Skip to main content
közigazgatás: magyar

Vita az önkormányzatokról

Szerző: 2011. március 8.március 16th, 2011No Comments

„”Az elmúlt időszakban az önkormányzatok adóssága folyamatosan nőtt, ennek gátat kell szabni, ezért a jövőben a hitelfelvétel kormányzati engedéllyel lehetséges” – olvasható a múlt héten bejelentett, Széll Kálmán-tervnek keresztelt kormányzati reformcsomagban. A határozott kijelentés mellett azonban nem szerepel szinte semmilyen konkrétum arról, hogyan képzeli a kormány az önkormányzatok reformját.

A kormány elképzelései több területen – az oktatás, az egészségügy, a hatósági feladatok és a gazdálkodás ügyében is – a központosítás irányába mutatnak, ami viszont sérti a Fidesz-frakcióban nagy számban helyet foglaló önkormányzati vezetők érdekeit. Szószólójuk Kósa Lajos debreceni polgármester, a Fidesz alelnöke, aki az [origo] korábbi információi szerint a párt elnökségében és a frakció siófoki kihelyezett ülésén is felszólalt a központosítás ellen.

A vita egy része mindenesetre már a nyilvánosság elé is kikerült. Tállai András, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára például még január végén azt mondta: elképzeléseik szerint a jövőben az Állami Számvevőszék vagy valamelyik miniszter hozzájárulására lenne szükség ahhoz, hogy az önkormányzatok hiteleket vegyenek fel. Erre reagálva Kósa kijelentette, hogy sértené az önkormányzati működési rendszert, ha egy pénzügyi biztos felügyelné a hitelfelvételt.

Egyre látványosabbá válik a konfliktus a közoktatási rendszer kérdésében is, ahol felmerült, hogy az állam átvenné az általános iskolák működtetését az önkormányzatoktól. Kormányzati és fideszes források az [origo]-nak azt mondták, hogy ebben két különböző szándék találkozik. Egyrészt az oktatási államtitkárság szeretné szakmai értelemben egységesíteni az iskolákat, hogy mindenütt hasonló képzés és nevelés legyen, másrészt az iskolák fenntartásának anyagi terheit akarják levenni az önkormányzatokról.

Fideszes források az [origo]-nak azt mondták: valószínűleg az lesz a megoldás, hogy nem lesz kötelező államosítás, de amelyik település akarja, átadhatja az iskoláit, vagy azok első négy osztályát az államnak. Ezzel valószínűleg azok a kistelepülések élnek majd, amelyeknek az állami normatíván kívül nincs más bevételük, így már a működéshez is hitelt kell felvenniük. Valószínű azonban, hogy ezek a polgármesterek garanciákat várnak arra, hogy az állam nem körzetesíti a falusi iskolákat.

Egy ilyen megoldást valószínűleg Kósa Lajos is elfogadna, szerinte ugyanis úgy kellene átalakítani az önkormányzatok feladatait, hogy külön kezeljék azt a mintegy 300 települést, ahol a lakosság 80-90 százaléka él, és amelyek el tudnak látni minden feladatot. A mintegy 2800 kistelepülés esetében Kósa szerint is érdemes újragondolni, hogy esetleg átadják az iskoláikat az államnak, vagy valamilyen társulás keretében lássák el a hivatali feladatokat.

Az önkormányzatok hatásköreit csorbítanák a járási kormányhivatalok is, amelyeknek felállítását jövőre tervezi a kormány. Ezekhez kerülhetne át több közigazgatási hatáskör, mindenekelőtt az építési hatósági eljárás. Erről egy fideszes képviselő az [origo]-nak azt mondta, a korrupció elleni harc eszköze, hogy elveszik az építési engedélyek kiadását az önkormányzatoktól, hiszen ezen a téren szinte mindennaposak a visszaélések.”

Forrás:
[origo], Kovács Áron, 2011. március 8.