„Erdős Norbert, Békés megye kormánymegbízottja, Békés és térsége fideszes országgyűlési képviselője Békéscsabán, József Attila utcai hivatali dolgozószobájában fogadta a Hír6 munkatársát.
– Hogyan tudná összegezni a kinevezése, vagyis január 1. óta eltelt időszakot? – fordultunk a szakmájára nézve középiskolai történelemtanár, politológus, államtitkári besorolásban lévő kormánymegbízotthoz, „főispánhoz”, aki büszkén vállalja fel dicső elődei, a Békés vármegyei főispánok örökségét…
– Az újév első munkanapján, január 3-án, hétfőn avattam fel a békéscsabai polgármesteri hivatal Szabadság téri épületében az első megyei kormányablakot, integrált ügyfélszolgálati központot. Szolgáltató jellegű államot épít ki az új kormány, szakítani kíván azzal a negatív gyakorlattal, hogy az állampolgár kiszolgáltatva, kisebb gyomorgörccsel, legalábbis izgulva intézi az ügyeit a különféle hivatalokban. Egy idő után minden ügyet egy helyen, egy kormányablaknál lehet lebonyolítani. 2013. január elsejétől pedig már járási szinten is működnek a kistérségeket lefedő kormányablakok – semmivel sem kisebb rangú állampolgár, semmivel sem bír kevesebb jogokkal, mondjuk, egy szeghalmi, egy szarvasi vagy egy békési lakos, mint egy békéscsabai.
– A dél-alföldi regionális intézmények közül csak a munkaügyi központ és az ÁNTSZ székhelye volt Békéscsabán. Mennyiben igényel más, esetleg több tevékenységet a Békés Megyei Kormányhivatal szervezeti struktúrájának létrehozása, mint például a régióközpontnak kikiáltott Szegeden?
– Nagy különbséget, jóval nehezebb feladatot jelent, mivel a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal régiós törzshivatala a Tisza-parti városban, Csongrád megye székhelyén működött. A megyei közigazgatási hivatalban január 3-án nem volt pénzügyi főosztály. Az összes pénzügyet, gazdasági ügyet Szegeden intézték. Nekünk nagyon rövid idő alatt, hogy úgy mondjam a semmiből kellett létrehoznunk a pénzügyi főosztályt, sőt a humán osztályt, akképpen, hogy az 1313 dolgozó januári bérének kifizetésében ne legyen fennakadás. Informatikai osztály volt a jogelőd megyei közigazgatási hivatalban, csakhogy a kapacitás bővítése végett informatikai főosztályt kellett felállítanunk a szakigazgatási szervek kormányhivatalhoz történt rendelése, a hirtelen radikális mértékben megnövekedett dolgozói létszám miatt.
– Hogyan fogadta a kormányhivatal alá rendelt 14 államigazgatási szerv az önállóság megszűnését?
– Jó, hogy erre rákérdezett. Az információk alapján úgy gondolom, és ki merem jelenteni, hogy a regionális szinten szerveződött szakigazgatási szervek nagyobbik része inkább örömmel vette az új felállást, hiszen ismét megyei szinten szerveződhetnek. A megyék megerősítését célzó kormányzati akarat azt eredményezi, hogy helyi súlyú kérdésekben Békés megyében születhetnek döntések, valamint a helyi értelmiség egy részének képesek leszünk pályaképet felmutatni, vezető pozíciókat kínálni, többé nem kell elvándorolniuk innen.
– Hallom, hogy máris konkrét változások lépnek életbe bizonyos területeken.
– Így van. A megyei pedagógiai intézet szaktanácsadói feladatkörét átveszi a kormányhivatal. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy nem ellenőrzés céljából. Tulajdonképpen az 1985 előtti, tantárgygondozói rendszer lép újra életbe 2012. január elsejei hatállyal. Továbbá a pedagógiai szakszolgálat (logopédia, sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás stb.) is a kormányhivatalban működik a jövőben. Nem főállású, hanem gyakorló pedagógusok, itt mellékállásban lévő szakemberek látják el a tevékenységet díjazás fejében. A külső szakmai ellenőrző munkát 2-3 személy irányítja majd, s a tervek szerint az oktatással kapcsolatos jegyzői feladatkör is a kormányhivatalhoz kerül.”
Forrás:
Békésben nehezebb feladatot jelentett a kormányhivatal létrehozása, Dányi László, Hír6.hu, 2011. március 7.
