közigazgatás: magyar

“Ha csak dísznek kellek, nem folytatom tovább”

Szerző: 2011. július 4.No Comments

„- Közleményben tiltakozott a múlt héten a közigazgatási tárca tervezete ellen, amiért az a jelenlegi szakombudsmanokat megszüntetve, az alapvető jogok biztosának helyettesévé tenné a jövő nemzedékek biztosát. Ez már az alaptörvény első, tavasszal megjelent változatában is így szerepelt, miért nem akkor tiltakozott?
– Akkor is tiltakoztam, de a tiltakozás hangsúlya akkor egy sokkal lényegesebb ponton volt: az egészséges környezethez való jog ugyanis nem szerepelt a tervezet első változatában. Mire eljutottunk az alaptörvény normaszövegéhez, addigra szerencsére nagyon sok minden megváltozott. Sőt szinte várakozásainkon felüli volt, hogy három ponton, a nemzeti hitvallásban, az alapvető rendelkezések között és a közpénzügyi fejezetben is említésre került a jövő nemzedékek iránti felelősség. Itt tehát, úgy érzem, megnyertük, amit meg lehetett nyerni.

– Ha fenntarthatósági szempontból összességében előnyére változott is az alkotmány, az ombudsmani struktúra egyszerűsítése, a jelenlegi szakombudsmanok megszüntetése benne maradt az elfogadott szövegben. Az ellen akkor miért nem emeltek szót?
– Az első, márciusi változathoz képest, amely csak általános helyettesekről írt, az elfogadott verzióban szereplő struktúrával nekem nem volt bajom, az engem ugyanis nem érdekel, hogy az áll-e a névjegyemen, hogy ombudsman, vagy csak helyettes. Ebből nem csinálok hiúsági kérdést. A lényeg, hogy legyen önálló legitimációnk és feladatunk, és az alaptörvényben ez a kettő benne volt. Ehhez képest csodálkozunk rá a közigazgatási tárca tervezetére, amelyben már az áll, hogy a “főbiztos” a munkáltatója a két helyettesnek. Ráadásul a jövő nemzedékekkel kapcsolatos, az alaptörvényben részletesen felsorolt jogköröket és feladatokat is elvette a tervezet, vagyis így, az alapvető jogok biztosának súlytalan és eszköztelen helyetteseként a környezetvédelemi ügyek felelősének már nem nagyon lesz mozgástere. Ezekkel a változtatásokkal – ha így maradnak – visszalépünk a zöldbiztosi poszt létrehozása előtti rendszerhez. 2007 óta a jövő nemzedékek biztosának például perindítási lehetősége van, vagy önkormányzati terveket, településrendezési koncepciókat véleményezhet. Több ezer hektárnyi zöld területet tudtunk ezzel az elmúlt három évben megmenteni, a tervezet szerint azonban ezek az eszközök a biztost már nem illetnék meg.

– Az világossá vált ön előtt, hogy ha az alkotmány erősen kiáll a jövő nemzedékekért, akkor mi indokolja a védelméért működő intézmény visszafejlesztését?
– Nem tudom, sok tényező lehet mögötte.

– Esetleg gazdasági okok, mert beruházásokat lassít vagy lehetetlenít el az ombudsman?
– Ez jó találat, igen. Bár hozzátenném, a környezeti követelmények csökkentésétől még sehol nem lett virágzóbb a gazdaság.

– Az egybiztosos rendszer önmagában még nem indokolná, hogy ha helyettesként működik is a jövő nemzedékek ügyének felelőse, megfosszák a hatásköreitől is.
– Egyetértünk. Ez valóban túl lett spilázva. Egye fene, legyen egységes irányítás alatt a hivatal, a többi azonban nem magyarázható racionálisan. Szabó Máté a hatékonyságra hivatkozva kezdeményezte az átalakítást, pedig azzal sosem volt gond, nézzék csak meg bármelyik év statisztikáit. Nagyon rossz üzenet lenne, ha elvennék a jelenlegi hatásköröket, és a stábot sem lenne szabad bántani. A munkatársaink harmada például nem jogász, hanem egy-egy terület szakértője – környezetgazdász, vegyészmérnök vagy biológus – hiszen ahhoz, hogy egy-egy környezeti konfliktusra megfelelő választ adjunk, egészen speciális képzettségre van szükség. Hogy fogja az ilyen ügyeket, kérdezem én, az általános biztos megoldani a maga alkotmányjogi hátterével és szakértőivel? De igaz ez az adatvédelmi és a kisebbségi biztosra is. Ahhoz, hogy ilyen speciális ügyekkel egyetlen ember képben legyen, nem ombudsman, hanem egy superman kell.

– És ön szerint miért merült fel az, hogy központilag osszák el a hivatalhoz befutó panaszokat ahelyett, hogy eleve a terület felelőséhez kerülnének?
– Nem tudom, de minden ellene szól. Vannak sokszor kényes ügyek, nagyon nagy baj lenne, ha valaki, aki nem a környezetvédelemmel kel és fekszik, akár ismerethiány, akár más miatt azt mondhatná ezekre, hogy akkor inkább hagyjuk.

– Régóta beszélik, hogy az egybiztosos rendszer erőltetésétől függetlenül is tapintható a feszültség a hivatalban Szabó Máté és a szakombudsmanok között. Tényleg nem beszélnek egymással?
– Kállai és Jóri úrral rendszeresen beszélek, Szabó Mátéval kétségkívül már kevésbé. Ettől függetlenül az, hogy sörözni esetleg nem szívesen mennék el valakivel, akivel együtt kell dolgoznom, a munkában nem zavar.

– A kormány tervei szerint eredeti mandátumuk lejártáig a struktúraváltás után is helyükön maradhatnának a mostani ombudsmanok. Vállalná a folytatást a megváltozott feltételekkel?
– Ha tudok, ha engednek dolgozni, akkor vállalom, már csak a kollégáimmal szembeni felelősségem miatt is, de ha csak egy díszhelyettesnek kellek, akkor jobb dolgom is akad. A KIM tervezetében az alkotmánnyal szemben már nem az áll, hogy a biztos ellát különböző feladatokat, hanem csak hogy figyelemmel kísér bizonyos területeket. Ez nagyon nagy különbség, és nem azt vetíti elő, hogy a jelenlegi módon folytathassam tovább.”

Forrás:
“Ha csak dísznek kellek, nem folytatom tovább” – interjú Fülöp Sándor zöldombudsmannal, Joó Hajnalka, [origo], 2011. július 1.