„
- A becslések szerint 2025-ben az uniós költségvetés 3,8%-át nem megfelelően használták fel
- A Covid19-válság utáni uniós helyreállítási mechanizmust is érintik szabálytalan kifizetések és rendszerszintű hiányosságok
- Az uniós hitelfelvétel 2027-re elérheti az 1 billió eurót
Ma közzétett éves jelentésében az Európai Számvevőszék arra figyelmeztet, hogy továbbra is túl magas az uniós kiadások becsült hibaszintje. Az uniós polgárok szempontjából ez azért fontos, mert a kiadások nem megfelelő ellenőrzése alááshatja az abba vetett bizalmat, hogy a források valóban a támogatásra érdemes projektekhez jutnak el és megvalósulnak a kívánt eredmények. Fontos ez ugyanakkor a politikai döntéshozók számára is, mivel jelenleg is folynak még a tárgyalások az Unió következő, 2028 és 2034 közötti időszakra szóló hosszú távú költségvetéséről. Az Európai Számvevőszék szerint mindenképpen biztosítani kell, hogy a jelenleg tárgyalt új költségvetési modellben ne merüljenek fel ismét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben (RRF) – az Unió világjárvány utáni helyreállítási csomagjának fő pillérében – feltárt hiányosságok. Az új modell nagymértékben az RRF mintájára jönne létre. A Számvevőszék arra is figyelmeztet, hogy az Unió növekvő adóssága egyre nagyobb nyomást gyakorolhat a jövőbeli költségvetésekre és szakpolitikai döntésekre.
A számvevők arra a következtetésre jutottak, hogy az Unió 2025. évi beszámolója megbízható és valós képet ad, és a bevételi tranzakciókat nem jellemzik hibák. Az Unió kiadásainak becsült hibaszintje azonban a 2024. évi 3,6%-ról 3,8%-ra nőtt. Szabálytalanságokra derült fény az RRF keretében elköltött 45,4 milliárd euró tekintetében is.
„Ambiciózus költségvetésekhez éppen annyira ambiciózus biztosítékokra is szükség van” – jelentette ki Tony Murphy, a Számvevőszék elnöke. – „Ha az Európai Unió olyan új költségvetési modellre tér át, amelyben a finanszírozás már nem kapcsolódik a költségekhez, tanulnunk kell a tapasztalatokból, és megoldást kell találnunk arra, ami korábban nem működött, hogy az uniós források révén megvalósulhassanak a kívánt eredmények a polgárok számára.”
Ez volt az RRF végrehajtásának utolsó előtti éve. Az RRF keretében az uniós országok akkor kapnak forrásokat, ha elérnek bizonyos előre meghatározott mérföldköveket, illetve célokat. 2025 végéig az RRF keretében lekötött 359,9 milliárd euróból 237,5 milliárd eurót folyósítottak, vagyis a rendelkezésre álló támogatási források egyharmadát, azaz több mint 122 milliárd eurót az eszköz utolsó évében kell kifizetni. A tagállamok azonban jelentősen különböznek egymástól abban, hogy az RRF-ből származó vissza nem térítendő támogatásuk mekkora részét használták fel: a 27 tagállam közül mindössze három hívta le a források legalább 80%-át.
A tagállamoknak 2025-ben folyósított 37 RRF-támogatásból kilenc nem felelt meg az előírt szabályoknak és feltételeknek. A számvevők megállapították például, hogy egyes esetekben nem volt kielégítő a mérföldkövek és célértékek teljesítése, nem tartották be a közbeszerzési szabályokat, illetve szabálytalanságokra derült fény az állami támogatások kapcsán. Hiányosságok jellemezték továbbá a mérföldkövek és célok kialakítását, illetve a bizottsági nyomon követést, emellett pedig visszatérő problémák érintették a tagállami kontrollrendszerek megbízhatóságát. A számvevők ezért korlátozott véleményt adtak ki az RRF kiadásairól. Az uniós országoknak néha arra is lehetőségük volt, hogy meggyőző indokolás és bizonyítékok benyújtása nélkül lazítsanak vagy szűkítsenek a helyreállítási terv szerinti kötelezettségvállalásaikon. E módosításokra azonban egyes esetekben csak azt követően került sor, hogy egy ország megkérte a kifizetést a Bizottságtól. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az országok akkor is részesülhetnek uniós forrásokban, ha az eredetileg ígértnél kevesebbet teljesítenek.
Ami a hagyományos uniós költségvetési kiadásokat illeti, a számvevők megállapították, hogy a hibák jelentősek voltak és széles körben elterjedtek, ezért immár a hetedik egymást követő évben elutasító véleményt adtak ki az uniós kiadásokról. A legmagasabb hibaarány a munkahelyteremtést, a növekedést és a regionális fejlesztést támogató kohéziós finanszírozás, valamint a mezőgazdasági és környezetvédelmi kiadások terén volt tapasztalható. A kohéziós finanszírozás hibaaránya a 2024. évi 5,7%-ról 2025-ben 6,6%-ra, míg a mezőgazdaságé és a környezetvédelemé 2,6%-ról 3,9%-ra nőtt. A leggyakoribb problémák a nem támogatható projektek vagy költségek finanszírozásából, valamint a közbeszerzési szabályok be nem tartásából adódtak.
A számvevők arra is figyelmeztetnek, hogy az Unió növekvő adósságterhe súlyos nyomást gyakorolhat a jövőbeli költségvetésekre. Az uniós hitelfelvétel 2027-re elérheti az 1 billió eurót, nagyrészt az NGEU miatt, míg az NGEU keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás kamatköltségei a 2028–2034-es időszakban önmagukban elérhetik a 93 milliárd eurót. A Bizottság következő költségvetésre vonatkozó javaslatai jelentős új hitelfelvételt is lehetővé tennének Ukrajna és a tagállamok nemzeti terveinek támogatására, valamint a súlyosválság-mechanizmus esetleges alkalmazásának finanszírozására. Ezek kapcsán jelentős összegek lehetnek érintettek. Az Ukrajnának 2014 óta jóváhagyott hitelek például – a 2026 elején elfogadott 90 milliárd euró összegű Ukrajna-segélykölcsönnel együtt – összesen 170,1 milliárd eurót tettek ki, és ebből 2025 végéig 70,3 milliárd eurót folyósítottak.
A számvevők ezért óvatosságra intenek a jövőbeli költségvetésekkel kapcsolatban: új bevételi forrásokra vonatkozó megállapodás hiányában az uniós költségvetés jelentős hiánnyal nézhet szembe, ami magasabb tagállami hozzájárulásokat vagy kevésbé ambiciózus kiadásokat tehet szükségessé.
Háttér-információk
Az Európai Számvevőszék minden évben ellenőrzi az Unió bevételeit és kiadásait, és értékeli, hogy megbízható-e az éves beszámoló, valamint hogy a tranzakciók megfelelnek-e a szabályoknak. A becsült hibaszint mérésénél 2%-os küszöbértéket alkalmaznak, a szabálytalan kiadások efelett minősülnek lényegesnek.
A becsült hibaszint nem csalást, a hatékonyság hiányát vagy a források elpazarlását jelzi, hanem arról ad becslést, hogy mekkora az a pénzösszeg, amelyet nem az uniós vagy a tagállami jogszabályoknak megfelelően használtak fel. Munkájuk során a számvevők 17 csalásgyanús esetet is feltártak és ezeket jelentették az illetékes uniós hatóságoknak.
Az „elutasító” vélemény azt jelenti, hogy a számvevők széles körben fennálló problémákat tártak fel, a „korlátozott” vélemény pedig azt, hogy feltártak ugyan problémákat, de azok nem voltak általános érvényűek.
Az RRF-ből származó 40,1 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatásokat nem számítva az uniós költségvetési kiadások 2025-ben összesen 176,3 milliárd eurót tettek ki, ami az uniós tagállamok teljes államháztartási kiadása 1,9%-ának és GNI-jük 1%-ának felel meg.
Kapcsolódó hivatkozások
”
Forrás:
Európai Számvevőszék: Vannak még feladatok az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésével kapcsolatban; Európai Számvevőszék; 2026. október 8.
