A „nyílt kormányzat” kifejezésnek korábban nagyon határozott politikai értelme volt: a kormányzati információ politikailag érzékeny nyilvánosságra hozatalára utalt. A kifejezést először az ötvenes években használták, az információszabadságról rendelkező törvényhez (Freedom of Information Act) vezető viták során. Az utóbbi években azonban a hagyományos, politikai jelentése elhomályosult, és átalakulóban van egy a technológia által befolyásolt jelentéssé.
A nyílt technológiákat, melyek az adatok internetes megosztását használják, a legkülönfélébb kormányzatok alkalmazhatják, a legkülönfélébb célokra. A mostani politikai döntések kiterjesztették a „nyílt kormányzat” kifejezés használatát a közszektor területén bármilyen esetre, amennyiben azok a fenti technológiák alkalmazásával történnek. Így a „nyílt kormányzati adat“ utalhat olyan adatra, amely a kormányzat egészét nyitottabbá (azaz sokkal átláthatóbbá teszi), de utalhat olyan politikailag semleges adatokra is, melyek szabad hozzáférhetősége megkönnyíti az újrafelhasználásukat, de nincs közük a nyilvános számonkérhetőséghez. Napjainkban egy rendszer „nyíltnak“ hívhatja magát, feltéve, hogy megfelelő webhelyet hoz létre – még akkor is, ha nem válik sokkal számonkérhetőbbé, átláthatóbbá. A kifejezés jelentésének megváltozása nehezebbé teszi a politika irányítói és az aktivisták számára, hogy világosan és meggyőzően fogalmazzák meg törekvéseiket.
A tanulmány sokkal hasznosabb utat javasol a vita keretei kijelölésére: Elválasztja a nyílt kormányzat politikai kérdéseit és a nyílt adatok műszaki problémáit. A technológia sokkal alkalmazhatóbbá teszi a nyilvános információt, lehetővé teszi, hogy az állampolgárok új módon járuljanak hozzá számos probléma megoldásához. De a technológia új fejleményei önmagukban nem oldják meg a politikai vitákat, és a jobb kormányzati szolgáltatások nem pótolhatják a nyilvános számonkérhetőséget.
Forrás:
The New Ambiguity of ‘Open Government’, Harlan Yu és David G. Robinson, Princeton CITP/Yale ISP Working Paper, 2012. február 28. (pdf)
