„2011. január 1-jével hazánk minden megyéjében, így Győr-Moson-Sopronban is létrejött a kormányhivatal. Az alábbiakban az elmúlt egy év tevékenységét értékeljük.
…
– Milyen lehetőségei voltak a kormányhivatalnak arra, hogy az integrációt, amelyet az év elején el kellett kezdeni, zökkenőmentesen végrehajtsa? Milyen állapotokat tapasztalt akkor, amikor munkához látott, és milyen pazarlásokkal, anomáliákkal szembesült, amelyek az elmúlt években rakódtak rá a rendszerre?
– Minden egyes szakigazgatási szerv önálló hatalmi ág volt. Nemcsak Győr-Moson-Sopron megyében, de az egész országban. Nyilvánvaló, hogy az átalakítások, amelyeket végrehajtottunk, érdeksérelmekkel jártak, hiszen valamennyi funkcionális feladatot központosítottunk, és a kormányhivatal törzshivatalához kerültek. Ez azt jelenti, hogy a gépjárművezénylést, az ingatlanhasznosítást, a jogi perképviseletet, a humánpolitikai gazdálkodást már nem a szakigazgatási szervek látták el, hanem a kormányhivatal törzshivatala. Ez azzal járt, hogy bizonyos személyeknek nem a régi helyükre kellett menni dolgozni, hanem be kellett jönniük a törzshivatalba, és lényeges csökkent az a pénzügyi keret, amit saját maguk használhattak fel. Ennek következtében 2011-ben csak Győr-Moson-Sopron megyében több mint 500 millió forintot sikerült megtakarítani. Azokat a párhuzamosságokat, amelyek a rendszert jellemezték, kiszűrtük. Ezen a téren Győr-Moson-Sopron megyében nem volt rettenetes a helyzet, nem volt erős korrupció, de itt is találtunk olyan problémákat, amiket azonnal orvosolni kellett. Volt, amit vezetőváltással, volt, amit átszervezéssel sikerült megoldani, és nagyon erősen korlátoztunk olyan kiadásokat, amelyek korábban teljesen természetesek voltak. Ennek köszönhető, hogy a pénzügyi megtakarítások kiemelkedőek voltak, de sikerült olyan, szakmai színvonalat jelentősen befolyásoló átalakításokat is megoldani, amely által a polgárok úgy érzik, hogy az ügyintézésük könnyebbé és rövidebbé vált. Nem találkoztam egyetlen egy panasszal sem, amelyben azt kifogásolták volna, hogy egy ügy nem került határidőre, pontosan, korrekt módon elintézésre.– Mennyire volt nehéz, avagy könnyű az elmúlt évek rossz és hibás beidegződéseit, munkamorálját és bürokráciáját, átláthatatlan ügyintézését és ügykezelését feloldani és rugalmasabbá tenni?
– Őszintén be kell valljam, hogy nagyon nehéz volt. Voltak olyan szervezetek, amelyek 20 éve ugyanazzal a munkamódszerrel és személyi állománnyal végezték a feladatukat. Ők bizony nem könnyen fogadták el, hogy merőben más munkaritmusra és gondolkodásmódra kell átállniuk. Év végére azonban egyetlen egy olyan szakigazgatási szerv sem maradt a megyében, amely ne fogadta volna el az elvárásokat, vagy ne fogadta volna el azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztunk. Nyilván nem lehetett ezt erőnek erejével végrehajtani, hanem óriási türelmet kellett tanúsítani minden egyes vezetőnek, de ezt a türelmet sikerült nagyon humánusan gyakorolni, így nagyon kevés személyi sérelem volt, ami azt jelenti, hogy talán 3-4 olyan elbocsátás volt a több mint ezer fős állományból, akiktől közös megegyezéssel sikerült megválni. Vannak olyan kollégák is, akik már nem a korábbi helyükön dolgoznak, hanem más szakigazgatási szervnél tudják a tudásukat, tapasztalataikat kamatoztatni. Ezek nem voltak könnyű döntések, de minimális érdeksérelemmel ezeket végre tudtuk hajtani. Viszont azok, akik bejönnek a hivatalba, főleg a kormányablakba, azt látják, hogy egy fiatal, dinamikus, nagyon pozitív hozzáállású kollégák fogadják őket, és nincs olyan ügy, amiben ne kapnának segítséget, támogatást vagy tanácsot.– 2012. január 1-től a korábban megyei önkormányzat tulajdonában lévő intézmények átkerültek az államhoz, és a kormányhivatal diszponál felettük. Megyénkben hány ilyen intézményről beszélünk, és látni-e már, hogy a továbbiakban milyen környezetben, és feltételek között működhetnek majd tovább?
– Tizenhét intézmény került át a megyei intézményfenntartó központba a megyei önkormányzattól. Ha a múzeumokat nézzük, ez sokkal több kiállítóhelyet jelent, tehát Győrben, Sopronban, Mosonmagyaróváron, Kapuváron vagy Csornán nagyon sok olyan kiállítóhely van, például Nagycenk, ahol most egy pályázat fut. Nagycenk egyébként is az érdeklődés homlokterében van, hiszen szeretnénk a nagycenki kastélyt méltó körülmények között újra üzemeltetni. Visszatérve, rengeteg olyan objektum van, amit nekünk üzemeltetnünk kell. Ezeknél még nagy a bizonytalanság a dolgozók körében, mert minden egyes munkatárssal, aki az intézményeknél állományban van, nem tudtunk személyesen találkozni. A vezetőkkel egyeztettünk, s remélem, hogy ők képesek voltak rá, hogy megnyugtassák az embereket, hogy mindenkinek a munkájára ezután is szükség van, és számítunk rájuk! Sőt, én azt is remélem, hogy kicsit jobb anyagi körülmények között tudják majd folytatni a tevékenységüket, mert ott, ahol eddig nyolcórás munkát hatórás bérért végeztek, ott szeretnénk a nyolcórás bért visszaállítani. Ez nyilván nem lesz könnyű dolog, de itt is vannak olyan párhuzamosságok, amik a rendszerből adódtak, és amit a megyei önkormányzat a törvénykezési háttér miatt nem tudott kezelni. 2012-től nagyon sok minden megváltozik, és az intézményfenntartás tekintetében egy olyan centralizáció jön létre, amit a kormányhivatalok 2011-ben végrehajtottak. A humánerőforrás-gazdálkodás, a gépjárművezénylés itt is egy kézbe kerül, és nem kell mindenhol külön fizetni alkalmazottakat, kollégákat a rendszeren kívül. Újra hangsúlyozom, ez az átszervezés az elmúlt évben csak a kormányhivatalnál félmilliárd forint megtakarítást eredményezett, én úgy hiszem, hogy ez a módszer további több százmillió forint spórolást fog jelenteni a megyei intézményhálózat esetében is. Lesz olyan intézmény is – szinte már az év elejétől -, amely, hogyha meg tudunk egyezni például a győri önkormányzattal, akkor át fog kerülni a megyei intézményfenntartó központtól közvetlenül a megyeszékhelyhez, és nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy az év folyamán több ilyen intézmény is lesz. Előfordulhat az is, hogy több település vagy város saját intézményt ad át a megyei intézményfenntartó központ kezelésébe.– Az elmúlt években a megyei önkormányzat számára bizony komoly erőfeszítéseket jelentett a gyermekvédelmi-, a szociális-, a rehabilitációs- és az idősügyi központok, otthonok működtetése. Várható-e, hogy ezeknek az intézményeknek a működése, az ott lakók élete könnyebbé válhat a jövőben?
– Az első félévben még nem hinném, hogy nagy változások lennének, de a kormány fel fogja mérni, hogy milyen reális finanszírozási igények vannak a különböző intézményekben. Nem lehetett automatikusan egyenlőségjelet tenni a megye, és az országban működő más intézmények között, és a működtetést minden térség másképp oldotta meg. Most, hogy egyféle metódus szerint fognak a jövőben üzemelni, a kormányzatnak nagyon jó rálátása lesz, és ha kell, év közben is tudnak változtatni az előirányzatokon. Biztos, hogy az országban minden egyes ellátott, minden egyes rászoruló azonos színvonalú ellátást fog kapni. Sem Győr-Moson-Sopronban, sem mondjuk Szabolcsban, vagy Baranya megyében nem lesz különbség. Ez nehézséget is jelent, hiszen a megszokott munkamódszereken változtatni kell, de az biztos, hogy a rászorulók, legyenek akár a gyermekvédelemben, akár az idősgondozásban, nem részesülhetnek az átalakulások kapcsán gyengébb minőségű ellátásban.– Az idei év egyik legnagyobb feladata a járási rendszer kiépítése. Hol tart most ez a folyamat, és mikorra válik véglegessé, hogy hol, milyen feladatokat látnak majd el megyénkben a járásközpontok?
– A kormányhivatalokat irányító minisztériumot lekötötte a megyei intézmény-átadási folyamat, és decemberben nem maradt már erő és energia arra, hogy a járási rendszert társadalmi vitára bocsássuk. Viszont az elvi döntések megszülettek, így várhatóan Győr-Moson-Sopron megyében 7 járás fog kialakulni 2013. január 1-től. Ez az év szolgálja az átállásnak a lehetőségét, és az önkormányzati törvény változásával párhuzamosan a helyhatóságoktól az államigazgatási feladatok ki fognak kerülni a járási rendszer felállításával a járási hivatalokba. Ez egy óriási feladat lesz, mert folyamatosan kell majd egyeztetnünk a helyi önkormányzatokkal, és ezzel párhuzamosan fel kell készíteni az okmányirodai dolgozókat az államigazgatási feladatok ellátására, továbbá az önkormányzatoknál eddig államigazgatási feladatokat végző, vagy részben végző munkatársakat az egységes, nagyon határozott, korrekt és ügyfélorientált feladatellátásra. A kormányhivatal kollégái teljesen felkészültek erre a feladatra. Letettük a javaslatunkat, ahogy már említettem, mi 7 járási székhellyel szeretnénk Győr-Moson-Sopron megyében a járási rendszert üzemeltetni, és úgy érzem, hogy minden adottságunk megvan ahhoz, hogy ezt a munkát 2012-ben, 2013. január 1-i indulással tökéletesen elvégezzük.– Átalakul az egészségügyi ellátás, az oktatási intézmények is jó eséllyel még az idei évben állami kezelésbe kerülnek. Ebben az átalakulásban milyen feladatokat lát el a kormányhivatal?
– Kétfelé bontanám a kérdésre adott választ. Az egészségügyi intézmények az úgynevezett GYEMSZI-hez (Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) kerülnek, amely regionális feladatellátást fog biztosítani győri központtal. Ebben a megyei kormányhivatalnak nagyon jelentős szerepe lesz, hiszen az elhelyezésükhöz, a munkájukhoz komoly segítséget kell majd nyújtanunk. A feladatellátás kiterjed Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Veszprém megyére, valamint Komárom-Esztergom egy kis részére, egyszóval hatalmas terület tartozik hozzá. Főképp a koordinációban lesz a kormányhivatalnak nagy szerepe, és van még egy pluszfeladat, ami eddig nem jelentkezett: egy olyan egészségügyi védelmi bizottságot kell létrehozni, amelynek a kormánymegbízott lesz a vezetője. Hogyha az adott térségben valamilyen veszélyhelyzet lép fel, akkor a kormánymegbízottnak azonnali beavatkozásra lesz lehetősége. Ezáltal az egészségügyre is folyamatos rálátásom kell, hogy legyen. Az oktatási intézmények helyzete sokkal bonyolultabb feladatot jelent majd a kormányhivatalok számára. Mint ismert, 2012. szeptember 1-től az alap- és középfokú oktatási intézmények állami kezelésbe kerülnek, és a kormányhivatal lesz az üzemeltetőjük. A felkészülési folyamat zajlik, az oktatási főosztály, valamint a megyei pedagógiai intézet – utóbbi is átkerült a kormányhivatalhoz, illetve a megyei intézményfenntartó központhoz – felmérték az oktatási intézmények állapotát szakmai szempontból, de az eszközellátottság terén is. Nagyon bízom abban, hogy az átállás zökkenőmentes lesz, főleg azért, mert vannak olyan nagyobb települések, amelyek nagyon jól kiépített oktatási hálózattal rendelkeznek – kiemelném Győrt, Sopront és Mosonmagyaróvárt -, ahol komolyan fontolgatják, hogy abban a pillanatban, amikor arra lehetőségük lesz, visszaveszik ezeket az intézményeket üzemeltetésre. Remélem, hogy semmiféle konfliktus, nézetkülönbség nem nehezíti majd ezt a kérdést, s így az adott intézményekben tanuló diákok, a tanárok és a többi dolgozó sem fog semmit megérezni abból, hogy változik az üzemeltetője az iskolának. Ami viszont nagyon fontos és jó változás, és ezt a pedagógusok is kiemelik, hogy a szakmai munkának az ellenőrzése, felügyelete 2012. szeptemberétől meg fog valósulni. Ezt szintén a kormányhivatal fogja szervezni, és függetlenül attól, hogy ki lesz az adott intézmény üzemeltetője, a szakmai segítségnyújtást mi biztosítani fogjuk minden iskola számára.– Több mint tízezer ügyfél látogatott el tavaly a győri és a soproni kormányablakba. Elégedett-e a működésükkel, és várható-e, hogy a jövőben további kormányablakok nyílnak a megyében?
– A működésükkel elégedett vagyok, nemcsak én, de valamennyi vezető munkatársam. Az ügyintézésben dolgozó fiatalok nagyon magas színvonalon végezték a tevékenységüket. 2012-ben nem várható újabb kormányablak megnyitása, viszont 2013-ban, valamennyi járási székhelyen, és ha lehet, akkor minden városban szeretnénk kormányablakot nyitni, hogy a helyben élők ott tudják az államigazgatási feladatokkal kapcsolatban a hatósági ügyintézést lefolytatni. Egyszóval 2013-tól 11-12 kormányablak lesz a megyében, nyilván a legnagyobb ügyféltérrel Győrben, Sopronban és Mosonmagyaróváron fognak rendelkezni.– Rendkívül összetett munkát végeztek a kormányhivatalok az elmúlt egy évben. Lehet-e ezt a ritmust, ezt az ütemet folytatni, esetleg még magasabb fordulatszámra kapcsolni, és 2012 végére milyen eredményekkel lenne elégedett?
– Nemcsak lehetséges, de kell is nagyobb ritmusra kapcsolnunk, mert eddig csak az államigazgatási feladatokat szerveztük, koordináltuk, de idén január elsejétől a megyei intézmények működtetése is hozzánk tartozik, szeptembertől az oktatási intézmények is bekerülnek a kormányhivatalhoz, és 2013. januárjától a járási rendszer is ki fog épülni, és el fog indulni. Ezt csak sokkal intenzívebb munkával, nagyobb fordulatszámon tudjuk ellátni, de én bízom a kollégáimban, és látom azt az elkötelezettséget, azt az elszántságot, amivel képesek ezt a feladatot elvégezni. Felállt a stáb, mindenki a helyén van, mindenki tudja a feladatát. Csak azzal lennék elégedett, ha 2012 végén, 2013 elején azt tudnám mondani, hogy a járási rendszer rajtra kész, az oktatási intézmények megtalálták a helyüket, és a megyei intézmények, amelyek átkerültek hozzánk, zökkenőmentesen végzik a dolgukat, és minden megyei ellátott biztonságban van.”
Forrás:
Erős kormányhivatal bővülő hatáskörökkel Győr-Moson-Sopron megyében is, Nyugathír, 2012. január 6.
