Találat: önkormányzati pénzügyek

Puha költségvetési korlát és politikai kötődés a magyar önkormányzati rendszerben

„A fiskális decentralizáció során a központi kormányzat az önkormányzati szint javára lemond bizonyos jogairól a helyi igények hatékonyabb, eredményesebb, és gazdaságosabb kielégítése érdekében. Ideális esetben a decentralizáció növeli a transzparenciát és az elszámoltathatóságot, míg negyedik hatalmi ágként kontrollt gyakorol a központi kormányzat felett is. Azonban az önkormányzati szint jogokkal való felruházása, és a központi kormányzattól való párhuzamos függősége számos következménnyel jár. Az egyik ilyen eleve kódolt jelenség az önkormányzatok költségvetési korlátjának felpuhulása. Amennyiben az önkormányzati döntéshozók úgy érzik, hogy pénzügyi baj esetén...

Részletek

Harmincmilliárd forinttal nagyobb támogatást kapnának az önkormányzatok

„A költségvetési törvénytervezet elfogadásáig még bőven lehetnek változások a javaslatban, de nagy mozgástérre csak a keretszámokon belül van lehetősége a parlamenti többségnek. Ezért jól látszanak azok a számok, amelyekkel jövőre számolhatnak a települési önkormányzatok. A jövő évre vonatkozó költségvetési tervezet szerint az önkormányzatok a szerkezetet és a nagyságrendet tekintve szinte ugyanakkora összegből gazdálkodhatnak, mint az idén. Harmincmilliárd forinttal kapnak több támogatást, ennek egy részére – nagyjából húszmilliárd forintra – a garantált bérminimum és a minimálbér emelkedése miatt van szükség, valamint a különböző...

Részletek

Vannak még feladatok a közpénzügyek terén az Állami Számvevőszék szerint

„Az önkormányzatok adósságkonszolidációja után is maradtak fenn kockázatok a közpénzügyi rendszer ezen kiemelt területén, ezért az Állami Számvevőszék önkormányzati kockázati megfigyelőrendszert fejlesztett ki, az azonosított kockázatok alapján pedig átgondolandó lehet az önkormányzati finanszírozási korlát – erről is beszélt lapunknak Warvasovszky Tihamér, a szervezet alelnöke. Az Állami Számvevőszék 2011-től indított átfogó ellenőrzéseket az önkormányzatoknál, miután nyilvánvalóvá vált, hogy az alrendszerben tetemes adósságállomány halmozódott fel. A számvevőszéki jelentések azt mutatták, hogy az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzete 2007 és 2010 között romlott, a pénzügyi kockázatok...

Részletek

Átalakultak az önkormányzati hatáskörök

„ A megyei jogú városok rohamtempóban fejlődnek, a kistelepüléseknek viszont továbbra sincs sok lehetőségük Teljesen átalakult az elmúlt néhány évben az önkor­mányzati szektor, a vál­­tozás főként a finanszírozást és a feladatellátást érintette. A következő években milliárdokból fejlődhetnek a vidéki városok. Az egyik legnagyobb gond néhány éve az önkormányzatok eladósodása volt. Sok település hitelspirálba került, és gyakran az alapvető feladatok ellátását is kölcsönből fedezték. A felhalmozott 1300 milliárd forintos adósságállományt átvállalta a központi költségvetés, majd az volt az elsődleges cél, hogy megakadályozzák az...

Részletek

Kihelyezett ülést tartott Szarvason a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

„Szarvason tartotta kibővített elnökségi ülését a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ). Az önkormányzatok legnagyobb taglétszámú, érdekvédelmi szervezete összesen 1600-1700 települést tömörít, Szarvas öt éve csatlakozott. A kihelyezett ülés célja a legsürgetőbb kérdések megtárgyalása volt, köztük a 2018-as költségvetés, a nemzetközi együttműködések, az egészségügyi alapellátás finanszírozása és ASP tanácsadás is terítékre került. – Az önkormányzati szektor jelen pillanatban stabil. Alig néhány dolog ingathatja meg. Ilyen pl. az egyes képviselő-testületek „hülyesége” vagy a rossz gazdálkodás, de egyébként összességében kiegyensúlyozott működésről beszélhetünk. Az önkormányzatok jelenleg...

Részletek

Feladatfinanszírozás-e a feladatfinanszírozás? A magyar önkormányzatok támogatási rendszerének értékelése

„A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény pénzügyi csodafegyvere, a feladatfinanszírozás 2013 óta szolgálja az alulfinanszírozottság és az adósság elleni küzdelmet, a helyi közfeladatok folyamatos, biztonságos ellátását. A helyi önkormanyzatokat érintő számos közpénzügyi jellegű szabály bevezetése mellett az új finanszírozási megoldás a korábbiakhoz képest más logikát igért. A rendszerváltástól működő forrásszabályozási megoldást elavultnak ítélték, s annak korrigálása helyett egy egészen új típusú forma bevezetésére került sor a reformfolyamatban. A hatálybalépés óta eltelt időszak számos tapasztalattal szolgált mind az önkormányzatoknak, mind a közpénzügyekkel foglalkozó...

Részletek

Az építőipari áremelkedések miatt komoly gondok elé néznek a nyertes uniós társfinanszírozású pályázatokkal rendelkező települési önkormányzatok

„A gond az, hogy az uniós pályázatok benyújtásakor becsült költségek az építőipari árrobbanás miatt mostanra jelentősen megnövekedtek, a különbözet kifizetésére pedig nincs pénze az önkormányzatoknak. De ha lenne, vagy adna nekik a kormány, az EU-nak is jóvá kellene hagynia a módosításokat, addig viszont nem tudnak büdzsét készíteni, amiért meg az Államkincstárral gyűlhet meg a bajuk. Az 51 millióból 75 millió lett a bölcsődénk kivitelezésének ára – mondja elképedve Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere. Az történt a településen, ami feltehetően több száz önkormányzatnál: elnyerték...

Részletek

Tartósan többletes az önkormányzati szektor

„Immár nem jelent kockázatot a költségvetés szempontjából az önkormányzatok gazdálkodása, ugyanakkor az EU-források felhasználása nagy ingadozást okoz. Hosszú évekig nagy bizonytalanságot okozott a magyar költségvetés szempontjából, hogy miként gazdálkodnak az önkormányzatok. Mivel a büdzsé hiányát a települések gazdálkodása is befolyásolja, nem mellékes, hogy miképpen alakul a szektor, az utóbbi években azonban már nem okoztak kellemetlen meglepetést a települések. Az önkormányzati alrendszer (EU által is figyelt) eredményszemléletű egyenlege a 2015-ös 60 milliárd forintról 122 milliárd forintra emelkedett 2016-ban. Az alrendszer finanszírozási igénye szempontjából...

Részletek

Csúszik az önkormányzati számlák államosítása

„Változatlanul tesztelik az önkormányzati számlavezetési rendszert a Magyar Államkincstárnál, az indulás időpontja pedig nem ismert. Bár az adósságkonszolidáció miatt a települések banki hitelállománya már csak tízmilliárdokban mérhető, több szempontból is vonzó ügyfélkörnek számítanak. Még mindig nincs konkrét információ arról, mikortól kerülnek át az önkormányzati számlák a Magyar Államkincstárhoz. A startot többször elhalasztották: volt szó arról, hogy még 2016-ban átveszi a kincstár a települések számlavezetését, majd 2017 elejére tolták ki a startot, de 2017 közepén még mindig a tesztelésnél tartanak. A kincstár az...

Részletek

Önkormányzat perli az államot

„A budaörsi önkormányzat nem akar belenyugodni abba, hogy erején felül fizessen be az államkasszába, ezért pert indított a magyar állam ellen. Budaörs városa beperelte az államot, mert szolidaritási hozzájárulás címen elvont a várostól 255 millió forintot, és ezen felül követel 200 millió forint kártérítést is - írja a hvg.hu. A per tárgyát képező szolidaritási hozzájárulás az iskolák államosításával függ össze. A folyamat két lépcsőben zajlott: először, 2013-ban az állam átvette az iskolafenntartói szerepet a településeken, aztán idén a működtetői szerepet is. Az...

Részletek
Page 1 of 12 1 2 12