közigazgatás: magyar

Cséfalvy Zoltán az adminisztratív terhek csökkentéséről

Szerző: 2010. november 18.november 21st, 2010No Comments

„Magyarországon rendkívül magasak az adók – ilyen adószinttel a magyar vállalkozások nem képesek versenyezni -, és nagyon sok az adónem. Éppen ezért óriási lépés, hogy amikor a kormány megkezdte működését, akkor ötvennyolc adónem volt Magyarországon, ma pedig negyvennyolc. Persze ez lehet majd jóval kevesebb is. Nyilvánvaló, hogy az adónemek számának csökkentésével a hozzájuk kapcsolódó adminisztráció is csökken. Jelenleg a vállalkozások összes adminisztrációs költsége 2800 milliárd forint – ez több, mint a GDP tíz százaléka, más országokban jóval alacsonyabb ez az arány -, ebből körülbelül 800 milliárd az, amit ők tehernek gondolnak, ami fölösleges, és 2000 milliárd az, ami hozzátartozik a vállalatok normál működéséhez. Az a célunk – mindig ilyen ambiciózus célokat fogalmazunk meg -, hogy ezt a 800 milliárdot négy év alatt leépítsük nullára.

■ Ez a munka már elindult?

– Igen, van nálunk egy munkacsoport, amely dolgozik ezen, és a tárcák között is van egy ezzel foglalkozó munkacsoport. Például a tíz kis adó megszüntetésével azok adminisztrációja is megszűnt. A tizenhat százalékos egykulcsos adó esetében megfogalmazott cél, hogy akár egy söralátétre vagy egy A4-es papírra is elférjen az adóbevallás, kisebb adminisztrációt is jelent. Amin most dolgozunk – már csak finomítások vannak hátra -, az egy nyolcvanmilliárdos csomag, ez jövő év elejére vagy akár ez év végére elkészül. Jövőre egy 150 milliárdos csomagot tervezünk – ekkora adminisztratív terhet veszünk le a vállalkozásokról -, ez már sokféle lépést tartalmaz. Minden olyan szabályozást célszerű bevezetni, ami egyszerűsíti az eljárást. Persze az más kérdés, hogy a vállalkozások ezt egyenként hogyan érzik majd. És van a másik része az adminisztrációs költségek leépítésének, ami sokkal nehezebb és fáradságosabb: egyenként kigyomlálni a sok-sok előírásból, hogy mi az, amire nincs szükség, és mi az, ami mégis szükséges. Ez hosszú egyeztetést igényel.

■ A gazdaság szereplőivel is egyeztetnek, akik a gyakorlatban találkoznak ezekkel a kérdésekkel?

– Azt a csomagot, amit összeállítottunk, a minisztérium szakemberei dolgozták ki. Most kezdjük el a gazdaság szereplőivel való egyeztetést, hogy megtudjuk: mindaz, amit a minisztériumi kollégák teherként azonosítottak, arról a vállalkozók is ugyanúgy gondolkodnak-e. Előfordulhat – láttam már rá példát -, hogy a vállalkozók azt mondták, őket ez annyira nem izgatja, nekik más az, ami fontos.”

Forrás:
Cséfalvay: “Jövőre egy 150 milliárdos csomagot tervezünk”, Piac & Profit, 2010. november 18.