„Az európai polgárok, vállalkozások és innovátorok digitális szolgáltatások iránti kereslete ugyan elegendő impulzust ad ahhoz, hogy kontinensünk valóban a fenntartható gazdasági növekedés útjára léphessen, a szélessávú internetszolgáltatás, a digitális tartalmak, valamint a kutatás és a megfelelő ismeretek kínálata terén mutatkozó hiányosságok miatt Európa egyelőre nem tud élni ezzel a lehetőséggel. A jelenleg mintegy 8 millió embernek megélhetést biztosító és az uniós GDP 6%-át kitevő információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor leglátványosabb fejleményeként a kiterjedtebb adatfelhasználást, valamint a mobiltechnológiák (például az okostelefonok) és mobilszolgáltatások (például a 3G-s internet, internetes zenehallgatás, webmail) felé történő fokozatos átmenetet lehet megemlíteni.
Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „Európa polgárainak a digitális technológiák és ezek gazdagabb választéka iránti igénye határtalan, amellyel sem az országok vezetése, sem az ipar nem tud egyelőre lépést tartani. A 20. század politikai gondolkodásmódjához és üzleti modelljeihez való ragaszkodás szűk keretek közé szorítja az európai gazdaságot, és erre aligha lehetünk büszkék. Globális versenytársaink messze le fognak körözni minket, ha ölbe tett kézzel szemléljük az eseményeket.”
Az Európai Bizottság digitális menetrendjére vonatkozóan készített eredménytábla főbb megállapításai a következők:
Kedvező folyamatok:
A szélessáv szinte mindenütt elérhető Európában. A lakosság 95%-a számára elérhető a szélessávú vezetékes internetkapcsolat.A fogyasztók és vállalkozások körében igen gyorsan terjednek a mobilalkalmazások. A mobilinternet-használat 62%-kal nőtt, így ma mintegy 217 millió szélessávú mobilelőfizetés létezik.
2011-ben 15 millió polgár élte át első ízben az internetezés élményét, és napjainkban az európaiak 68%-a látogatja rendszeresen a világhálót, 170 millióan pedig tagjai valamely közösségi hálónak.
Mára Európa gazdasági szempontból hátrányos helyzetben lévő polgárainak többsége is kipróbálta már az internetet, de minden négy emberből egy még soha nem használta azt.
Görögország, Portugália és Írország vezetése a minőségi közszolgáltatások fenntartása érdekében az e-kormányzás bevezetése mellett döntött. A Cseh Köztársaságtól eltekintve az e-kormányzás elérhetővé tételének és használatának fejlődése a pénzhiánnyal küzdő gazdaságoknál volt a legjelentősebb, kiemelve az e-kormányzásnak a strukturális reformok sikerében betöltött értékes szerepét.
Aggasztó jelenségek
Az európai munkavállalók fele nem rendelkezik megfelelő IKT-ismerettel ahhoz, hogy más beosztásban helyezkedjen el vagy új munkahelyet találjon. Noha közepes vagy magas szintű internethasználati ismereteinek köszönhetően az uniós lakosok 43%-a tisztában van vele, hogyan tud például hívást kezdeményezni az interneten vagy honlapot készíteni, a munkavállalók közel fele úgy érzi, hogy számítógépes és internetes ismeretei pillanatnyilag nem elegendőek a sikerhez a munkaerőpiacon. Majdnem 25%-uk számára ismeretlenek az információs és kommunikációs technológiák, mindez pedig megnehezíti az IKT-pozíciók betöltését, amelyek száma 2015-re eléri a 700 ezret.Az internetes vásárlás továbbra is a belföldre szorítkozik. Annak ellenére, hogy az EU internetfelhasználóinak 58%-a vásárol online, tíz vásárlóból mindössze egy vette ehhez igénybe egy másik uniós tagállam honlapját. A nyelvi korlátok és a bürokrácia (például a házhozszállítás megtagadása vagy a szerzői joghoz kapcsolódó bonyodalmak) jelentik a legnagyobb kihívást.
Megtorpant az elektronikus kereskedelem a kis- és középvállalkozásoknál. A kkv-k többsége se nem vásárol, se nem értékesít az interneten keresztül, saját kiviteli és bevételi potenciáljukat korlátozva ezzel.
A kutatási célú befektetések tekintetében egyre jobban elmaradunk a versenytársak mögött. Miközben az állami finanszírozású kutatást nem érintették a megszorítási intézkedések, az erre irányuló kiadások éves növekedési üteme jóval azon 6% alatt van, amelyre a közberuházás 2020-ra történő megduplázódásához szükség lenne. Egyre kevesebb befektetés érkezik a magánszférából. Az uniós IKT-szektorban a kutatás és fejlesztés intenzitása kevesebb mint a fele az Egyesült Államokra jellemzőnél.
A távközlési társaságok továbbra is indokolatlanul magas díjat fizettetnek a fogyasztókkal a külföldi mobiltelefon-használatért. 2011–2012 folyamán egyre több vállalat szakított ezzel a gyakorlattal, és ajánl fel kedvező tarifacsomagokat vagy a belföldi díjszabással megegyező roamingtarifákat. Ennek ellenére a fogyasztók jelenleg is átlagosan a belföldi percdíjak három és félszeresét fizetik a külföldön lebonyolított hívások után.
A digitális menetrend 101 intézkedése közül (IP/10/581, MEMO/10/199 és MEMO/10/200) 34-et sikerült véghezvinni. 52 intézkedés jelenleg is folyamatban van, és 15 esetében tapasztalható késés, vagy áll fenn ennek a veszélye. A digitális menetrend eredménytáblája megvizsgálja az EU távközlési piacának jelenlegi helyzetét, és felméri Európai digitális versenyképességét (lásd MEMO/12/446) is.
Előzmények
Az Európai Bizottság feladata megteremteni azt a szabályozási és üzleti környezetet, amellyel javítani lehet Európa digitális technológiai piacának versenyképességét, továbbá ösztönzőleg hat az e piacra irányuló befektetésekre.A digitális menetrend 2012. évi eredménytáblája uniós és nemzeti szinten elemzi e célkitűzés eredményességét, aminek alapjául a Bizottság által végrehajtandó 78 és a tagállamok által végrehajtandó 23 intézkedés értékelése szolgál.
A kedvező környezet kialakítása érdekében 2011–2012-ben jelentős javaslatok születtek a szabályozásra vonatkozóan:
Új roamingszabályozás, amelynek célja az adatforgalomra vonatkozó maximális díjak megállapítása és a verseny ösztönzése.
Az uniós minisztereknek sikerült előzetes megállapodást kötni az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről (lásd IP/12/583). A kezdeményezés keretén belül az EU több mint 7 milliárd euróval támogatja a következő generációs szélessávú hálózatokba történő beruházást és az olyan alapvető online szolgáltatások kifejlesztését, mint például az e-közbeszerzés, az e-egészségügy, az e-ellátás és az e-igazságügy, valamint az Europeana.
A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramban a Bizottság 80 milliárd euró összegű beruházásra tett javaslatot, amelyből a legnagyobb rész az IKT-szektort illeti.
Az e-aláírások és más megbízható szolgáltatások harmonizációját elősegítő szabályozás, amely szolgáltatások kulcsfontosságú szerepet játszanak az e-közbeszerzéstől várt megtakarítási potenciál felszabadításában és az elektronikus személyazonosítás tagállamok közötti kölcsönös elismerésében.Az e-kereskedelemre vonatkozó cselekvési terv, amely meg fogja könnyíteni az online termékekhez és tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférést, továbbá orvosolni fogja a fizetéshez és a szállításhoz, valamint a fogyasztóvédelemhez és a fogyasztók tájékoztatásához kapcsolódó problémákat (lásd IP/12/10).
Barroso elnök ezenkívül felkérte a tagállamokat, hogy nevezzék ki az összekötői funkciót betöltő és az internet adta lehetőségeket a lakosság felé reprezentáló „digitális szószólót”, Neelie Kroes pedig azzal a felhívással fordult az ipar, az oktatás és más csoportok képviselői felé, hogy működjenek együtt az IKT-foglalkoztatottság, többek között a számítástechnikai képzések feltételeinek javítása érdekében (SPEECH/12/282).
A számítási felhőre és az internetbiztonságra vonatkozó EU-s stratégiák 2012-ben kerülnek előterjesztésre.
További információk:
A digitális menetrend eredménytáblája
Az eredménytábla országprofiljai: szélessávú kapcsolat, internethasználat, e-kormányzás, távközlési szabályozás és kutatási trendek az egyes országokban
A digitális menetrenddel foglalkozó weboldal”
Forrás:
Digitális menetrend: az éves eredménytábla megerősíti, hogy Európa-szerte strukturális gazdasági reformokra van szükség, IKT-állások maradnak betöltetlenül és jelentős elmozdulás figyelhető meg a mobilszolgáltatások és technológiák irányába, Európai Bizottság, 2012.június 18.
