közigazgatás: magyar

Navracsics Tibor a kormányról

Szerző: 2011. június 7.No Comments

„- Bevált a jelenlegi kormányzati struktúra az elmúlt egy évben, vagy néhány dolog másképp működik, mint ahogy azt előre elképzelték? Miniszterekben, struktúrában várható változás?

– A személycserék szükségességének megítélése a miniszterelnök kompetenciája, mint ahogy az is, hogy a kormányzati szerkezet működéséről a végső értékelést megadja. De az elmúlt egy év eseményei azt igazolják, hogy jól működött a struktúra. A május végi áradások kezelésétől a vörösiszap-katasztrófán keresztül elég sok természeti csapásban volt részünk, és a gazdasági válság kezelése, illetve az alapvető szerkezeti átalakítások elindítása is csak ezzel a koncentrált, összehangolt kormányzati tevékenységgel volt lehetséges.

– Amikor a miniszterelnök tavaly áprilisban bejelentette, hogy kormányfő-helyettesként a kormányzati munka összehangolása lesz a feladata, abból az derült ki, hogy a napi kormányzati ügyekért fog felelni, a kormányfőnek pedig a fontosabb stratégiai kérdések maradnak. Ez valósult meg a gyakorlatban is?

– Úgy gondolom, hogy nagyjából igen. Részben definíció kérdése is, mit tekintünk stratégiai jellegű döntésnek, de az elmúlt egy évben nagyon sok ilyet kellett meghoznunk. Egy ciklusnak mindig az első éve az, ami rendkívül fontos, ami a karakterét is adja a hátralévő éveknek, meghatározza, meddig tud egy kormány eljutni, mibe tud belekezdeni. Az első 12 hónap alapján már lehet látni az irányait egy kormányzat lépéseinek.

– Mégis az elmúlt évben egy külső szemlélőnek nem volt látványos, hogy ön hangolja össze a kormányzati munkát.

– Ez sosem látványos, ez gépészmunka. De hát ezt is el kell végeznie valakinek.

– Sokszor úgy tűnt, ezt is inkább a kormányfő fogja össze. Az áramátvételi rendszerről a Bencsik János energetikai államtitkár és Lázár János frakcióvezető közti vitában például Orbán egyeztetett.

– Szerintem ez nem kormányzati koordinációs kérdés, hanem stratégiai jellegű: itt politikai döntést kellett hozni egy meglévő rendszer esetleges átalakításáról. Úgy gondolom, hogy a kormányzati koordináció inkább a minisztériumok közös cél érdekében történő együttműködését jelenti. Ilyen feladat például a Széll Kálmán-tervvel kapcsolatos előterjesztések összehangolása, elkészítése, a minisztériumok közötti viták kezelése. Annak elősegítése, hogy egy-egy szerteágazó szempontrendszerű vita egy előterjesztésben összeálljon, aztán így juthasson be a kormány, majd később a parlament elé. Ezt nevezném a kormányzati koordináció területének.

– A Széll Kámán-tervben vannak olyan javaslatok, amelyekhez jobban latba kellett vetnie a befolyását?

– Számos olyan téma volt, mint például a gyógyszerkassza kérdése, a Semmelweis-terv, különböző egyéb törvények előkészítése, amelyek közös munkával alakultak ki. De szükség volt az egyeztetési folyamatra, hiszen sok esetben meglévő és működő rendszereket akarunk teljes egészében átalakítani.

– G. Fodor Gábor, a Századvég kutatási igazgatója egy nemrég megjelent tanulmányában arról ír, hogy a minisztériumokon kívül létrejött egy “láthatatlan kabinet”, amely a politikai kreativitás központja, élén Orbán Viktorral. Mit gondol erről?

– A politikának ez egy állandó velejárója, és állandó témája az újságíróknak is, hogy a formális struktúrák mellett léteznek-e informális struktúrák, mint korábban az úgynevezett hatos fogat az előző Orbán-kormány idején, de az MSZP esetében is vannak ilyen találgatások, hogy kik tartoznak a még szűkebb körbe. Mindig létezik informális része is a politikának, amely bizonyos tekintetben érintkezik, vagy átfedésben van a formális résszel. Nehéz általánosságban beszélni arról, hogy hol születnek a lényeges döntések.”

Forrás:
[origo.hu], 2011. június 6.