„Nem a bankok ellen vívott szabadságharc lehetetlenítheti el az önkormányzatok hitelezését, hanem a helyi büdzsék, illetve a hitelfelvételi lehetőségek hiányosan kidolgozott szabályozása. A gondot az okozza, hogy tavaly év végén törvény tiltotta meg az önkormányzatoknak, hogy forráshiányos költségvetést fogadjanak el, márpedig így a települések finanszírozásának fenntartása lehetetlenül el.
Bár a jelenlegi önkormányzati adósságállomány kezelhető, s egyes komoly bajban lévő településeket leszámítva az önkormányzati hitelek visszafizetése folyamatos, átstrukturálási igények nem jelentkeznek, akár március végére elzárulhatnak a banki hitelcsapok az önkormányzatok előtt − mondták el lapunknak pénzintézeti képviselők. A bankok szerint ennek semmi köze nem lesz a Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester pénzintézetek elleni „szabadságharcához” − ők továbbra is szeretnék finanszírozni a helyhatóságokat.
A gondot az okozza, hogy tavaly év végén törvény tiltotta meg az önkormányzatoknak, hogy forráshiányos költségvetést fogadjanak el, márpedig így a települések finanszírozásának fenntartása lehetetlenül el.
A kormányzat a hibát az év végén már érzékelte, ennek volt köszönhető az értékelések szerint az a 7 milliárdos extra támogatás, amelyet az önkormányzatoknak a rövid távú, jellemzően folyószámlahitel-tartozásaik csökkentésére kellett fordítaniuk. A jogszabály arról nem rendelkezett, hogy a helyhatóságoknak a bankok által megajánlott hitelkereteket is csökkenteniük kell, ezért a forráshiányos települések a mostani hónapokat a korábbi hitelkeretek ismételt maximumra húzásával élik túl − ez viszont azt jelenti, hogy a korábbi konszolidációs támogatás nyomtalanul elfolyik.
Az önkormányzati bevételek bizonytalansága miatt a pénzintézetek álláspontja szerint már tavasztól komoly gondok keletkezhetnek: leállhat a munkabérhitelek folyósítása, s a bankok lényegében csak a támogatási és a bevételmegelőlegező hitelek nyújtására lesznek hajlandóak − merthogy csak ezek beérkezése bizonyos. Persze a hiteligények esetében is komoly kérdést vet fel, hogy az önkormányzati szektor az új szabályok szerint csak éven belüli hitelek felvételéről dönthet saját maga, azon túl kormányengedélyhez kötött a hitelfelvétel − ennek a rendszere azonban még kidolgozatlan. Mindehhez hozzáadódik az is, hogy az önkormányzati kompetencia-rendszer strukturális átalakítása okán a bankok jövő nyárig nem számítanak komolyabb projektfinanszírozási igényekre, így tehát a mindennapi működés finanszírozásában lennének partnerek − ha lehetnének.Ezermilliárd alatt az adósság
A megyei önkormányzatok 183 milliárd forintra tehető hitel- és kötvényállományának kihullásával − itt a törlesztés részleteiről már megállapodott a Magyar Államkincstár a bankokkal − december végén az önkormányzati adósságállomány 1000 milliárd forint alá csökkent: az adatok szerint 521 milliárd forintnyi kötvény- és 462 milliárd forintnyi hiteltartozást tartottak nyilván a hitelintézetek.Oktatásfinanszírozás: sok hűhó semmiért?
Egyértelműnek látszik a szakértők szerint, hogy a kormányzatnak az oktatásfinanszírozás terén újra kell számolnia a szükséges forrásokat. Ehhez vélhetően az önkormányzati szektorból vonnának el forrást, tekintve, hogy − miként arra korábban az önkormányzati szövetségek is figyelmeztettek − az iskolafenntartáshoz a normatív támogatáson felül rendre szükség volt a települések saját támogatására. Abban mind az önkormányzatok, mind a bankok egyetértenek, hogy az iparűzési adónak a helyhatóságoknál kell maradnia − tekintve, hogy lényegében egyedüli bevételük. Az egyéb (adó)források elvonásával ugyanakkor egyes önkormányzatok jól, mások rosszul járnának − aligha véletlen, hogy híreink szerint egyes települések mérlegelni kezdték, hogy „visszabérlik” az oktatási hálózatot az államtól.”
Forrás:
Súlyos gondot okozhat a hiba – a közalkalmazottak bérére sem lesz pénz?, Nagy László Nándor, Napi Gazdaság, 2012. február 14.
