„Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára „A PPP helyzete a hazai felsőoktatásban” címmel tartott előadást „A helyét kereső oktatás” című kerekasztal-megbeszélésen 2011. március 18-án, a Nyíregyházi Főiskolán.
A kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár szavaiból nyilvánvalóvá vált, hogy a közcélú fejlesztéseket magántőke bevonásával megvalósító PPP a legdrágább finanszírozási formák egyike. Az ilyen konstrukciók felülvizsgálata a Széll Kálmán Tervnek legfontosabb célkitűzéséhez, az adósságveszély elhárításához szorosan kapcsolódó feladat.
Az államtitkár a hazai PPP-konstrukciók általános jellemzőjeként említette, hogy a közös kockázatviselés helyett szinte kizárólagos az állam felelőssége. Az eddigi vizsgálatok szerint valamennyi beruházás összege jóval magasabb annál a költségnél, amennyibe a fejlesztés kizárólag állami megvalósítás esetén került volna. Sem a transzparencia nem érvényesült, sem valódi monitoring rendszer nem működött, a projektek ellenőrzése hiányos volt, vagy meg sem történt. Gyakori hiba, hogy elmaradt a magánbefektetők-kivitelezők érdemi versenyeztetése és a központi ellenőrzés, gyenge minőségű a kivitelezés és eltúlzottak a méretek, drága és nem hatékony az üzemeltetés. Mindezek következtében a megrendelő állam akár a háromszorosát is törlesztheti annak az összegnek, amennyibe a beruházás kerül.
A Magyarországon futó mintegy 100 állam által finanszírozott PPP-program több mint fele oktatási intézményhez kötődik. 54 egyetemi és főiskolai épület, kollégium létesítését készítették elő, kezdték meg vagy fejezték be az elmúlt években. Elsősorban vidéki főiskolákon épültek kollégiumi férőhelyek a valós igények felmérése nélkül, teljesíthetetlen hallgatói létszámmal kalkulálva. A kerekasztal-megbeszélés helyszínéül szolgáló nyíregyházi főiskola három PPP projektben is érintett.
Hegmanné Nemes Sára tájékoztatást adott arról is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkezdte a szerződések újratárgyalását. A tárca minden, az állam számára előnytelen, gazdaságtalan megállapodást a következmények felelős mérlegelése után megszüntet. A cél a valós értéken történő elszámolás, a kockázatos projektek független igazságügyi szakértők által megállapított beruházási értéken történő kiváltása. A legfontosabb törekvés az, hogy a fejlesztések állami beruházásként, elsősorban uniós forrásokat bevonva történjenek meg, és hogy ésszerű alapokra kerüljön a beruházások üzemeltetése.”
Forrás:
„A PPP helyzete a hazai felsőoktatásban”, EuroAstra, 2011. március 19.
