„A jelentés áttekintést ad arról, milyen mértékben alkalmaznak technológiát az adóhatóságok. Összegyűjti az Adótechnológiai Kezdeményezések Adattárában (Inventory of Tax Technology Initiatives, ITTI) szereplő 108 gazdaság adatait, és földrajzi régiók szerint csoportosítja őket. Ez megkönnyíti az előrehaladás összehasonlítását, a jelenlegi fejlemények megértését és az újonnan megjelenő gyakorlatok azonosítását. A jelentés elsődleges célja, hogy támogassa az adóhatóságokat a lehetséges hazai reformok mérlegelésében, valamint segítsen azonosítani azokat a területeket, ahol a hatóságok közötti jövőbeli együttműködés a legtöbb előnnyel járhat.
Amióta az OECD Adóigazgatási Fóruma (Forum on Tax Administration, FTA) 2020-ban bemutatta az Adóigazgatás 3.0 jövőképét (OECD, 2020), számos adóhatóság felgyorsította digitális transzformációját. Egyre szélesebb körben alkalmaznak technológiát a hatékonyság javítása, az adózási szabályok betartásának elősegítése és az adózók terheinek csökkentése érdekében. A hatóságok mindinkább arra törekednek, hogy az adórendszerek gördülékenyebben működjenek, integráltabbak és felhasználóközpontúbbak legyenek.
A jelentés az Adótechnológiai Kezdeményezések Adattárának (Inventory of Tax Technology Initiatives, ITTI) 108 adóhatóságra kiterjedő adataira támaszkodva (OECD és szerzőtársai, 2025) vizsgálja a digitalizáció és a digitális transzformáció előrehaladását globális és regionális szinten. A kiadvány regionális megközelítése elsősorban abban kívánja segíteni az adóigazgatási elemzőket és stratégiai tervezőket, hogy felismerjék a hazai reformok és az együttműködés lehetőségeit – olyan hatóságokkal is, amelyek nem tartoznak a hagyományos összehasonlítási körükbe vagy partnergazdaságaik közé. A jelentés emellett világos képet ad a felső vezetőknek a globális trendekről.
Az eredmények azt mutatják, hogy a technológia bevezetésének és alkalmazásának érettségi szintje régiónként eltér. Az alábbi főbb megállapítások a kiadványban szereplő 108 gazdaság körében megfigyelhető globális trendeket és mintázatokat emelik ki.
- A digitális személyazonosság mint alap: Az adózók többsége – különösen Ázsiában és Európában – ma már digitális személyazonosságának használatával fér hozzá az adóigazgatási szolgáltatásokhoz. Ez biztonságos azonosítást tesz lehetővé, és megalapozza a rendszerek közötti valós idejű adatcserét.Az adóhatóságok mintegy fele arról számolt be, hogy ezekkel a digitális személyazonosságokkal más állami szervek szolgáltatásai is elérhetők, ami a kormányzati rendszerek közötti integráció erősödését tükrözi. Ez Európában, valamint Latin-Amerikában és a karibi térségben a leggyakoribb.
- Integráció és felhasználóközpontú szolgáltatások: Az adattárban szereplő adóhatóságok több mint 80%-a – köztük az összes afrikai, valamint közép- és nyugat-ázsiai hatóság – fejleszt alkalmazásprogramozási felületeket (API-kat). Több mint felük ezeket nyilvánosan is elérhetővé teszi, hogy megkönnyítse az adóügyintézés összekapcsolását harmadik felek rendszereivel. A nyilvánosan hozzáférhető API-k különösen elterjedtek az európai adóhatóságok körében.Egyes hatóságok külső szereplőkkel együttműködve fejlesztenek szoftveres megoldásokat, különösen Afrikában, valamint Latin-Amerikában és a karibi térségben. Mások olyan digitális eszközöket fejlesztenek, amelyek természetes módon illeszkednek az adózók meglévő üzleti rendszereihez és folyamataihoz. Ez főként Közép- és Nyugat-Ázsiára, valamint Latin-Amerikára és a karibi térségre jellemző.A folyamatok és az ügyintézés automatizálása tovább terjed, többek között a mesterséges intelligencia (MI) első alkalmazásai révén. Az alkalmazás mértéke Észak-, Dél- és Nyugat-Európában, valamint Kelet- és Dél-Ázsiában a legmagasabb.A felhasználói élmény kiemelt szempont: a hatóságok háromnegyede – köztük az összes közép- és nyugat-ázsiai, valamint közép- és kelet-európai hatóság – rendszeresen méri az adózók tapasztalatait, hogy az eredményekre támaszkodva továbbfejlessze szolgáltatásait.
- Adatvezérelt adóigazgatás: Az adóhatóságok mintegy 60%-a a munkabérből levont adóra vonatkozó információkon túl közvetlenül is kap adatokat az adózók üzleti rendszereiből, harmadik felektől pedig ennél is több hatóság fogad adatokat. Ez a gyakorlat Közép- és Nyugat-Ázsiában, valamint Európában a legelterjedtebb.Az információk egyre nagyobb hányadát automatizált, gépek közötti adatcsere útján továbbítják. Ez csökkenti a kézi adatszolgáltatás szükségességét, és javítja az adatok minőségét.
- Előre kitöltött adóbevallások: Számos adóhatóság az adózók egy része számára már teljesen előre kitöltött személyijövedelemadó-bevallást kínál. E téren Észak-, Dél- és Nyugat-Európa jár a legelőrébb.Az általános forgalmi adóra és a társasági adóra vonatkozó bevallások előzetes kitöltésében is előrelépés tapasztalható, amit olyan technológiák támogatnak, mint az elektronikus számlázás. A teljesen előre kitöltött vállalkozási adóbevallások ugyanakkor továbbra is kevésbé elterjedtek. Az egyszerűbb adószabályok szintén elősegíthetik az előre kitöltött bevallások szélesebb körű alkalmazását. A vállalkozási adóbevallások előzetes kitöltése Latin-Amerikában és a karibi térségben a legelterjedtebb.
- Egyszeri adatbekérés, többszöri felhasználás: Az adóhatóságok több mint 80%-a nagy mennyiségben cserél adatokat más állami szervekkel, és a gazdaságok több mint felében közös, több kormányzati szerv által használt adatbázisok működnek. Ez a megközelítés különösen Európában, valamint Latin-Amerikában és a karibi térségben elterjedt.Ennek eredményeként csökkenthetők az adatszolgáltatási terhek, és gördülékenyebbé válhat az állampolgárok és a vállalkozások ügyintézése mind az adóhatóságnál, mind más állami szolgáltatások igénybevételekor.
- A mesterséges intelligencia növekvő jelentősége: Az adóhatóságok közel fele – különösen Közép- és Nyugat-Ázsiában, valamint Európában – alkalmaz MI-t az adózási szabályok betartásának elősegítésére és az adózóknak nyújtott szolgáltatások javítására. A leggyakoribb alkalmazások közé tartozik a csalások felderítése és a kockázatértékelés.A legtöbb hatóság arról számolt be, hogy az MI felelős alkalmazásának támogatására korlátozásokat, irányítási megoldásokat és etikai biztosítékokat vezetett be.
- Készségek és szervezeti változás: Bár számos adóhatóság – különösen Afrikában és Ázsiában – megkezdte a digitális transzformációhoz szükséges készségek azonosítását, az átfogó munkaerő-tervezés továbbra is korlátozott.A digitális képességek fejlesztése gyakran külső szakértelemre, partnerségekre és a kormányzati szervek közötti együttműködésre támaszkodik.
- Stratégiai irányítás és megvalósítás: Az adóhatóságok mintegy háromnegyede rendelkezik digitális transzformációs stratégiával. Ezek jellemzően több évre szólnak, és illeszkednek a tágabb kormányzati prioritásokhoz. Az ilyen stratégiák Afrikában, Közép- és Nyugat-Ázsiában, Latin-Amerikában és a karibi térségben, valamint Észak-, Dél- és Nyugat-Európában a legelterjedtebbek.A hatóságok több mint 70%-a felsővezetői irányítási struktúrákkal támogatja a digitális transzformációt, mintegy kétharmaduk pedig külön digitális vezetői szerepkörök létrehozásával erősítette meg a megvalósítás feltételeit.
Az adatok arra utalnak, hogy az adóhatóságok jelentős előrehaladást érnek el digitális transzformációjukban. Ahogy a digitális átalakulás tovább formálja a gazdaságokat és a közszolgáltatásokat, az ITTI-adatbázis jövőbeli frissítései értékes betekintést nyújtanak majd abba, hogy világszerte milyen ütemben, milyen irányban és mennyire következetesen halad az adóhatóságok átalakulása.
”
Forrás:
Digitalisation and Digital Transformation in Tax Administrations – Regional Trends and Insights; OECD; OECD Publishing; DOI: 10.1787/5976063c-en; 2026. november 15.
