„2011 elején is készítettünk Önnel egy interjút az induló megyei kormányhivatalról, így az első év után milyen tapasztalatokat szereztek?
Egy nagyon nehéz éven vagyunk túl. Mint már elmondtam az igazi forgatókönyvet az élet írta, mert egy éve még nem gondoltuk, hogy újabb és újabb feladatokkal fog nőni a kormányhivatal munkája.Mint már többször elhangzott a 2011-es év egy nulladik év volt, ehhez képest kijöttünk a költségvetésünkből és tudtuk teljesíteni azokat a bevételi elvárásokat, amivel a területi közigazgatás hozzájárul a költségvetéshez.
Az ismereteim alapján ez nem minden megyében sikerült…
Valóban, vannak olyan megyék, ahol nem sikerült ezt így megoldani. Bár még pontos kimutatások nincsenek így január közepén az összehasonlításhoz, de én úgy látom, hogy Bács-Kiskun megye az ország első három megyéje között szerepel e tekintetben.A megyei földhivatal 1,7 milliárdos bevételi tervéből 1,6 milliárdra teljesült, a közlekedési felügyeletnél is meglett a bevételi szám mintegy 1,6 milliárd nagyságban, amit szinte egy az egyben utaltunk át a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. Továbbá az MGSZH utódszerveinél, tehát Földművelésügyi Igazgatóság, Erdészet, Növény és Talajvédelmi Igazgatóság valamint az élelmiszer-biztonsági lánc kapcsán szintén jött az államigazgatási szolgáltatásból az egymilliárd összegű bevétel.
Ez alatt az egy év alatt kikristályosodott, hogy miben kellene változtatni a területi államigazgatásban. Azok az államigazgatási igazgatóságok, ami a kormányhivatal alá tartoznak és van több évtizedes, esetleg több évszázados múltjuk is – gondolok itt a földhivatalra és az erdészeti igazgatóságra, ÁNTSZ-re – ott szervezettebb munka folyik, mint az újonnan megalakult területi közigazgatási szerveknél. Ezzel senkit nem szeretnék megbántani, hiszen a feladatunk az, hogy mindegyik igazgatóságunkat erre a szintre emeljük.
Mennyi volt konkrétan a 2011-es költségvetése a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak?
A KIM költségvetésében szerepel a megyei kormányhivatalok működésére elkülönített forrás, ami alapján 4,7 milliárd volt a 2011-es költségvetésünk, amiből ki is jöttünk. Megjegyzem a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal az ágazat szakmai főigazgatóságok irányába, mint az pl. MGSZH a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság, akik felé befizetési kötelezettséggel tartozik, pontosan fizette a kötelezettségeit.Rendkívül fontosnak tartom megjegyezni, hogy az államigazgatási szolgáltatásból, közel annyi bevételt „termel” (rossz kifejezés talán) a kormányhivatal, mint amennyibe kerül.
Milyen hatékonyságot tud az első év után felmutatni a kormányhivatali rendszer, például a korábbihoz képest?
A 2011-es bázisév megtervezéséhez a 2010-es évet tudtuk alapul venni. Ezek alapján 2011-ben a kormányhivatalok közreműködésével a területi közigazgatás a 2010-es év ráfordításának a 2/3-ból gazdálkodott.Ez a szám azért is nagyon figyelemre méltó, mert a rendszer átalakítása során még nem sikerült igazán előre lépni a rendszer túlszabályozottsága terén. Ezekre a „deregulációs” folyamatnak nevezett, végtére is a túlszabályozottságot csökkentő lépésekre 2012-ben kerül sor.
A deregulációs programtól milyen hatékonyságnövekedést várnak?
A kormányhivatalok már a birtokában vannak, hogy miként lehetne egyszerűbbé tenni az egész rendszert. Most ezek az információk, egyenes úton áramlanak fel a jogszabály előkészítési rendszerekbe, és lehetővé válik, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások életét bonyolulttá, nehézzé tevő jogszabályi hátteret jelentősen átalakítsuk, megváltoztassuk.Én azt szoktam kérni a különböző szakigazgatási szervek vezetőitől – akik mára már egy méltányos jövedelemmel vannak ellátva -, hogy ezért a fizetésért a saját igazgatóságuk működését úgy szervezzék meg, hogy az hatékony és költségkímélő legyen. Ez az egyik leglényegesebb szempont most a létszámleépítés kapcsán is. Ennek érdekében azt kérem továbbá, hogy tegyenek javaslatot, vállaljanak fel döntéseket, mert a főigazgató-asszony, vagy én, egy ekkora szervezetnek a gondjait legfeljebb felülről látjuk, de a hatékonyabb működés lehetőségei egy igazgatósági szinten sokkal tisztábban látszanak.
A kormányhivatalok kapcsán felvetődik, hogy mennyire lesznek a megyei kormányhivatalok „állam az államban”?
Szó nincs erről. Minden a „jó állam” kialakításáról szól, vagyis, hogy jobban hozzáférhető legyen a közigazgatás. Erről fog szólni a 2012-es év is, amikor a járások kialakítása megtörténik. Az egész átalakítás célja, hogy szétválasszuk az államigazgatási és önkormányzati feladatokat, ugyanis az elmúlt években a két rendszer összekeveredett.2011-ben a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat mintegy 34 milliárdos költségvetéssel működött, ami 2012-ben 283 millióra zsugorodott, a többi feladat a kormányhivatal fennhatósága alá került. Mi a véleménye az egész változásról?
Nem ilyen egyszerű a helyzet. Az első megbeszéléseken, amikor látható volt, hogy a megyei önkormányzatok jelentős tartozást halmoztak fel, akkor látható volt, hogy ezzel a problémával kezdeni kell valamit. Mivel már volt egy működő rendszer a kormányhivatalok által, azt tűnt a legegyszerűbb lépésnek, hogy a kormányhivatalok mellé rendelt MIK (Megyei Intézményfenntartó Központ) közreműködésével kerüljön átvételre a megyei önkormányzatok vagyona és az intézményhálózata.Ez a szervezet és vagyon két részre osztható. Az egészségügyi intézmények kapcsán a GYEMSZI vette át 2012. január elsejétől a feladatokat és az egyéb oktatási-,kulturális- szociális-, és gyermekvédelmi intézmények, alapítványok, gazdasági társaságok a MIK-hez kerültek.
A 2012-es költségvetése a MIK-nek az 9,7 milliárd forint, amit mintegy 1500 fős állományi létszámmal fog működtetni. Tulajdonképpen jelenleg egy átmeneti nehéz időszak következik, megközelítőleg úgy, mint egy évvel ezelőtt a kormányhivatalok működésének a kialakítása során.
A megyei elnök úrral két hónapos intenzív munka után került pont a sor végére, amit 2011. december 30-án írtunk alá. Tehát ebben a várhatóan három hónapig tartó átmeneti időszakban tovább bonyolítja a helyzetet, hogy nem fordulhat elő az, mint például Pest megyében, hogy fűtés nélkül maradjon egy intézmény, vagy szüneteljen a közétkeztetés.
Az előzetes számítások szerint ennek a 9,7 milliárdos költségvetésnek elégnek kell lenni úgy, hogy a szükséges racionalizálási feladatok megoldásával hatékonyabbá kell tenni ezeknél az intézményeknél az üzemeltetést. Természetesen a fő szempont, hogy minőségi változás következzen be a különböző intézményeknél ezzel a működéssel.
A megyei MIK-nek a vezetője a megyei kormánymegbízott mellé, vagy alá került a rangsorban?
Maga MIK a Kormányhivatal mellé rendelt szervezet, de a megyei kormánymegbízott felügyelete mellett történik ennek a szervezetnek a működtetése.A GYEMSZI-nél is ez a helyzet?
Ott is van egy megyei vezető, de az egészségügyi intézményekhez a kormányhivatalnak gyakorlatilag semmi köze nincs.Ide tartozik, hogy Tolnay úr a Magyar Építők Zrt. vezérigazgatója egy cikkben adott nyilatkozatában jelentette ki, hogy a megyei kórházberuházások légüres térbe kerültek, mivel a megyei önkormányzatokkal volt szerződésük. A Bács-Kiskun megyei Kormánymegbízottnak mégsem lehet mellékes, hogy befejezik-e a kecskeméti megyei kórház fejlesztését?
A kórházberuházás nem kerül légüres térbe. Mivel egy Uniós támogatású projekt zajlik, ami átkerül, tehát időben rendbe lesznek a kifizetések.Mivel van egyéb más feladatom, így én a kórházberuházással külön nem foglalkoztam, mert pont elég feladatot ad ennek a rendszernek a kiépítése, de megjegyzem, hogy hozzám még különösebb jelzés nem érkezett, de meg lesz a jogfolytonosság és rendben le fog zajlani a fejlesztés.
A megyei közgyűlések mi fölött fognak dönteni, hiszen ekkora költségvetésből érdemi fejlesztési ügyekben nem lehet őket komolyan venni. Mi felett fognak dönteni ezek a testületek?
Január elsejével megszűntek a regionális fejlesztési tanácsok, mint esetünkben a DARFT. Ez a feladat átkerül a megyei önkormányzatokhoz, ami által klasszikus önkormányzati feladatköre lesz a megyei önkormányzatoknak. Összefoglalva a megye életét befolyásoló ügyekre lesz rálátása a megyei közgyűlésnek.Ez esetben is az idő fogja megadni a választ, hogy a különböző megyékben sikerül-e egy olyan koncepciót kidolgozni, ami húzza a megyét előre vagy nem. Én látok arra garanciákat, hogy ez Bács-Kiskunban a következő években meg fog oldódni…”
Forrás:
Kerényi János – a területi államigazgatás átszervezése egy kormányzati sikertörténet, Oltyán József, Hírös.index, 2012. január 18.
