„Munkaerő-felesleg, rugalmatlan szabályozás, hosszadalmas közbeszerzési eljárás és konzervatív felfogás jellemzi a közszférát, amely akadályozza a rugalmas, piaci környezetre reagáló munkakultúra kialakulását, szervezeti hatékonyságot – osztották meg tapasztalataikat jogászok, közigazgatási szakemberek egy szakkiállításon.
…
A jogász szerint többek között azért vagyunk lemaradva a fejlett országokhoz képest ezen a téren, mert a közszférában egyáltalán nem használják az atipikus foglalkoztatási formákat, pedig bizonyos esetekben akár költségeket lehet megtakarítani általuk, és ki lehet velük váltani az elbocsátásokat, megváltoztatva akár a közszférában is a gazdálkodás költségszerkezeti elemeit is. A kölcsönzés olyan eszközrendszer, amiben dologi kiadások ágán lehet finanszírozni személyi jellegű ráfordításokat, amely segít megtartani a munkaerőt a fontos tevékenységi területeken – tett utalást az új kormányzati politikai törekvésekre is a gazdasági tanácsadó.
…
A gazdasági szakember úgy véli, a közszférát rá kell ébreszteni arra, hogy kétszázezer közszolga esetleges kiszervezésével a városgondokságtól az iskolai intézmények kiszolgáló személyzetén keresztül a postai adminisztrációt bonyolító apparátusig – legalább 3200 féle önkormányzati feladatkör – minden fajta feladatot el lehet végeztetni, amely gazdasági haszonnal optimálisabb feladatmegosztással is járhat. Ezen feladatok finanszírozását, gazdasági adminisztrációjának gondos kezelését érdemes megteremtenie egy városgazdálkodási vállalat és egy személyzeti szolgáltatói cég kapcsolatteremtésével – húzta alá Szieben László. Éppen ezért lenne szükség a konzultációra a helyi privát és közszféra között, ami bár elkezdődött, érdemi eredmények még nem látszódnak, a szakemberek azonban bizakodóak az önkormányzati szemléletváltással kapcsolatban.”
Forrás:
Kölcsönzés a közszférában: álom csupán?, Gyimóthy Éva, HR Portal, 2010. november 17.
