közigazgatás: magyar

Erősebb polgármester, ötéves választási ciklus – konferencia az önkormányzati rendszer reformjáról

Szerző: 2012. március 1.No Comments

„2012. február 23-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán került megrendezésre a Helyi önkormányzatok 2012. c. konferencia. Az esemény az új önkormányzati törvényben foglalt változásokat volt hivatott bemutatni a területet jól ismerő szakemberek tolmácsolásában.

A demokratikus önkormányzati rendszer 1990-től betöltötte feladatát, de a finanszírozással kapcsolatos súlyos problémák miatt a reform elodázhatatlanná vált – adta meg a február 23-i tanácskozás alaphangját Dr. Cserny Ákos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Közigazgatás-tudományi Karának dékánja. Az átalakítások a demokratikus működést biztosítják, ugyanakkor az eddiginél szigorúbb felügyelet alá helyezik a helyi önkormányzatokat – hangzott el a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI), az NKE és a Magyar Közigazgatás szakfolyóirat által a Helyi önkormányzatok 2012. címmel szervezett konferencián.

Aktuspótlásnak nevezi a helyi önkormányzatok működését szabályozó 2011. évi CLXXXIX. törvény azt az eljárást, amikor az illetékes kormányhivatal valósít meg az önkormányzat helyett olyan intézkedést, amit annak törvény ír elő, de meghozatalát elmulasztja – derült ki Farkasné Dr. Gasparics Emese helyettes államtitkár (Belügyminisztérium) előadásából. Az ilyen intézkedést a képviselőtestület nem módosíthatja és a ciklus végéig nem helyezheti hatályon kívül. A helyi önkormányzatok szinte összeroppantak a rájuk testált közfeladatoktól – értékelt a helyettes államtitkár asszony. Ezért volt szükség a struktúra újragondolására: az új szabályozás már tekintettel lesz a helyi közösségek teherbíró-képességére. A legnagyobb részt 2013. január 1-én hatályba lépő jogszabály zömében központi forrásból üzemeltetendő kötelező feladatokat és a helyi önkormányzatok saját forrásából, saját döntés alapján felvállalható önként vállalt feladatokat határol el. A 20-as listán meghatározott kötelező feladatok esetében is igénybe kell venniük a helyi önkormányzatoknak saját forrásaikat – derült ki a tanácskozáson.

Saját önkormányzati hivatallal a jövőben csak 2000 fő feletti település rendelkezhet, az ennél kisebbeknek társulniuk kell. Amennyiben ezt a jogszabály által megszabott időre nem teszik meg, a kormányhivatal fogja kijelölni, mely települések fogjanak össze a hivatal működtetésére. Az ilyen társulások a hamarosan létrejövő járások határait nem léphetik át.

Az új szabályozás a polgármesterek hatalmát szélesíti, erős legitimációjukra való tekintettel: ha a képviselő-testület két egymást követő alkalommal határozatképtelen vagy nem hoz döntést, ezt a polgármester teheti meg. Az önkormányzatok teljes körű vezetőjévé válik: ő lesz a jegyző munkáltatója is.

A helyi közigazgatás és az államigazgatás feladatainak átcsoportosításával, revíziójával nem vonnak ki pénzt a rendszerből, ellenben takarékosabb, racionálisabb gazdálkodás válik lehetségessé – foglalhatóak össze Dr. Virág Rudolf helyettes államtitkár (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) szavai. A szakember az elmúlt két évtizedre visszatekintve megjegyezte, a döntéshozók általában nem voltak tekintettel egy-egy új államigazgatási szerv létrehozásánál arra, hogy azt képes lesz-e a közösség eltartani. Jellemző volt a szétaprózódás, a különböző szintek inkompatibilitása. Olyan volt az államigazgatás – hozott egy példát az előadó -, mintha egy autó alkatrészeit különböző helyeken gyártották volna egymással nem egyeztetve a végtermék tekintetében. Az önkormányzati és államigazgatási funkciók újragondolása ezek ellen is igyekszik tenni.

Az 1983-ban megszüntetett, jövő év első napjától újra létező járások alapvetően államigazgatási funkciókat fognak betölteni – mondta a szakember. Elvi akadálya mindazonáltal nincs, hogy helyi önkormányzati feladatot is ellássanak. A járások megyehatárt nem metszenek majd, kialakításukkor úgy járnak el, hogy a járási központ senkitől se legyen 30 kilométernél messzebb. Az elsőfokú államigazgatási szervnek minősülő járások létrehozása a kormányablakok és az okmányirodák számát nem csökkenti – hangzott el.

A fővárosban a rendszerváltást követően létrehozott önkormányzati rendszeren az új szabályozás alapvetően nem változtat – derült ki Dr. Szegvári Péter a Főpolgármesteri Hivatal főtanácsadójának előadásából. A szakember az elmúlt bő húsz évre visszatekintve elmondta, a kérdés újraszabályozásának a politika többször nekifutott, ám a kezdetben létrejött kétszintű rendszeren végül lényegesen sosem változtattak. Igaz, a kezdeti nyolcvannyolcról a közgyűlés létszáma mára jelentősen, harmincháromra csökkent. Az új jogi környezetben a főváros és a kerületek önkormányzatai azonos jogállásúak lesznek, feladataikban fognak különbözni egymástól.

A jövőben a jogszabály-sértőnek vélt önkormányzati rendelet vagy a rendeletalkotás elmulasztása miatt már nem az Alkotmánybírósághoz, hanem a Kúriához (volt Legfelsőbb Bíróság) kell fordulni – mondta előadásában Dr. Kalas Tibor, a Kúria bírája. A Kúrián már működik az Önkormányzati Tanács, az ügyek elbírálása pedig felgyorsulhat, mivel erre 90-120 nap áll rendelkezésre – hangzott el. A bíróság számára Dr. Kalas Tibor szerint merőben új funkció lesz a normakontroll. Az átállás egy furcsasága, hogy egy a korábbi Legfelsőbb Bíróság által az Alkotmánybírósághoz továbbküldött ügy most újra a Kúria hatáskörébe került, ha nem is személy szerint, de ugyanazoknak kell döntést hozniuk az ügyben, akik azt korábban magasabb szintre terjesztették fel.

Az önkormányzatok felett első fokon törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivatalok ezen funkcióját a konferencián többen erősen kritizálták. “túllendült az inga”, “az önkormányzatok annak isszák meg a levét”, hogy hosszú ideig nem volt törvényességi felügyelet – adott hangot véleményének Dr. Fábián Zsolt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének főtitkára. A főtitkár szerint nem szolgálja a demokratikus önkormányzatiságot, hogy a politikai irányítás egy választott testületet megbüntethet. “Azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy ha Pécs nem fogad el költségvetést, akkor majd a kormányhivatal megalkotja helyette, mintegy 40 milliárd forint értékben?” – tette fel a kérdést az aktuspótlás intézményével kapcsolatban Dr. habil. Fábián Adrián, tanszékvezető egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetemről.

Dr. Szegvári Péter megjegyezte, Európában igen nagy eltérések vannak abból a szempontból az egyes országok között, hogy hol mekkora mértékben gyakorolhat az állam törvényességi felügyeletet a helyi önkormányzatok fölött.

2002 és 2010 között mintegy 650 százalékkal nőtt az önkormányzatok adóssága – mondta Dr. Berczik Ábel főosztályvezető-helyettes (Nemzetgazdasági Minisztérium). Ennek az adósságnak pedig túlnyomó része devizában keletkezett – mutatott rá. Az eladósodás a megyei önkormányzatoknál volt a legnagyobb mértékű, de – tette hozzá a szakember – erről csak múlt időben lehet beszélni, hiszen ezt a summát az állam átvállalta. A 2011-es adatok alapján a hiány már csökken, közelít a rendszer az egyensúlyi állapothoz – jegyezte meg. Az új finanszírozási rendszer egyik legfőbb újdonsága, hogy normatív helyett feladatalapúvá válik. A kötelező feladatokat a központi költségvetés részben fogja finanszírozni, az önként vállaltakat a helyi önkormányzatok saját forrásaikból, azaz az általuk kivetett adókból tudják majd fenntartani.

2013-tól a költségvetési rendeletben működési hiány már nem tervezhető – sorolta az új szabályokat a főosztályvezető-helyettes. Ugyancsak jövő év január 1-től a külső könyvvizsgáló igénybevételének kötelezettsége minden önkormányzat számára megszűnik. E mögött az áll, hogy az államigazgatás az ellenőrzést szeretné saját erőforrásaival megoldani – jegyezték meg a konferencián többen. Az ellenőrzést a kormányhivatalok és a Magyar Államkincstár fogja ellátni.

Jelentős az a változás is, miszerint a köznevelés a jövőben állami feladattá válik: mind az általános-, mind a középiskolák állami fenntartásba kerülnek. Ez mintegy 3000 intézményt érint.

Idén január 1-től fő szabály szerint bizonyos értékhatár felett már csak állami hozzájárulással vehetnek fel hitelt a helyi önkormányzatok – mondta a szakember előadásában. A hitel engedélyezésénél tekintetbe veendő egyik legfontosabb korlátozás, hogy a helyi önkormányzat kötelezettsége nem haladhatja meg az éves bevétel 50%-át. A hitelfelvétel engedélyezésénél tekintetbe kell venni az ország adósságállományát is, ami egy olyan tényezőt hoz be a szabályozásba, ami alapvetően nem a helyi önkormányzatoktól függ – hangzott el a konferencián.

2014-től már nem négy, hanem öt évre választják a képviselőtestület tagjait és a polgármestert – emelt ki egy szintén jelentős változást Dr. Szvercsák Szilvia, Békéscsaba jegyzője. A képviselői testület tagjainak a megválasztásukat követő három hónapon belül képzésen kell majd részt venniük a kormányhivatalnál. Újdonságot hoz a törvény abban is, mikor szűnhet meg a mandátumuk: ezzel kell számolnia pl. annak, aki egy éven keresztül nem vesz részt a testület munkájában. De elveszítheti tisztségét a helyi képviselő méltatlanság címén is. Amennyiben a képviselőtestület tagja valamilyen rá vonatkozó jogi normát sért meg, tiszteletdíját akár egy éves időtartamra, 100%-ban is meg lehet vonni tőle.

Az előadás-sorozat következő témája: Átalakulóban a területi közigazgatás. A mostanihoz hasonlóan ezt az eseményt is az NKE Ménesi úti épületében tartják. A konferenciák ingyenesek. A jelentkezés feltételei a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapján, a www.nki.gov.hu oldalon tekinthetők meg. A konferenciákat minden esetben élőben is nyomon lehet követni a www.kormany.hu weboldalon. Az előadások prezentációi a Nemzeti Közigazgatási Intézet honlapjáról tölthetők le.”

Forrás:
Erősebb polgármester, ötéves választási ciklus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2012. február