„Érdekes megállapítások olvashatók a Gartner piacelemző cég idén január végén publikált elemzésében. A 2010 második felében 547 IT-vezető megkeresésével készített primer kutatásában azt vizsgálta, miért választják az egyes szervezetek az open source szoftvereket (open source software – OSS). Bár idehaza főleg a hagyományos szoftverlicencekkel szemben megtakarítható költségeket szokták kiemelni, a globális kutatás azt a megállapítást tette, hogy a nyílt forráskódra váltás legfontosabb oka a legtöbb szervezetnél az IT-stratégiával függ öszsze. A válaszadók ugyanis sokkal fontosabbnak tartják a spóroláshoz képest az OSS adta flexibilitást, a forráskódhoz való hozzáférés lehetőségét, a nagyobb innovációs képességeket, a nyitott standardokat és fejlesztési folyamatokat, illetve a rövidülő fejlesztési időket. A válaszadók 31 százaléka magyarázta IT-stratégiájával elsődleges döntését, szemben a ROI- vagy TCO-szemponttal (például licencköltség-megtakarítás), ami a válaszadók 29 százalékát befolyásolta elsődlegesen. A válaszadók 24 százaléka üzleti stratégiájából vezette le az open source felé kacsingatás okát – ilyen például a gyártóktól való függőség csökkentése. Az IT-vezetők 16 százaléka pedig az OSS természetével és kiforrott jellegével magyarázta lépését: sokan említették például a megnövelt biztonságot, az elérhető alkalmazások széles körét vagy épp a magas minőségű szoftvereket.
…
Magyar gyerekcipő… a mostani kormányzati ciklusba bele is férhetne egy ilyen átállás, és legalább 300 milliárd forintos megtakarítás lenne megvalósítható csak informatikával. „De ahhoz 2-3 év következetes munkája, egy jó stratégia és annak kitartó végrehajtása kellene” – tette hozzá kevéssé derűlátóan. Úgy vélekedett, szükség lenne például az operációs rendszerek átgondolására mind szerver-, mind kliensoldalon, de ide tartozna a köztes rétegek, az adatbázisok, az alkalmazás szintű szerverek és alkalmazói szoftverek, az e-mail, a csoportmunka támogatása is.
…
Szentiványi Gábor szerint egyébként egyelőre már csak azért sem lenne helytálló magyarországi OSS-átállásról, vagy akár az OSS hangsúlyosabb előtérbe helyezéséről beszélni, mert noha néhány héttel ezelőtt tett a kormányzat egy bejelentést, hogy 10-15 milliárddal csökkenti a központi költségvetés informatikai szerződéseinek értékét, ez elenyésző a központi költségvetés évi körülbelül 800-1000, de „legalsóbb számítások szerint is 300-500 milliárdos ICT-büdzséjéhez képest”. A megtakarított összeg mindössze néhány százalék, ami inkább a meglévő gyártókkal, beszállítókkal való szerződések újratárgyalásának, módosításának eredménye, mintsem annak bizonyítéka, hogy érdemben elkezdődött volna egy igazi OSS-átállás. A szakértő szerint valódi költségcsökkentésről akkor lehetne beszélni, ha a teljes informatikai költést 20-30 százalékkal sikerülne lejjebb vinni.„Ezt taktikai eszközökkel, szerződés-újratárgyalással nem lehet elérni, ehhez stratégiai eszközök kellenének. A politikai akarat még valamennyire kezd is meglenni, azzal nincs probléma, de stratégiát kell erre felépíteni és ehhez hihetetlen nagy tapasztalat és szaktudás szükséges – mondta a Linux Ipari Szövetség elnöke. – A másik probléma – tette hozzá -, hogy a költségvetésben egy ilyen átállás 2-3 év, tehát viszonylag hosszabb táv. Ebbe a kormányzati ciklusba bele is férhetne, tehát a 300 milliárdos spórolás csak informatikával lenne megvalósítható.” Szentiványi néhány példát is említett: meg lehetne valósítani például a kormányzati cloudot, amit időlegesen és hosszabb távon is kormányzaton belül létrehozandó szolgáltató adatközponton keresztül lehetne igénybe venni. Érvelése alapján csak ezzel tízmilliárdokat tudnának megtakarítani.
…
Még várni kell…Szentiványi Gábor nézőpontjával lényegében egybeesik az IDC vezető elemzőjének véleménye is a témáról. Marosvári Gábor szerint az open source áttörés egyelőre várat magára Magyarországon. Szerinte bár a közbeszerzési rendszerben már jelentõs keretösszeggel megjelentek az OSS szoftverek, a kormányzat egyelõre még csak vizsgálja a nyílt forráskódra történõ távlati átállás lehetõségét. Marosvári ugyanakkor biztató jelnek vélni, hogy a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben legalább célként megjelenik az OSS-megoldások részarányának növelése a kormányzati informatikában, és várhatók saját nyílt forráskódú pilot projektek.
…
„Nyílt formátumot az e-közigazgatásba!”Egyetértett a Linux Ipari Szövetség elnökének szavaival Ivacs Gabriella, a Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség, az ODFA elnöke is: „Változatlanul keveslem az open source arányát, nem látom, hogy alapjaiban változna meg az IT-költésen belüli arány a kormányzatban. Sajnos nem sikerült elérnünk például, hogy felülvizsgálják a Microsoft Campus-szerződéseket, pedig úgy gondoljuk, hogy az oktatás – kulcskérdés, és legalább ott jobban meg kellene jelenniük a nyílt szabványoknak. Az a tendencia folytatódik, hogy egy multinacionális cég elviszi szinte az összes megrendelést, és ez szerintem nagyon káros – fogalmazott lapunknak. Szerinte örömtelibb lenne, ha a piac jobban megoszlana és nem egy gyártó kerülne helyzetbe. – Nagyon fontos szempont lenne ezenkívül a hazai szoftvercégek helyzetbe hozása is; márpedig vannak igencsak fontos, bár nem annyira reprezentáns cégek, amelyek között sokan foglalkoznak open source technológiákkal.” Ha pedig nem is áll át az ország egyhamar open source-ra, az elnök asszony szerint legalább nyílt fájlformátumban kellene közzétenni az e-közigazgatásban a dokumentumokat, és nem lenne szabad hagyni, hogy kizárólag a Microsoft Word .doc formátumban legyenek elérhetők az űrlapok.”
Forrás:
Ki miért választja az open source-t?, Szalay Dániel, Computerworld, 2011. március 3.
