Skip to main content

Találat: Európai Unió – 2024-2029

INCITE technikai jelentés az innovatív technikákról (TRIT)

„Az INCITE 2026. évi, innovatív technikákról szóló technikai jelentésének — Technical Report on Innovative Techniques, TRIT — célja, hogy stratégiai technológiai iránytűként szolgáljon Európa ipari átállásához. A jelentés egy átfogó, 563 európai demonstrátorprojektet tartalmazó adatállományt térképez fel, amelyeket 2020 és 2025 között azonosítottak. A dokumentum az energiaintenzív iparágakra összpontosít, és azokat az ágazatokat helyezi előtérbe, amelyek a legnagyobb környezeti hatással és a Tiszta Ipari Megállapodás szempontjából kiemelt stratégiai jelentőséggel bírnak. A megállapítások szerint az ipari innováció erősen koncentrálódik három, nehezen dekarbonizálható ágazatban:...

Read more

Cyber Europe 2026: Minden szem az EU közös válaszlépéseire és ellenálló képességére irányul

„Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség által szervezett Cyber Europe gyakorlat 8. kiadására június 10–11-én került sor. A gyakorlat célja a kiberfelkészültség erősítése, valamint az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása volt az európai vasúti és tengeri hálózatok védelme mellett. A kétnapos gyakorlat valósághű, nagyléptékű kiberbiztonsági incidenseket szimulált, amelyek az EU összekapcsolt közlekedési rendszereit érintő kiberválsággá eszkalálódtak. A résztvevőknek fejlett technikai kiberbiztonsági incidenseket kellett elemezniük, miközben valós esetek és fenyegetések által inspirált, összetett forgatókönyvek nyomása alatt dolgoztak. Munkájuk középpontjában az állt, hogy a releváns információkat...

Read more

Városi érdekérvényesítés az EU-ban: lehetőségek, csatornák és korlátok – magyarországi tapasztalatok

„A helyi és regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak az uniós szakpolitikák végrehajtásában, ugyanakkor az európai szintű döntéshozatal befolyásolására való képességük egyenetlen és jellemzően közvetett. Brucker Balázs szakpolitikai elemzése az Európai Unión belüli városi érdekérvényesítés fő intézményi és informális csatornáit vizsgálja. Rámutat arra, hogy a hatékony érdekérvényesítés nem elsősorban a formális döntéshozatali jogosítványoktól függ, hanem attól, hogy az érintettek milyen korán kapcsolódnak be a szakpolitikai ciklusba, mennyire ágyazódnak be az európai többszintű kormányzási hálózatokba, valamint mennyire képesek tartós kapcsolatokat kialakítani a kulcsfontosságú intézményi szereplőkkel....

Read more

Megmerevednek a frontvonalak az uniós tagállamok között – 2028-2034-es többéves pénzügyi keret (MFF)

„Hiába ígéri az Európai Tanács elnöke, António Costa, hogy a tagállamoknak még idén sikerülhet megállapodni az EU következő, 2028-ban hatálybalépő költségvetésében, az úgynevezett többéves pénzügyi keretben (MFF), a frontvonalak megmerevedtek a tagállamok között, miután 16 ország közös levélben követeli a kohéziós alapok és az agrártámogatások növelését. A magukat Kohézió Barátainak nevező országok nagyobb költségvetést szeretnének, míg velük szemben a nettó befizető fukar országok egy része nem hogy növelné, még csökkentené is a 2028 és 2034 közötti uniós költségvetés nagyságát. A technikai egyeztetések...

Read more

NIS360: Átfogó kép a NIS szerinti kritikus ágazatok érettségéről és kritikus jellegéről

„Az ENISA NIS360 jelentésének idei kiadása javulást mutat az EU kritikus ágazatainak kiberbiztonsági érettségében, miközben az ágazatok kritikus jellegének szintje viszonylag stabilabb maradt. Az ENISA NIS360 célja, hogy éves értékelési eszközként támogassa a nemzeti hatóságokat, a szakpolitikai döntéshozókat és más érintett szereplőket a NIS2 irányelv hatálya alá tartozó, kiemelten kritikus ágazatok kiberbiztonsági érettségének és kritikus jellegének értékelésében. Juhan Lepassaar, az ENISA ügyvezető igazgatója így fogalmazott: „A NIS360 jelentés megállapításai okot adnak az optimizmusra. Az EU átfogó kiberbiztonsági szabályozási keretének, különösen a NIS2-nek...

Read more

Az új eredménytábla az európai startup-politikák sikerét mutatja – Európai Bizottság

„Az induló és a növekvő innovatív vállalkozások európai ökoszisztémája folyamatosan növekszik az Európai Bizottság által ma közzétett első európai induló és növekvő innovatív vállalkozások eredménytáblája (ESSS) szerint. Az eredménytábla egyértelmű tendenciát mutat: Az induló vállalkozásokat támogató politikák valódi eredményeket hoznak. 2020 – az eredménytábla alapéve – óta a 27 uniós tagállamból 20 javította teljesítményét, ami azt bizonyítja, hogy az alapítóknak nyújtott célzott támogatás ösztönzi az innovációt, a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést. Ahol a politika vezet, az alapítók követik Az eredménytábla kiemeli...

Read more

Az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont (ECCC) kiberbiztonsági szakembereket keres a főbb finanszírozási programokhoz

„Az Európai Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont (European Cybersecurity Competence Centre, ECCC) kiberbiztonsági szakembereket keres, akik csatlakoznának ahhoz a független szakértői körhöz, amely az Európai Unió két legnagyobb finanszírozási programját, a Digitális Európa Programot és a Horizont Európa programot támogatja. A kezdeményezésre akkor kerül sor, amikor az Európai Unió a növekvő kiberfenyegetések és geopolitikai feszültségek közepette tovább bővíti a kiberbiztonságba, a digitális ellenálló képességbe és a technológiai szuverenitásba irányuló beruházásait. Növekvő igény a kiberbiztonsági szakértelemre Az ECCC központi szerepet játszik az EU kiberbiztonsági stratégiájának és...

Read more

Új pályán a területfejlesztés Európában – Az Európai Unió fejlesztéspolitikája történelmi léptékű átalakulás előtt áll

„Az Európai Unió fejlesztéspolitikája történelmi léptékű átalakulás előtt áll. A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) előkészítése során egyre világosabban kirajzolódik, hogy az elmúlt évtizedeket meghatározó kohéziós modell fokozatosan háttérbe szorulhat, miközben előtérbe kerül egy központosítottabb, versenyképességi és geopolitikai logikára épülő európai fejlesztési rendszer. A változás nem pusztán költségvetési vagy adminisztratív jellegű: valójában az európai integráció egyik alapfilozófiájának újraértelmezéséről van szó. Új szakpolitikai célokhoz új szervezet kell Az Európai Bizottságban egyre erősebb az a szemlélet, hogy a jelenlegi kohéziós politika túlzottan széttagolt, lassú...

Read more

Fegyelem vagy ambíció? Az uniós költségvetés körüli politikai törésvonalak a következő ciklusban

„Az uniós költségvetés körüli politikai törésvonalak a következő ciklusban A Bizottság és a Parlament álláspontja közötti különbségek az európai integráció irányáról is árulkodnak. Az Európai Parlament április 15-én tette közzé az Európai Unió 2028–2034-es időszak többéves pénzügyi keretére vonatkozó javaslatát, amelyről április 27-én fognak szavazni. A dokumentum még nem tekinthető véglegesnek, de feltárja az Európai Parlament által lényegesnek tartott prioritásokat. Ha a Bizottság és az Európai Parlament javaslatait összehasonlítjuk, látható, hogy két intézmény nemcsak a számokban nem ért egyet, hanem mélyebb, az...

Read more

Átrendeződő uniós források – Ki nyer és ki veszít a 2028 utáni költségvetési korszakban?

„Ki nyer és ki veszít a 2028 utáni költségvetési korszakban? A 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) az Európai Unió költségvetési rendszerének átfogó átalakítását jelzi: a mintegy 1,8–2 billió eurós keretben a kohéziós logika helyét egyre inkább a versenyképességi fókusz veszi át, különösen az olyan közvetlen források és új eszközök, mint az Európai Versenyképességi Alap révén. A forráselosztás egyre inkább teljesítmény- és kiválóságalapúvá válik, ami a jelenlegi adatok szerint – ahol a közvetlen uniós támogatások 65–70%-a a fejlettebb nyugat-európai régiókban koncentrálódik – tovább...

Read more
Page 1 of 2 1 2