„A megújult közbeszerzési törvény sem kkv-barát, az ország gazdasági vezetése elvesztette a hitét az innováció fontosságában – hangzott el az IT iparág hazai konferenciáján.
A kormány által meghirdetett s az ország versenyképességéhez szükséges egymillió új munkahely egészen biztosan nem valósítható meg internetes munkahelyek nélkül – nyitotta előadását Laufer Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének első embere azon a konferencián, amelyet az iparági szakmai szövetség és az IT Business szakmai lap közösen szervezett.
Laufer hozzátette: az internetes munkahelyek fejlesztése már csak azért is gyorsítandó, mert a Felvi.hu húszezer végzett egyetemista megkérdezésével végzett kutatása szerint az informatikuskeresetek a legjobbak közé tartoznak ma Magyarországon. – Egyelőre azonban nem látni olyan programokat, melyek ezt segítenék – mondta Laufer Tamás, hozzátéve: szó van arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megnyit egy tízmilliárdos szoftverinnovációs keretet.
Laufer kifejtette: a módosított közbeszerzési törvény sem támogatja a kis- és közepes vállalkozásokat, amelyek a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatják, s amelyek az informatikai szektorban igen jelentős szállítókká válhatnának. Annak érdekében, hogy az informatikai állami beruházásokból nagyobb részt vihessenek el a kisebb vállalkozások, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) javaslatot tesz az egyszerűsített közbeszerzés értékhatárának emelésére.
Aki a válságból fejlesztésekkel menekül előre, az hosszú távon versenyelőnyre tesz szert. Sajnos, a cégek pénzügyi válság idején pont az innovációra fordított erőforrásaikon spórolnak, márpedig ez a kkv-szektornak óriási problémát jelent, miközben az informatikai szektornak pont a kkv-szektor jelenti a növekedési lehetőséget – jelentette ki Papp István, a Microsoft Magyarország vezetője, aki szerint a gazdasági növekedés, azaz a válságból való menekülőút nem képzelhető el innováció, az internet-infrastruktúra fejlesztése és infokommunikáció nélkül.
Sajnos nemcsak a kis cégek, de az állam is azonnal az informatikán és az innováción kezd el spórolni – mondta Papp István, példaként hozva az 1036-os kormányhatározatot, amely pont az informatikai eszközök beszerzését korlátozza és központosítja.
– A magyar gazdaság legnagyobb problémája, hogy a gazdaság irányítói pszichésen meginogtak az innovációba vetett hitüket illetően, ennek ismeretében az iparági stratégia sem maradhat változatlan – mondta a Microsoft hazai vezére, mondatát részben az IVSZ vezetőjének címezve, hozzátéve: az infokommunikációs szektorban a leginkább fejlődő területeket a felhő alapú szolgáltatások és a platform- valamint eszközfüggetlen kommunikációs rendszerek jelentik majd, utóbbira jó példa a Windows hamarosan megjelenő nyolcas verziója.
Noha az IT-ipar szereplőinek határozott jövőképük van, ezt még nem sikerült átvinni a más területeken működő vállalatok, cégek kultúrájába. A BellResearch idén felmérte a száz főnél többet foglalkoztató cégek vezetőit az informatika jelentőségéről. Noha a vezetők tisztában vannak az informatikai fejlesztések fontosságával, mégis, a cég 62 százalékának nincs informatikai stratégiája, s a közeljövőben csak hét százalékuk tervez jelentős erőforrásokat IT-fejlesztésekre fordítani.
Harmincnyolc százaléknak nincs is IT-költségvetése, s informatikai beruházás esetén csak 28 százalékuk készít költségmegtérülési számításokat. Minden második cég szerint a fejlesztéseket nem belső igény, hanem az ügyfelek elvárásai hívják életre, s 54 százaléknál a szakmai szempontokat háttérbe szorítják a pénzügyiek az IT-fejlesztések során – ismertette a kutatás főbb eredményeit Sugár Mihály, a BellResearch vezetője. E szerint a leginkább fejlődő területek az IT-n belül a biztonság, az adattárolás, az üzleti alkalmazások, a képzés, a mobil eszközök, a csoportmunka és a virtualizáció.”
Forrás:
A cégek harmadának nincs informatikai költségvetése, Népszabadság, 2012. március 7.
