS
A kormányzási rendszereknek követniük kell, hogy az ember és a gép közötti munkamegosztás változásával ténylegesen hogyan oszlik meg a döntési jogkör és az elszámoltathatóság, és ehhez folyamatosan hozzá kell igazítaniuk saját működésüket.
A merev keretrendszerek strukturálisan kudarcra vannak ítélve. Az alkalmazkodóképesség ezért a technikailag koherens kormányzás egyik meghatározó tulajdonsága.
07 EMBERKÖZPONTÚSÁG ÉS ÁLLAMPOLGÁRI CSELEKVŐKÉPESSÉG
A digitális államvezetés mércéje és végső célja egyaránt az ember.
Minden kormányzási rendszernek fenn kell tartania azok tényleges képességét, akikre hatással van, hogy megértsék, vitassák és alakítsák az őket irányító rendszereket. Ennek tartalmi, nem pusztán formális lehetőségnek kell lennie, és közösségi szinten is érvényesülnie kell, nem csupán egyéni jogként.
A cél olyan politikai közösség kialakítása, amely a digitális rendszereken keresztül és azokkal együttműködve is képes önmagát kormányozni.
08 ELSZÁMOLTATHATÓ ÉS VISSZAKÖVETHETŐ HATALOM
A közhatalom csak akkor tekinthető legitimnek, ha elszámoltatható: azonosítható emberek gyakorolják, akik szankcionálhatók vagy leválthatók; és ha megszakítatlan felhatalmazási láncon keresztül visszavezethető azokhoz, akiket képvisel.
Ez a két feltétel rendszerint együtt sérül. Így történik akkor, amikor döntési jogköröket emberi jelenlét nélkül ruháznak át algoritmikus rendszerekre; amikor az állam saját ellenőrzésén kívül álló infrastruktúrától válik függővé; amikor platformok sajátítanak ki kormányzási funkciókat; vagy amikor a joghatóság az államhatárokon át, illetve azokon belül úgy töredezik szét, hogy a felelősség már nem állapítható meg egyértelműen.
09 IDŐBELI FELELŐSSÉGGEL GYAKOROLT ÍTÉLŐKÉPESSÉG
A legitimitás időben is kiterjed.
Nem tekinthető teljesen legitimnek az a döntés, amely ellehetetleníti, hogy a jövőben vitatható vagy felülvizsgálható legyen. A döntések idővel felhalmozódó hatásait ugyancsak a legitimitás szempontjából kell értékelni.
A digitális rendszerek közvagyonnak tekintendők: olyan javaknak, amelyeket a jelen és a jövő közösségeinek érdekében, bizalmi felelősséggel kell kezelni.
10 AZ ÁT NEM RUHÁZHATÓ MAG
Bizonyos kormányzati döntések – így az alapvető jogok meghatározása, a kényszerítő közhatalom gyakorlása, a visszafordíthatatlan következményekkel járó döntések, valamint a kontextusérzékeny erkölcsi mérlegelést igénylő döntések – technikai képességeiktől függetlenül nem ruházhatók át legitim módon algoritmikus rendszerekre.
Az egyéni döntések szintjén a legitimitás megköveteli, hogy magában a döntési aktusban jelen legyen egy emberi döntéshozó, aki felelősséggel tartozik a döntésért, és akihez az visszavezethető.
Összesített, rendszerszinten pedig folyamatos ellenőrzésre van szükség, amely képes felismerni azokat a mintázatokat és következményeket is, amelyeket egyetlen elszigetelt döntés önmagában nem tesz láthatóvá.”
Forrás:
The Ten Princioples of Digital Statecraft; The Digital Statecraft Academy
A dokumentumot a Digital Statecraft Academy (DSA) adta ki, és a 2026. szeptember 8–10. között Barcelonában megrendezett Data for Policy 2026 konferencián mutatták be.
A kiáltvány élő dokumentum, amelyet arra szántak, hogy a közös szakmai munka és a gyakorlati alkalmazás tapasztalatai alapján folyamatosan továbbfejlődjön – ahogyan korábban az 1.0-s változat is.
A jelenlegi változat a „Governing Well in the Algorithmic Age: The Foundations of Digital Statecraft” („Jó kormányzás az algoritmikus korsban: a digitális államvezetés alapjai”) című tanulmány érvrendszerét sűríti össze, amely részletesebben fejti ki azt az interdiszciplináris gondolatmenetet, amely A digitális államvezetés tíz alapelve mögött áll.
Lásd még:
Jó kormányzás az algoritmikus korban: a digitális államvezetés alapjai; eGov Hírlevél; 2026. július 26.
