Skip to main content
közigazgatás: magyarközigazgatási informatikatávközlés

Nyitray Zsolt interjú aktuális kérdésekről

Szerző: 2011. március 31.április 2nd, 2011No Comments

„… Korábban úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió az optikai hálózatokat kívánja támogatni. Ilyen fejlesztésekre kerülhet tehát sor ebből a keretből?
– Az én olvasatomban az EU valóban az optikát preferálja, de azóta körbenéztünk, és vannak, akik ezt másként értelmezik. A pályázatoknál ezért teret engednénk a vegyes megoldásoknak, nyilván azzal, hogy ez ne valamilyen szedett-vedett megoldás legyen és kompatibilis legyen minden egyéb hálózattal…

Mennyit különítenek el a szélessávú fejlesztésekre?
– Az első körben idén 12 milliárd forintot írunk ki a pályázatra a korábbi Gazdasági Operatív Program forrásaiból; de lesz még egyéb állami forrás is.

Mennyiben más ez a koncepció a korábbi kormányok által meghirdetett Digitális Közműhöz képest?
– A Digitális Közmű koncepciónak az volt az előnye, hogy beszédtémává tette a kérdést; hogy maga az elképzelés mennyire volt reális, abba ennyi idő távlatából már nem mennék bele. Ha előveszem az akkori nyilatkozataimat, akkor azt mondtam, hogy legyen a fejlesztés technológiasemleges, és gondoljuk át a költségeket, mivel akkoriban 150 milliárd forintot terveztek erre költeni.

Azt is mondtuk, hogy töltsük meg az egészet tartalommal: kevés, ha létrejön egy ilyen típusú infrastruktúra, de fontos, hogy azon mit tudnak használni a polgárok; például a távmunka, távoktatás lehetősége megjelenik-e. Különösen a távmunka lenne fontos, a munkahely-teremtés ugyanis kulcskérdés a kormányzatnak.

Ehhez kapcsolódik, hogy a digitális átállás elhalasztása kapcsán…
– Itt álljunk is meg egy pillanatra, mivel szerintem a halasztás eléggé félre lett értelmezve, még ha nem is az értelmezőknél volt a gond, mivel a 2015-ös végpont végülis kiolvasható a törvényből. Az előző kormány nem tett semmit a digitális átállás előkészítése érdekében, holott tudta, hogy ez egy fontos és határidős feladat.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar kormánynak egyértelmű célja, hogy minél gyorsabban, de biztonságosan megvalósuljon a digitális átállás. Ehhez két dolog fontos: egyrészt, hogy meglegyen a lefedettség, másrészt, hogy a dekóderek rendelkezésre álljanak, amelyek lehetővé teszik, hogy a polgárok tudjanak tévét nézni.

Az előző kérdésre visszatérve: a digitális átállás kapcsán felszabaduló, valamint a többi hasznosítható frekvencia értékesítésével kapcsolatban megszületett már a menetrend?
– Az az álláspontom, hogy a frekvenciáknak minél hamarabb hasznosulniuk kell. Különböző frekvenciákról beszélünk, így például a 450 megaherzes tartományról, a 900 MHz adatcélú felhasználásáról, és a későbbiek folyamán a digitális hozadékról, amely tartomány a negyedik generációs LTE mobil szélessávú hálózatnak lehet az alapja. A frekvenciákat nem szabad hagyni parlagon heverni, de a kérdést összességében kell kezelni a szélessáv-fejlesztési programmal és egyéb fejlesztésekkel. Abban bízom, hogy a lehető legrövidebb időn belül döntés születik a pályázatokról.

A decemberben felállt Kormányzati Informatikai Ügynökség és a Kopint-Datorg Zrt. között mi a munkamegosztás?
– Az állami tulajdonban lévő Kopint-Datorg üzemeltetéssel foglalkozik, a KIFÜ pedig állami és EU-s projektek projektmenedzsere, gazdája lesz; utóbbi nem új szervezet, hanem a Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ utódjaként hoztuk létre. Korábban a nagy informatikai projektek teljes bekerülési költségének 8 százaléka elment projektvezetésre. Ha minden ilyen típusú fejlesztést egy kalap alá hozunk, akkor jelentős összeget, akár több százmillió forintot spórolhatunk.

A konszolidáció kapcsán egy közös közigazgatási adatközpont létrehozását is tervezik. Ez mikorra valósulhat meg?
– Még ebben a ciklusban, minél előbb meg kívánjuk ezt valósítani, de erről egyelőre még nem mondanék többet; még folyik a teljes infrastruktúra feltérképezése, átvizsgálása.

Már több alkalommal nyilatkozott az állampolgári kártyáról, amely többek között kiváltaná a személyit, adókártyát, tb kártyát, jogosítványt és minden egyéb chipkártyát. Mi ennek a határideje?
– Most hány kártya van Önöknél? Gondolom, van egy pár… Egy csomó európai országban ez már működik, hogy ezeket egységesítették. Természetesen még kérdés, hogy az adatvédelmi biztos ehhez mit szól, és alkotmányosan hogyan oldható meg a szabályozás. Technológiailag lehetséges az adatok elszeparálása, tehát miért ne oldanánk meg egy kártyával, amit lehet? 2012 végén, 2013 elején szeretnénk ezt megvalósítani.

Az e-kormányzat terén milyen beruházások lesznek még azok, amelyek látványos változást hozhatnak a mindennapokban?
– A kormányablakok már megnyíltak, amelyek lehetővé teszik az egyablakos ügyintézést, ami egy nagyon fontos közigazgatási stratégiai döntés volt. Lehet, hogy az elején vannak döccenők, de az a lényeg, hogy elindult, és biztos vagyok benne, hogy majd csiszolódik, és jól fog működni ez a rendszer.

Ha a cselekvési tervből egy példát akarnék kiemelni, az a közlekedés ésszerűsítése. Ezt elő lehet idézni infokommunikációs eszközökkel: integrált menetjegy, e-útdíjfizetés, hogy csak pár fejlesztési lehetőséget mondjak. De mondjuk az energiafelhasználás ésszerűsítése terén is vannak lehetőségek, mint például az intelligens mérőóra-leolvasás (smart metering) elterjesztése; itt is rengeteget lehetne spórolni.”

Forrás:
Nyitrai Zsolt: 12 milliárd forint jut szélessávú fejlesztésekre, Bitport.hu, 2011. március 31.