közigazgatás: magyar

Hivatalok végnapjai? – Önkormányzati átalakítás kérdőjelekkel

Szerző: 2011. május 29.No Comments

Megkérdőjelezett átalakítások
Az önkormányzati törvény módosításáról kiadott koncepció egyik meghatározó eleme, hogy az önkormányzatokat, illetve hivatalaikat “tehermentesíteni” akarják az államigazgatási ügyektől, mert a készítők szerint legtöbb helyen felkészületlenek erre és igazán nem is lenne dolguk. Úgy vélik, hogy a jegyzőkhöz, illetve hivatalaikhoz jelenleg tartozó 4000-4500 hatáskör kétharmadát a 2013. január 1-jén felálló, közvetlen államigazgatási szervezetként működő járási hivatalokhoz kellene áthelyezni. Az egyes ügyek, ügycsoportok mellett olyan önálló egységek kerülnének el a nagyobb hivataloktól is, mint az okmányirodák, az építési hatóságok és a gyámhivatalok.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) több oldalról is vitatja a lépés indokoltságát és realitását. Szerintük az államigazgatási hatósági ügyek többségének járási hivatalhoz történő telepítése csak megfelelő feltételek teljesülése esetén támogatható, így különösen az e-közigazgatás valóságossá tétele, valamint a megfelelő közösségi közlekedés biztosítása esetén. Garantálni kell azt is, hogy a helyi érdekeltség és kontroll (például az építési engedélyezési eljárás során) érvényesülni tudjon – fogalmaz a Schmidt Jenő elnök és dr. Zongor Gábor főtitkár által jegyzett szerdai anyag. De eleve vitathatónak tartják azt a feltételezést is, hogy az állam olcsóbban és jobban tud ellátni még közszolgáltatási feladatokat is, mint az önkormányzatok.
A belügyminisztériumi koncepció szerint “az új rendszerben csupán a 2000 főt meghaladó lélekszámú települések önkormányzatai rendelkezhetnének önálló hivatallal”. A hivataltalanított településeken “az ügyintézés a testület mellett működő (a testület méretével arányos, pár fős) iroda közvetítésével, valamint a helyben működő informatikai hálózaton keresztül történne”.

A Tállai András államtitkár által jegyzett tervek nemcsak az önkormányzati szövetségeknél, hanem az érintett helyi vezetőknél is kicsapták a biztosítékot.
A Balatoni Szövetség felügyelőbizottságát vezető Balassa Balázs például a szövetség fellépését szorgalmazta a koncepció hibáival szemben. A szigligeti polgármester óriási veszélyeket lát abban, ha most pusztán az állandó lakosság száma alapján döntenek arról, hol milyen apparátus lehet a végrehajtásra. Egész más egy zártan működő település, mint egy üdülőhely, ahol az év jelentős részében a feladatok sokszorosukra duzzadnak az üdülőtulajdonosok miatt, akik nem szerepelnek jelenleg semmiféle számításokban. A Balaton turisztikai jövője szempontjából elfogadhatatlan, hogy ilyen drasztikusan átalakítsák az önkormányzati rendszert a régióban – állítja a polgármester.

Ambrus Tibor csopaki polgármester szerint eleve tisztázni kellene, hogy egy üdülőhelyen mit is jelent a kétezer fős határ.
– Csopakon jelenleg 2060 fő körül van az állandó lakosság száma, de ha az életvitelszerűen itt lakókat nézzük, valamivel 2000 alatt lehetünk, a nyári szezonban pedig 7-8 ezren vagyunk.
A csopaki polgármester most még óvna a vitáktól, ugyanakkor javaslatai lennének neki is.
– Egy önkormányzat erejét a létszámtól függetlenül is lehet mérni: fenn tud-e tartani önálló hivatalt, iskolát, óvodát, tud-e folytatni jövedelemtermelő tevékenységet, és még sok egyéb kérdést kellene vizsgálni ahhoz, hogy a lakosságszámtól függetlenül a település helyzetét, erejét, lehetőségeit meg tudjuk ítélni.
Mivel pillanatnyilag egyedüli tényként a Belügyminisztérium által kiadott koncepciót tekinthetjük, maradjunk annál. Megnéztük, mit is jelentene a jelenlegi helyzethez képest, ha a koncepció mai szövegére alapoznák az új törvényt.

Veszprém megyében jelenleg a 217 település közel felében, 107 helyen működik hivatal. Közülük 24 önállóan lát el egy-egy községet, 68 településen működik körjegyzőség, 12 városi hivatal saját ügyeit intézi, további három város hivatala négy községi önkormányzatot is kiszolgál, a maradék 106 település ügyeit a körjegyzőségek intézik.
A Központi Statisztikai Hivatal Helységnévtárának 2010. január 1-jei adatai szerint a 217 település közül 25-ben laknak kétezernél többen, ahol a megye 360 ezres lakosságából 250 ezer fő él. A 15 városon kívül 10 falu – Pétfürdő, Hajmáskér, Csabrendek, Szentgál, Nemesvámos, Öskü, Úrkút, Ősi, Litér, Szentkirályszabadja – tartozik a kétezresnél nagyobbak csoportjába.

A KSH 2010-es adatai szerint a jelenleg önálló hivatalt működtető települések közül nem tehetné ezt meg 2013-tól Alsóörs, Aszófő, Badacsonytördemic, Balatonakali, Balatonfőkajár, Balatonszepezd, Balatonudvari, Balatonvilágos, Borzavár, Csopak, Felsőörs, Hárskút, Nyirád, Papkeszi, Porva, Révfülöp, Szőc, Takácsi. De nem maradhatna fenn a körjegyzőségek jelentős része sem a mai formában, mert a társult községek összlakossága sem éri el a 2000 főt.
Tállai András szerint egy közös önkormányzati hivatalt 6-8 település fog majd alkotni. Más oldalról nézve egy-egy kistérségben 3-4 ilyen közös önkormányzati hivatal lehet, bár véleménye szerint egy is elég lenne.

Nyer is, veszít is a megyeszékhely
Az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatos, a Belügyminisztérium által közzétett koncepcióvázlat szerint kiemelten kellene kezelni a megyeszékhelyként funkcionáló megyei jogú városokat.

Ezeknek a városoknak a döntéskörébe kerülhet az egészségügyi és szociális feladatokat ellátó intézmények fenntartása, valamint marad a jelenlegi feladataik nagy része. A koncepció a megyék jövőjével foglalkozó résznél felvázolt három alternatíva közül kettőben még ennél is tovább bővítené a megyeszékhelyi feladatokat, mert az összes, eddig megyei intézmény fenntartását nekik adná át. Igaz, az államigazgatási feladatok a megyeszékhelyek önkormányzataitól is a járási hivatalokhoz kerülnének. Jelentősen csökkenne a szerepük azzal is, ha az oktatási intézmények béreinek közvetlen finanszírozásával a pedagógusok állami hatáskörbe kerülnek. A megyei jogú városok vezetőinek szombati gyűlésén kiadott állásfoglalás alapján úgy tűnik, a megyétől nekik szánt feladatkörökkel nem elégednek meg, a jövőben is meg akarják tartani az államigazgatási feladatokat, köztük az okmányirodák, építési hatóságok működtetését.”

Forrás:
Hivatalok végnapjai? – Önkormányzati átalakítás kérdőjelekkel, Győrffy Árpád, naplo-online.hu, 2011