„A közbeszerzési törvényben több helyen hiányoznak az átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító garanciák, illetve nem egyértelműek a döntési jogkörök – áll a Transparency International Magyarország (TI) legújabb felmérésében. Eszerint a vizsgált közbeszerzési ajánlatkérők átlagban a költségvetésük közel 10 százalékát költik el a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseken keresztül.
A Transparency International Magyarország (TI) felmérésében a Közbeszerzési Tanács (KT) működését is bírálta. Szerintük a KT feladatai kapcsán megállapított hiányosságok legfőbb oka, hogy a törvényben foglalt kötelezettségeit kifejezetten szűken értelmezte és nem lépett fel proaktív módon a jogfejlesztés és a jogalkalmazás elősegítése érdekében. Az intézményrendszer azonban nem tehető önmagában felelőssé a rendszer korrupciós mechanizmusaiért, hiszen a problémák mögött egy összetettebb államigazgatási problémakör húzódik meg.
„Az intézmény újragondolásakor a legfontosabb feladat a jogorvoslati fórum kormánytól való függetlenségének biztosítása, a jogegységesítési folyamatok támogatása, az ellenőrzési rendszer felülvizsgálata és a piac igényeihez igazodó, a jogalkalmazást elősegítő szolgáltatások nyújtása, illetve az elektronikus közbeszerzés bevezetésének felgyorsítása. Az egyes feladatokat külön-külön megvizsgálva kell eldöntenünk, hogy azokat milyen intézményi struktúra segíti a leghatékonyabban és ahhoz kell a megfelelő jogköröket kialakítani, illetve a szükséges kapacitást biztosítani” – mondta Tausz Péter, a kutatás vezetője.
A kutatás több garanciális intézményt is vizsgált, melynek keretében 24 ajánlatkérő 2009. évi közbeszerzéseit tanulmányozta a szervezet. Az ajánlatkérők – így például az önkormányzatok – számos esetben nem tartották be nyilvánosságra hozatali kötelezettségeiket és több esetben rendszerszintű visszaéléseket lehetett kimutatni.
A kutatás szerint a vizsgált ajánlatkérők átlagban a költségvetésük közel 10 százalékát költik el a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseken keresztül. Ezek a nemzetgazdasági szinten igen jelentős összegű beszerzések egy teljesen szabályozatlan eljárás keretében valósulnak meg, ami komoly korrupciós kockázatot jelenthet.”
Forrás:
Rendszerszintű visszaéléseket lehetett kimutatni a közbeszerzésekben, Világgazdaság, 2010. április 18.
