gazdaságinformatikaközigazgatási informatika

Ki miért választja az open source-t?

Szerző: 2011. március 4.No Comments

„Érdekes megállapítások olvashatók a Gartner piacelemző cég idén január végén publikált elemzésében. A 2010 második felében 547 IT-vezető megkeresésével készített primer kutatásában azt vizsgálta, miért választják az egyes szervezetek az open source szoftvereket (open source software – OSS). Bár idehaza főleg a hagyományos szoftverlicencekkel szemben megtakarítható költségeket szokták kiemelni, a globális kutatás azt a megállapítást tette, hogy a nyílt forráskódra váltás legfontosabb oka a legtöbb szervezetnél az IT-stratégiával függ öszsze. A válaszadók ugyanis sokkal fontosabbnak tartják a spóroláshoz képest az OSS adta flexibilitást, a forráskódhoz való hozzáférés lehetőségét, a nagyobb innovációs képességeket, a nyitott standardokat és fejlesztési folyamatokat, illetve a rövidülő fejlesztési időket. A válaszadók 31 százaléka magyarázta IT-stratégiájával elsődleges döntését, szemben a ROI- vagy TCO-szemponttal (például licencköltség-megtakarítás), ami a válaszadók 29 százalékát befolyásolta elsődlegesen. A válaszadók 24 százaléka üzleti stratégiájából vezette le az open source felé kacsingatás okát – ilyen például a gyártóktól való függőség csökkentése. Az IT-vezetők 16 százaléka pedig az OSS természetével és kiforrott jellegével magyarázta lépését: sokan említették például a megnövelt biztonságot, az elérhető alkalmazások széles körét vagy épp a magas minőségű szoftvereket.

Magyar gyerekcipő

… a mostani kormányzati ciklusba bele is férhetne egy ilyen átállás, és legalább 300 milliárd forintos megtakarítás lenne megvalósítható csak informatikával. „De ahhoz 2-3 év következetes munkája, egy jó stratégia és annak kitartó végrehajtása kellene” – tette hozzá kevéssé derűlátóan. Úgy vélekedett, szükség lenne például az operációs rendszerek átgondolására mind szerver-, mind kliensoldalon, de ide tartozna a köztes rétegek, az adatbázisok, az alkalmazás szintű szerverek és alkalmazói szoftverek, az e-mail, a csoportmunka támogatása is.

Szentiványi Gábor szerint egyébként egyelőre már csak azért sem lenne helytálló magyarországi OSS-átállásról, vagy akár az OSS hangsúlyosabb előtérbe helyezéséről beszélni, mert noha néhány héttel ezelőtt tett a kormányzat egy bejelentést, hogy 10-15 milliárddal csökkenti a központi költségvetés informatikai szerződéseinek értékét, ez elenyésző a központi költségvetés évi körülbelül 800-1000, de „legalsóbb számítások szerint is 300-500 milliárdos ICT-büdzséjéhez képest”. A megtakarított összeg mindössze néhány százalék, ami inkább a meglévő gyártókkal, beszállítókkal való szerződések újratárgyalásának, módosításának eredménye, mintsem annak bizonyítéka, hogy érdemben elkezdődött volna egy igazi OSS-átállás. A szakértő szerint valódi költségcsökkentésről akkor lehetne beszélni, ha a teljes informatikai költést 20-30 százalékkal sikerülne lejjebb vinni.

„Ezt taktikai eszközökkel, szerződés-újratárgyalással nem lehet elérni, ehhez stratégiai eszközök kellenének. A politikai akarat még valamennyire kezd is meglenni, azzal nincs probléma, de stratégiát kell erre felépíteni és ehhez hihetetlen nagy tapasztalat és szaktudás szükséges – mondta a Linux Ipari Szövetség elnöke. – A másik probléma – tette hozzá -, hogy a költségvetésben egy ilyen átállás 2-3 év, tehát viszonylag hosszabb táv. Ebbe a kormányzati ciklusba bele is férhetne, tehát a 300 milliárdos spórolás csak informatikával lenne megvalósítható.” Szentiványi néhány példát is említett: meg lehetne valósítani például a kormányzati cloudot, amit időlegesen és hosszabb távon is kormányzaton belül létrehozandó szolgáltató adatközponton keresztül lehetne igénybe venni. Érvelése alapján csak ezzel tízmilliárdokat tudnának megtakarítani.

Még várni kell…

Szentiványi Gábor nézőpontjával lényegében egybeesik az IDC vezető elemzőjének véleménye is a témáról. Marosvári Gábor szerint az open source áttörés egyelőre várat magára Magyarországon. Szerinte bár a közbeszerzési rendszerben már jelentõs keretösszeggel megjelentek az OSS szoftverek, a kormányzat egyelõre még csak vizsgálja a nyílt forráskódra történõ távlati átállás lehetõségét. Marosvári ugyanakkor biztató jelnek vélni, hogy a Digitális Megújulás Cselekvési Tervben legalább célként megjelenik az OSS-megoldások részarányának növelése a kormányzati informatikában, és várhatók saját nyílt forráskódú pilot projektek.

“Nyílt formátumot az e-közigazgatásba!”

Egyetértett a Linux Ipari Szövetség elnökének szavaival Ivacs Gabriella, a Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség, az ODFA elnöke is: „Változatlanul keveslem az open source arányát, nem látom, hogy alapjaiban változna meg az IT-költésen belüli arány a kormányzatban. Sajnos nem sikerült elérnünk például, hogy felülvizsgálják a Microsoft Campus-szerződéseket, pedig úgy gondoljuk, hogy az oktatás – kulcskérdés, és legalább ott jobban meg kellene jelenniük a nyílt szabványoknak. Az a tendencia folytatódik, hogy egy multinacionális cég elviszi szinte az összes megrendelést, és ez szerintem nagyon káros – fogalmazott lapunknak. Szerinte örömtelibb lenne, ha a piac jobban megoszlana és nem egy gyártó kerülne helyzetbe. – Nagyon fontos szempont lenne ezenkívül a hazai szoftvercégek helyzetbe hozása is; márpedig vannak igencsak fontos, bár nem annyira reprezentáns cégek, amelyek között sokan foglalkoznak open source technológiákkal.” Ha pedig nem is áll át az ország egyhamar open source-ra, az elnök asszony szerint legalább nyílt fájlformátumban kellene közzétenni az e-közigazgatásban a dokumentumokat, és nem lenne szabad hagyni, hogy kizárólag a Microsoft Word .doc formátumban legyenek elérhetők az űrlapok.”

Forrás:
Ki miért választja az open source-t?, Szalay Dániel, Computerworld, 2011. március 3.