Skip to main content
gazdaságinformatika

IVSZ Védjegy

By 2011. október 12.október 15th, 2011No Comments

„Tájékozódási pontnak szánja az ügyfelek számára és piaci tisztulást remél az IVSZ védjegytől az Informatikai Vállalkozások Szövetsége. Ezzel együtt az érdekképviseletnek és a cégeknek is sokat kell még tenniük, míg a tervek valóra válnak.

Magyarországon ma több mint ezer kis-, közepes és nagyvállalat – valamint nagyjából kétszer ennyi önfoglalkoztató, egyéni vállalkozó – él abból, hogy informatikai termékeket, megoldásokat, szolgáltatásokat értékesít. Természetes, hogy ennyi vállalkozás között vannak olyanok is, amelyek az üzletszerzést és a profit kitermelését minden más szempont elé helyezik. No de honnan lehet megtudni, hogy melyek ezek?

Fogódzók nélkül
A vevői oldalnak – különösen, ha kisebb cégekről van szó – a legtöbb esetben semmilyen támpontja sincs arra nézve, mire számíthat a szállítótól, mondja Ambrus Zsolt, az IVSZ főtitkára. Megnézheti a cég honlapját, jó esetben láthat ott néhány ügyfél-referenciát, rákereshet a cégjegyzékben, de többnyire kénytelen arra hivatkozni, amit a szállító magáról állít…

Nem sok fogódzót jelentenek az ISO-minősítések sem: azok a vállalatok belső folyamatairól szólnak, azt igazolják, hogy a vállalat rendelkezik írásba foglalt folyamatokkal, és azokat be is tartja.
Arról viszont semmit nem mondanak, hogy milyenek ezek a folyamatok, és azok eredményeképpen milyen minőségű termék vagy szolgáltatás születik, nem árulnak el semmit a vállalkozás piaci tapasztalatairól, a vevők elégedettségéről.

Tájékozódik a vevő
Pontosan erről akar tájékoztatni az első jelentkezőknek most szeptemberben odaítélt IVSZ védjegy – mondja Ambrus Zsolt. A védjegy elnyeréséhez szigorú feltételeknek kell megfelelni (lásd keretes írásunkat). A szervezet hosszabb távon azt várja a védjegytől, hogy hozzájárul a piac tisztulásához, például segít kiszűrni a főtitkár által csak „egynyárinak” nevezett cégeket. Ezek olyanok, amelyek csak egy-egy projektre állnak össze, a piac- és üzletszerzés érdekében árban jócskán aláígérnek a többi piaci szereplőnek, irreális árháborút robbantva ki, és ha nyernek, jól-rosszul elvégzik a munkát, majd sok esetben csődöt jelentenek és felszívódnak. „Az ilyen, múlt és tapasztalat nélküli cégekkel szemben szeretnénk megkülönböztetni a komolyan vehető tagszervezeteinket” – hangsúlyozza Ambrus Zsolt.

Ugyanakkor talán nem szándékolt mellékhatása a védjegynek, hogy nehezebb helyzetbe hozzák a start-up vállalkozásokat. A szabályok értelmében ezek ugyanis három évig nem pályázhatnak a védjegyre, még akkor sem, ha tőkeerős befektetők állnak mögöttük, vagy ha olyan szakemberek alapították, akik más cégeknél már bizonyították rátermettségüket.

Kiemelkedni
A vevői szempontok mellett a védjegyet elnyerő cégek számára az általa megszerezhető üzleti előnyök sem mellékesek. Az elsősorban a közszféra számára dolgozó, informatikai tanácsadást kínáló eGov Kft. például azt reméli tőle, hogy kiemeli a kisvállalkozásnak minősülő céget a vetélytársak közül. A csökkenő állami megrendelésekért nagyon sokan pályáznak – ilyenkor nagyon jól jön bármilyen plusz, amely az egyik szereplőt kiemeli a többiek közül, mondja Mészáros Nóra tanácsadó.
Ugyanakkor nem hiszi, hogy a közszférának szállító, többnyire közbeszerzéssel kiválasztott cégek között a védjegynek elő kellene segítenie a piaci tisztulást. „Ebben a szegmensben csak egyszer lehet tévedni. Ha a szállító nem időre vagy nem az elvárt minőségben teljesít, nem lesz második esély, hiszen a hibát nemcsak az ügyfél, hanem az adófizetők pénze is bánja. Nem is nagyon találkozni szakmailag hozzá nem értő céggel; inkább arról lehet szó, hogy egy bonyolult helyzetet a szállító nem tud kellő rugalmassággal és kreativitással kezelni. A védjegytől leginkább azt várjuk, hogy az igazán rugalmas, a problémákat jól kezelő cégeket minősíti majd” – fogalmaz a tanácsadó.

Megbízhatóság, ügyfél-elégedettség, piaci tapasztalat – emeli ki a védjegy által közvetített, általa legfontosabbnak tartott tulajdonságokat Siklósi István, a 4D Soft Kft. alkalmazásfejlesztésért felelős ügyvezető igazgatója. Ezeknek a közeljövőben még nagyobb szerepük lesz, mert a felhasználók lassan ráébrednek, hogy nem feltétlenül igaz az a sztereotípia, miszerint a piacon legelterjedtebb termékek a legjobbak. „A gazdasági válság miatt egyre többen gondolkodnak el azon, hogy mire is költötték eddig a pénzüket; ilyenkor pedig felértékelődik, ha egy cég megfelelő minőségben szállít, kiszámítható, hosszú távon is megbízható, és nem utolsósorban hajlandó saját érdekei elé helyezni az ügyfél érdekeit” – sorolja Siklósi István, milyen értékeket kívánnak hangsúlyozni az általuk is elnyert védjeggyel.
Ehhez még egy dolgot tesz hozzá Mészáros Nóra. A védjeggyel rendelkező kisebb cégeknek kimondottan előnyös lehet, ha azt a nagyok is megszerzik maguknak. „Ha egy jól ismert vetélytársunk elnyeri a védjegyet, hivatkozhatunk az ügyfelek előtt arra, hogy pontosan ugyanolyan védjeggyel rendelkezünk mi is, tehát a megbízhatóságot, piaci tisztességet tekintve egy ligába tartozunk jó nevű konkurenciánkkal” – említ egy elsőre nem nyilvánvaló előnyt.
Persze még számos feltételnek kell teljesülnie, hogy a védjegy betöltse a szerepét. Talán az egyik legfontosabb, hogy csak az arra érdemesek használhassák.

Nem örökre szól
Pontosan ezért emeli ki az odaítélés feltételei közül Ambrus Zsolt, hogy a jelentkező céget más piaci szereplőknek, vetélytársaknak is ajánlaniuk kell. „Legjobban a vetélytársai ismerhetnek egy céget, ők tudják megmondani, hogy kik a tisztességes szereplők és kik nem riadnak vissza némi etikátlan, tisztességtelen piaci praktikától. Ilyen értelemben is nagyon jó referenciapontnak számít a védjegy, hiszen birtokosáról az iparág többi szereplője állította ki a jó bizonyítványt” – emeli ki az IVSZ főtitkára. Az iparági kontrollt erősíti az is, hogy amikor az IVSZ védjegytestülete megítélte az elismerést, a nyertes vállalat(ok) neve(i) felkerül(nek) egy belső, csak a tagok előtt nyitott oldalra. A többi tagvállalatnak harminc nap áll a rendelkezésére, hogy kommentálják a jelölést és esetleg kifogásokat emeljenek az odaítélés ellen.

A hitelességhez tartozik az is, hogy a védjegyet visszavonják azoktól, akik érdemtelenné válnak rá. A védjegytulajdonosokat évente felülvizsgálja az IVSZ etikai bizottsága, és Ambrus Zsolt határozottan ígéri: ha valakivel szemben kifogások merülnek fel, vagy már nem teljesíti a feltételeket, visszaveszik tőle a védjegyet…”

Forrás:
Védjegy, Schopp Attila, IT Business, 2011. október 11.