Skip to main content

Találat: kiberbiztonság

Nyílt forráskódú szoftverek használata NIS2-kötelezett szervezeteknél

„Megjelent egy friss, ropogós MKIK-SZTFH iránymutatás. Idézem a vezetői összefoglalót: A nyílt forráskódú szoftver használata NIS2-kötelezett szervezetnél is megengedett, a jogszabály a kockázatkezelést szabályozza, nem a licencmodellt. A 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet egyetlen, egyik biztonsági osztályban sem kötelező pontja nevesíti a nyílt forráskódot. Minden más követelmény ugyanúgy érvényes rá, mint a megvásárolt szoftverre, a gyártótól megszokott garanciákat azonban a Szervezetnek magának kell pótolnia. A besorolást a szoftver funkciója dönti el, nem az ára. Az üzleti adatot tároló és az alaptevékenységet közvetlenül...

Read more

Az EU kiberbiztonsági és tudományos kutatói kínai MI-modelleket tesztelnek

„Az EU kiberbiztonsági ügynöksége, az ENISA, valamint a Közös Kutatóközpont első ízben erősítette meg, hogy kínai, nyílt forráskódú MI-modelleket tesztelnek. Az Európai Unió kiberbiztonsági ügynöksége és saját kutatóközpontja egyaránt megkezdte a kísérletezést Kínából származó nyílt mesterségesintelligencia-modellekkel – közölte három uniós tisztviselő a POLITICO-val. A Közös Kutatóközpont (JRC), az EU saját tudományos kutatóközpontja „nyilvánosan hozzáférhető, nyílt súlyú modelleket” értékel, amelyek Kínából származnak – erősítette meg Maciej Berestecki, az Európai Bizottság szóvivője. Az unió kiberbiztonságáért felelős ügynökség, az ENISA vezetője szintén elmondta egy interjúban,...

Read more

Észt szakértők kibervédelmi doktrínát dolgoztak ki az MI korszakára

„Észt kormányzati szervek, egyetemek, technológiai vállalatok és bankok szakértői, illetve kutatói átfogó kibervédelmi szakpolitikai dokumentumot dolgoztak ki. Ebben ajánlásokat fogalmaznak meg azoknak az országoknak, amelyek meg kívánják védeni digitális társadalmukat a mesterséges intelligencia korában. A kezdetben kisebb országok számára kidolgozott doktrína a nagyobb államok érdeklődését is felkeltette. Észtország magasan digitalizált társadalomként szerzett tapasztalataira és az országban már bevezetett megoldásokra épül. Tõnu Grünberg, az Igazságügyi és Digitális Ügyek Minisztériumának digitális infrastruktúráért és kiberbiztonságért felelős helyettes főtitkára szerint az MI alapvetően megváltoztatta mind a...

Read more

A kiberfenyegetettségi környezet változása: hogyan gyengítik a függőségek digitális ellenálló képességünket – ENISA

„Az ENISA 2026-os kiberfenyegetettségi jelentése megerősíti, hogy a digitális függőségek növelik a támadási felületet. A kiberbiztonsági események hatékony megelőzése és hatásaik mérséklése ezért fokozott éberséget kíván. Az Európai Unió kiberfenyegetettségi környezetét továbbra is több, visszatérő fenyegetés együttesen alakítja. A főbb megállapítások: A zsarolóvírusos támadások rövid távon továbbra is a legsúlyosabb hatású eseménytípusnak számítanak. A geopolitikai fejlemények továbbra is befolyásolják az EU-t érintő kibertevékenységet: a hacktivisták (politikai vagy ideológiai célú, kibertámadási módszereket alkalmazó aktivizmus) által indított túlterheléses támadások (DDoS) alapvető fontosságú szervezeteket vesznek...

Read more

Slánicz Bélát nevezték ki a Magyar Államkincstár új elnökének

„Új elnököt neveztem ki a Magyar Államkincstár élére. Slánicz Béla 2026. szeptember 28-tól tölti be a tisztséget. A Kincstár új vezetője több mint 20 éves felsővezetői tapasztalattal rendelkezik. Dolgozott a biztosítási és a nyugdíjpénztári szektorban, a hitelezés és pénzügyi szolgáltatások, az informatika, valamint a projektmenedzsment és tanácsadás területén. Több ezer fős hazai és nemzetközi nagyvállalatokat is vezetve széles körű tapasztalatot szerzett szervezeti és digitális transzformációk megvalósításában. Munkáját stratégiai szemlélet, üzleti fókusz, valamint a folyamatok és a szervezeti működés hatékonyságának állandó fejlesztése jellemzi....

Read more

Az európai kiberbiztonsági figyelmeztető rendszer még nem működőképes – Európai Számvevőszék

„* A 2021–2027-es uniós költségvetés 1,4 milliárd eurót különített el a kiberbiztonságra * Az uniós hálózatok lehetővé teszik a tagállamok közötti együttműködést, de az elégtelen információmegosztás csökkenti hozzáadott értéküket * Az európai kiberbiztonsági figyelmeztető rendszer még nem működőképes Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a jelentős és nagyszabású kiberbiztonsági incidensek észlelése és az azokra való reagálás terén hiányosságok jellemzik az uniós intézkedéseket. Az uniós számvevők az információk megosztásának javítását, a különböző érintett szervek közötti párhuzamos munkavégzés elkerülését célzó jobb koordinációt, az európai...

Read more

Európai helyzetkép a 2026. december 24-i EUDI Wallet-határidő előtt

„Az Authologic 2026. szeptemberi elemzése azt vizsgálja, milyen tényleges használati bázisra épülhet az Európai Digitális Személyiadat-tárca (EUDI) bevezetése. A kutatás 39 európai piac 54 digitális személyazonosító alkalmazását elemzi, elsősorban a 2026. júliusi aktív használat, a 2023 júliusa óta mért telepítések és a tagállami kormányzati közlések alapján. A kép rendkívül egyenetlen: miközben egyes országokban a digitális azonosítás mindennapos gyakorlattá vált, másutt jelentős különbség van az alkalmazások letöltése és tényleges használata között. A legnagyobb elérést nem a klasszikus digitális tárcák, hanem a bejelentkezésre és...

Read more

Kiberrezilienciáról szóló uniós rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) – elindult az egységes Jelentési Platform

„Az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) üzembe állította az Egységes Jelentési Platform (Single Reporting Platform, SRP) első működő változatát. Az Ügynökség azért fejlesztette ki, működteti és tartja fenn az online eszközt, hogy a gyártók és a nyílt forráskódú szoftverek gondozói teljesíteni tudják a kiberrezilienciáról szóló uniós rendelet (Cyber Resilience Act, CRA) alapján rájuk háruló új jelentéstételi kötelezettségeket az aktívan kihasznált sérülékenységekkel és a súlyos incidensekkel kapcsolatban. Az egész EU-ra kiterjedő, hatékonyabb sérülékenységkezelést támogató SRP lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen bejelentést tegyenek,...

Read more

Franciaország és az EUDI-tárca: a France Identité átalakítása európai digitális tárcává

Franciaország az EUDI-tárca bevezetését egy már működő és széles körben használt állami digitális személyazonossági rendszerre építi. A France Identité a francia állam hivatalos digitális személyazonossági alkalmazása, amely a 2021 óta kibocsátott, bankkártya-formátumú elektronikus személyi igazolványhoz kapcsolódik. Segítségével a felhasználó online és személyes helyzetekben is igazolhatja személyazonosságát, használhatja digitális személyi igazolványát, vezetői engedélyét és gépjármű-forgalmi adatait, illetve hozzáférhet különböző közigazgatási szolgáltatásokhoz. A France Identité hivatalos tájékoztatása egyértelműen a jövőbeli francia EUDI-tárcaként írja le az alkalmazást, de ez nem jelenti azt, hogy a France...

Read more

Ausztria és az EUDI-tárca (EUDI Wallet): erős nemzeti alapokról az európai interoperabilitás felé

Ausztria az EUDI-tárca bevezetését nem egy teljesen új digitális személyazonossági rendszer felépítésével kezdi. A kiindulópontot két már működő, egymáshoz kapcsolódó állami szolgáltatás jelenti: az ID Austria, amely elsősorban az elektronikus azonosítást, az online bejelentkezést és az elektronikus aláírást biztosítja, valamint az erre épülő eAusweise, amely különböző digitális igazolványok és igazolások mobiltelefonos tárolására és bemutatására szolgál. Az osztrák fejlesztési irány szerint e két rendszer funkcióit fokozatosan egyesítik egy interoperábilis EUDI-tárcában. Az ID Austria az osztrák digitális közigazgatás egyik központi infrastruktúrájává vált. A Szövetségi...

Read more
Page 1 of 8 1 2 … 8