közigazgatás: magyar

Nem siratják a pénzelvonásokat a polgármesterek

Szerző: 2012. június 21.No Comments

„Meglepően jól fogadták a jövő évi költségvetésben felvázolt önkormányzati forráselvonást az [origo] által megkérdezett polgármesterek. 2013-tól a személyi jövedelemadó eddig helyben maradó részét, a gépjárműadó 60 százalékát és az illetékbevételeket is elveszik a településektől, az elöljárók szerint azonban ezzel mégis kisebbet buknak, mint amennyit azzal nyernek, hogy átveszi az állam az oktatási intézményeket. A polgármesterek többsége nullszaldósra saccolja az átalakításokat, de olyan is akad, aki szerint még jobban is járnak az új rendszerben.

A költségvetési átalakítások egyik legnagyobb veszteseinek tűntek az önkormányzatok a jövő évi büdzsé múlt héten benyújtott tervezetében: a koncepció a tavalyinál eleve 400 milliárd forinttal kevesebbel – a 2012-es 1042 milliárddal szemben csak 647 milliárd forinttal – járul hozzá a helyhatóságok feladatainak ellátásához, de emellett olyan, helyben keletkező adóbevételeiket is elvonja a településektől, amelyekkel eddig maguk gazdálkodhattak. A tervezet központosítja – a központi költségvetésbe irányítja – például a személyi jövedelemadó teljes bevételét, amelynek 8 százaléka eddig az önkormányzatokat gyarapította (összesen nagyjából 100 milliárd forint), elveszi az eddig 100 százalékban helyben maradó gépjárműadó-bevételek 60 százalékát (45 milliárd forint) és teljes egészében magához irányítja a megyei jogú városokhoz és fővárosi kerületekhez befolyó illetékbevételeket is (12 milliárd forint).

A forrásokkal együtt ugyanakkor kötelezettségeket is elvesz az állam a helyhatóságoktól 2013-tól: az oktatási-nevelési feladatok (a pedagógusbérekkel együtt) az óvodák kivételével például az államhoz kerülnek, de a januártól működő járási kormányhivatalok is elvisznek számos eddigi jegyzői, polgármesteri vagy ügyintézői teendőt.

A feladatátszervezés miatt az önkormányzatok teljes finanszírozási struktúrája is átalakult a költségvetésben: az eddig jellemző normatív támogatások, vagyis célzott összegek helyett általános támogatást kapnak majd a helyhatóságok megmaradó feladataik – településfejlesztéssel, szociális és gyermekjóléti ellátással, valamint turizmussal, kultúrával, közbiztonsággal, helyi közösségi közlekedéssel, hulladékgazdálkodással vagy útfenntartással kapcsolatos teendőik – ellátásához.

E támogatás és a továbbra is helyben maradó iparűzési adó mellett jövőre már csak a környezetvédelmi és szabálysértési bírságokból, a kommunális adókból, telek- és építményadóból, illetve esetleges termőföld bérbeadásából származó bevételeikből gazdálkodhatnak a helyhatóságok, amelyeket a tavalyi adótörvényekben nyújtott felhatalmazással élve kiegészíthetnek saját, helyi közterhekkel, például az ebrendészeti hozzájárulásra keresztelt ebadóval is. Ez utóbbiak kivetésével ugyanakkor még forrásszűke esetén sem szívesen élnének az [origo] által megkérdezett kormánypárti településvezetők: a már a következő választások sikerét szem előtt tartó polgármesterek szerint egy ilyen lépés után ugyanis nem a forrásaikat elvonó kormány, hanem ők lennének választóik szemében népszerűtlenek.

Nagyobb könnyebbség, mint bukás
A megkeresett polgármesterek ugyanakkor nem is feltétlenül lennének rákényszerülve a kiegészítésre: az elöljárók első, óvatos becslései szerint ugyanis az elvonások miatti veszteségnél nagyobb könnyebbséget jelent majd, ha az intézmények működtetése nem tartozik majd a kötelezettségeikhez.

Kecskemét fideszes polgármestere szerint például a város kiadásainak egyik legnagyobb tételét jelentette az az összeg, amellyel az iskolák utáni állami normatívát kellett a megyeszékhelynek kiegészítenie, a költségvetésben megszabott támogatás ugyanis messze nem volt elég a bérekre, illetve a működtetésre. Zombor Gábor szerint pontosan akkor lehet majd megmondani, hogy jobban vagy rosszabbul jár-e a város a finanszírozás átalakításával, ha végleg eldőlt, hogy mely intézmények maradnak helyi fenntartásban, az államivá váló általános- és középiskolákkal szemben ugyanis a megyei jogú városok eddig megyei, illetve állami kezelésű kulturális intézményei például a településekhez kerülnek.

Az átrendezés Kecskeméten nagyjából 60 intézményt érint, de a polgármester az [origo]-nak úgy saccolta, hogy az elvonásokkal nagyjából arányos feladatleadás várható, ezért szerinte nem fog felborulni a város büdzséje. Bár pontos számokat nem tudott mondani, Zombor Gábor szerint a jövőre megcsapolandó gépjárműadóból és az eltűnő illetékekből is több százmilliós bevétele volt eddig Kecskemétnek, de ezek elvonását szerinte az is segít majd ellensúlyozni, hogy a városban indult beruházásoknak – például a Mercedes-gyárnak – köszönhetően az iparűzésiadó-bevételek évek óta emelkednek. Az illetékbevételek eltűnését a polgármester szerint pedig azért nem érzik majd meg, mert velük együtt a hozzájuk kapcsolódó feladatok is eltűnnek. A végleges szaldót ezzel együtt akkor vonná meg a településvezető, ha ősszel a költségvetés végleges, részletes változatát is jóváhagyja a parlament, hiszen a nyári szünet előtt csak a sarokszámokat szavazzák meg.

Van, aki még jobban is járhat
A benyújtott tervezetnél rosszabbra számított bevallása szerint Kósa Lajos debreceni polgármester, aki a Megyei Jogú Városok Szövetsége nevében hetek óta egyeztet a finanszírozás átalakításáról a gazdasági minisztérium illetékeseivel.

“Szerencsére alaptalannak bizonyultak a félelmeink. Korábban az is benne volt például a pakliban, hogy a gépjárműadó egészét elveszik” – mondta az [origo]-nak Kósa, aki a mostani formájában arányosnak és reálisnak tartja az új finanszírozási modellt. Az eddigi tárgyalások az önkormányzati szövetség elnöke szerint ugyanakkor nem tettek még minden kérdést a helyére: a tömegközlekedés és a gyermekétkeztetés finanszírozásáról például még tovább folynak az egyeztetések. Az előbbiben az üzemanyagárak emelkedése miatti kompenzációt, utóbbiban pedig nagyobb rugalmasságot szeretnének Kósa szerint a polgármesterek.

Nem tűnt pesszimistának a költségvetési átalakítások miatt egy jóval kisebb város, Nagykörös első embere sem. A városban Czira Szabolcs szerint éppen most készítik az ezzel kapcsolatos számításokat, de eddig úgy tűnik, hogy nemhogy nem buknak, de akár még jól is járhatnak az új finanszírozással, az oktatási intézmények bérköltsége állítása szerint ugyanis eddig elvitte a támogatás 70 százalékát. Bár a politikus sajnálja, hogy “az állam nem vitte magával az épületek üzemeltetését is”, a fenntartásra fordítandó összeget szerinte azért ki tudják majd gazdálkodni az új támogatási rendszerben is. Ebben állítása szerint azért annak is szerepe van, hogy nem féltek arányos szinten kivetni a nem lakás célú ingatlanok építményadóját, amelyből így “elég szép, 200 millió forint feletti bevételük van”. Az iparűzési adóból ezen túl 500 millió forint folyik be, így azzal, ha az szja helyben maradó 8 és a nagyjából 120 milliós súlyadó 60 százalékát elveszítik, szerinte nem dől össze a város költségvetése.

“Ha a feladatokat is viszik, akkor oké”
“Nem leszünk se kijjebb, se beljebb” – mondta az [origo]-nak a finanszírozás tervezett átalakításáról a VIII. kerület fideszes polgármestere. A büdzsé tervezetéből kiolvasható számok alapján Józsefvárosban Kocsis Máté szerint már szintén elkészítették azokat a nagyjábóli számításokat, amelyekből kiderülhet, hogy jobban vagy rosszabbul jár-e a feladatelvonással és a vele párhuzamos forráscsökkenéssel a kerület. Az eddigi kalkulációk szerint a 480 millió forintnyira tervezett gépjárműadó- és a 217 milliónyi személyijövedelemadó-bevétel kiesése együttesen körülbelül 700 millió forintnyi mínuszt jelent majd Józsefvárosnak, ezzel szemben áll az a nagyjából 1,5 milliárdos plusz, ami az oktatási feladatok állami átvétele után nem terheli majd többé a kerületet.

“A kettő közti különbség alapján elvileg pozitívban lennénk, csakhogy mivel az iskolaépületek fenntartása az önkormányzatoknál marad, a működtetés dologi kiadásai – például a rezsi- és karbantartási költségek – elvisznek nagyjából 600 millió forintot” – magyarázta a polgármester. Kocsis Máté szerint a mérleget az is befolyásolhatja majd, hogy a gyermekétkeztetés költségeit szintén átvállalja-e az állam, vagy ez a tétel is az önkormányzatokat terheli majd. Egyelőre azonban – mint mondta – nem derült ki az NGM terveiből, hogy “a pedagógiai program, vagy az üzemeltetés részének számít-e, hogy enni kapnak a gyerekek”. Ez utóbbi tétel megközelítőleg 120 millió forintot tesz ki Józsefvárosban, a nemzetgazdasági tárca [origo]-nak küldött válaszából utóbb pedig kiderült, hogy e kötelezettség továbbra is az önkormányzatot terheli majd.

“Ha a feladatokat is viszik, akkor oké” – a hétszáz lelkes Kétpó polgármestere röviden így kommentálta az [origo]-nak a tervezett forráselvonást. A Fidesz falusi tagozatát vezető Boldog István szerint a falunak a megmaradó adóbevételei is “szépek”, így ha az állam arányosan viszi el a pénzzel a terheket, akkor nem lesz gond szerinte… ”

Forrás:
Nem siratják a pénzelvonásokat a polgármesterek, [origo], 2012. június 21.