„Sehol sem támogatná az államosítást?
Lehetnek olyan területek, ahol a nagyobb állami szerepvállalás azt jelenti, hogy az állam átveszi a fenntartást. Ilyen feladat lehet például a kollégiumi ellátás biztosítása, a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátása, de a szakképzés esetében is indokolt lehet az állami, vagy legalább a regionális fenntartás. Abban, hogy fő szabályként maradjon meg az önkormányzati fenntartás, a Fidesz és a KDNP oktatáspolitikusai egyetértenek.Mi az ellenerő?
A Széll Kálmán-terv „spóroljunk, ellenőrizzünk, kontrolláljunk mindent” szemlélete – és az, hogy a rendszert ehhez alakítsuk. Nem vitatom, hogy a közpénz felhasználását ellenőrizni kell. De azt igen, hogy egy ilyen bonyolult struktúra nagyon cizellált szemléletet igényel: az élet színes gazdagságát nem lehet az ellenőrök kaptafájára húzni.Érdekes, amit mond, mások teljesen más kérdések kapcsán ugyanezt mondták: egyfajta „mindent ellenőrizni, kontrollálni akarást” éreznek a Fideszben. Mitől ez a mentalitás?
Az állam újraszervezésének szakaszában vagyunk. Hiszen ez az állam és a közigazgatási rendszere szétesett a Gyurcsány-korszakban, újjá kell szervezni, átláthatóvá, ellenőrizhetővé tenni. De a magyar közigazgatásban mindig is volt egy erős hajlam a centralizálásra. Valószínűleg minden szereplő úgy gondolja, ha nem lennének a helyi központok, minden rendben menne, és csak az ő ellenérdekeltségük és feudális viszonyaik miatt megy döcögve a szekér: ez a mindenkori központi közigazgatás attitűdje. Még csak azt sem mondom, hogy nincsenek riasztó ellenpéldák, de azért ez már egy a választók által ellenőrzött közigazgatás.”
Forrás:
Pokorni Zoltán a Széll Kálmán-tervről: „spóroljunk, ellenőrizzünk, kontrolláljunk mindent”, Kósa András, Hírszerző, 2011. április 15.
