Az IVSZ az oktatás reformjáért

„A modern iparágak – elsősorban az infokommunikáció (IKT) és az elektronikai ipar – egyik legfőbb gondja a szakemberhiány. Bár ezek az ágazatok biztos elhelyezkedést és jó kereseti lehetőséget kínálnak, világméretű probléma a munkaerő utánpótlása. Ezzel a kihívással a hazai elektronikai ipar cégeinek is folyamatosan szembesülniük kell. Az elektronikai ipar a hazai GDP 5,3 százalékát adja, megelőzi többek között az építőipart, az energiaszolgáltatást vagy a turizmust.
Az ipari termelésen belül 24,5 százalékot tesz ki az elektronikai gyártás, ezzel az ország termelési struktúrájában világszinten is kiemelkedő súllyal szerepel.
Az iparágban rejlő további lehetőségeket Magyarország csak akkor tudja kihasználni, ha a munkaerőhiány leküzdésére megoldást talál. Sok esetben potenciális munkahelyteremtő beruházások hiúsulnak meg a megfelelő munkaerő hiánya miatt.
A szakemberhiány egyik fő oka, hogy manapság nem divatos a műszaki pálya.
A természettudományos vagy műszaki szakmát tanulók aránya az EU tizenötök országaiban 30%, az OECD országokban 25%, Kínában több mint 40%. Ezzel szemben Magyarországon a felsőoktatásban tanulók kevesebb, mint 10% vesz részt természettudományi vagy műszaki képzésben.
Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elektronikai tagozatához tartozó vállalkozások az oktatási rendszer reformjára tesznek javaslatot az utánpótlásképzés problémáinak kezelésére:

I. Közoktatás modernizációja
Újra népszerűvé kell tenni a természettudományokkal való foglalkozást, a diákok számára vonzó formában kell tanítani a matematikát, kémiát, fizikát. Ez elengedhetetlen a természettudományos tanárok utánpótlása miatt is.
A természettudományos tárgyakat (elsősorban a fizikát és kémiát) a matematikával együtt a középfokú tanulmányok végéig kell tanítani, hogy megfelelő alapozással láthassanak hozzá a diákok a felsőfokú képzéshez.
Kiemelt szerepe van az idegen nyelv tanításának, hiszen a későbbiekben a felsőoktatásban a szakmai anyagok jelentős része angol nyelven érhető el.

II. Felsőoktatás reformja
Az elektronikai iparág cégeinek elvárása, hogy a termelésirányításban kompetens és a szakmai fejlesztésekre is alkalmas mérnökök megfelelő kompetenciával és tudással kerüljenek ki a felsőoktatásból. Ehhez a felsőoktatásban a tömeges és a minőségi képzés helyes arányát kell meghatározni, definiálni kell a BSc és MSc képzés célját, a kitűzött „outputot”, valamint a természettudományokon alapuló szakmákból diplomázók arányát.

III. Felnőtt továbbképzés megerősítése, kompetenciaközpontok kialakítása
A felnőttképzésben a befektetők számára is versenyképes tudás fenntartása szempontjából elengedhetetlen elektronikai kompetenciaközpontok létrehozása. Ezekben a központokban a multinacionális vállalatok mellett a kis- és közepes hazai vállalkozások is részesei lehetnek kutatás-fejlesztési, képzési és inkubációs projekteknek.

Elszigetelten működő, példaértékű kezdeményezések a felsorolt területek mindegyikén léteznek. Igazi áttörést azonban csak az hozhat, ha az oktatással kapcsolatban közös stratégia készül el a területen érdekelt három „stakeholder” – az ipar, a kormányzat és az egyetemek – együttműködésével.”

Forrás:
Az oktatás reformja és kompetenciaközpontok kialakítása szükséges az elektronikai ipar növekedésének fenntartásához, IVSZ, 2010. március 10.

A bejegyzés kategóriája: gazdaság, informatika, művelődés
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.