„Tanulmányunkban a visegrádi országok újraelosztási szintjét és kiadási szerkezetét hasonlítjuk össze az 1995–2010 közötti időszakban. Az összehasonlíthatóság érdekében a tanulmányban ismertetett új módszertannal a teljes kiadási szintből kiszűrtük a gazdaságpolitikai döntéshozók számára rövid távon exogén komponenseket. Ezek közül a legfontosabbak az adósság és hozamok által meghatározott kamatkiadások az államháztartási körön belül kifizetett adók és az államháztartáson keresztülfolyó EU-támogatások. Emellett bemutatunk egy, a középtávú strukturális kiadási folyamatokat tükröző mutatót is, amely a korrigált adatokból kiszűri a gazdasági ciklus hatását, valamint a választási cikluson belül szétteríti az állam tőkekiadásait is. A dezaggregált kiadási adatok rámutattak arra, hogy 2002 és 2006 között a magyar szociális kiadások relatív emelkedése miatt nőtt a régió többi országával szembeni kiadási többletünk. Ezt követően viszont a kiadási többlet lefaragása főként az egészségügy és az általános közszolgáltatások kiadásainak csökkentése révén valósult meg. A 2010-es teljes magyar korrigált kiadási szint már elmaradt a többi régiós ország átlagától, ezen belül a szociális kiadási szint a legmagasabb, míg az egészségügyi kiadás a legalacsonyabb volt a régióban.”
Forrás:
A visegrádi országok állami újraelosztásának és funkcionális kiadási szerkezetének összehasonlítása, P. Kiss Gábor/Szemere Róbert, Pénzügyi Szemle, 2012/1, 112-134. oldalak (pdf)
